Tegnap előtt este személyesen hozták ki megint Máténak a teszt-behívót. Ennyire fussa. De most akkor van járvány, van nincs, vagy úgy nincs, hogy van, pedig mégis biológiai fegyver genetikára szabva? Igen, az.

A négy magyar orvosi egyetem által eddig elvégzett 8276 torokváladék-vizsgálatból (PCR) mindössze 2 pozitív eredmény született, az első 1524 vérmintán pedig 9 embernél (0,6 százalék) mutatták ki, hogy már átesett a koronavírus-fertőzésen – jelentette be a H-UNCOVER országos vizsgálat részeredményét Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy online konferencián.

Kevés a fertőzés

Eddig a mintába kiválasztott 17 778 ember 49 százalékát sikerült letesztelni. A részeredmények statisztikailag a következőket mutatják:

8 284 165 lakos között jelenleg 243 és 7230 aktív fertőzött lehet;
Magyarországon a fertőzésen már átesettek, tehát az átfertőzöttek becsült száma 22 399 és 92 624 között lehet (2,7 ezrelék és 1,1 százalék között).

Adatok

Aktív fertőzöttek: becsült gyakoriság 2,4/10000, 95 százalékos konfidencia intervallum: 3,0/100 000-0,9/10 000 lenne, amennyiben ez egy egyszerű véletlen reprezentatív minta lenne.

Átfertőzöttek száma: Amennyiben ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor ez a 14 évnél idősebb lakosságra vonatkozóan azt jelentené, hogy az átfertőzöttség gyakorisága 95 százalékos biztonsággal 2,7 ezrelék és 1,1 százalék közé esne.

Ezek a részeredmények csak a 14 évnél idősebbekre és a nem idősotthonokban vagy más, 20 főnél nagyobb intézményben élőkre vonatkoznak. A számok azt mutatják, hogy

Magyarországon alacsony a fertőzöttek száma, és nem lehet nyájimmunitásról beszélni.

Merkely Béla úgy látja: az idejekorán bevezetett korlátozó intézkedések hatásosak voltak, tömeges fertőzés nem lépett fel. Az intézményi fertőzések teszik ki az esetek egy szignifikáns részét. Elkezdődhet a lazítás, de megfelelő kontroll szükséges.
Üröm az örömben: nyájimmunitás sincs

Az alacsony fertőzöttség egyfelől jó hír, másfelől viszont óvatosságra int. Prinz Gyula belgyógyász-infektológus az online konferencián arra figyelmeztetett, hogy ha a koronavírus járvány ősszel ismét felerősödik, a magyar lakosságnak csak nagyon kis hányada rendelkezik majd természetes immunitással.

Merkely Béla rektor erre azt mondta: ha azt gondoljuk, hogy a nyájimmunitás a megoldás, akkor ettől valóban nagyon messze vagyunk. A nyájimmunitástól azonban a magyarországinál sokkal durvább járványt elszenvedő Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Belgium vagy az Egyesült Államok is messze van, úgyhogy „mi jártunk igazán jól” a kevés fertőzöttel. Azt majd az idő és a kutatók döntik el, hogy ez minek köszönhető: Magyarország egyrészt nagyon gyorsan és fegyelmezetten vezette be a távol tartó intézkedéseket, de lehet, hogy van más faktor is, ami akadályozza a vírus terjedését, mondta Merkely.

Jakab Ferenc virológus úgy látja: Olaszországban a ténylegesen ismert, PCR-teszttel kimutatott esetszám jelenleg csak a teljes lakosság 0,3 százaléka. Ha ezt felszorozzuk százzal, még akkor is csak 30 százaléknál vagyunk, ami tényleg messze van a nyájimmunitástól. Nyájimmunitásra tehát nem nagyon lehet számítani ennél a járványnál. Jakab szerint viszont most már sokkal felkészültebbek vagyunk egy második fertőzési hullámra, ha egyáltalán lesz ilyen.

Mennyire megbízhatóak, és mit mutatnak a hivatalos adatok a hazai fertőzöttségről?
Miért fontos, hogy orvosi egyetemek végezzenek reprezentatív és objektív felmérést a hazai koronavírus fertőzésről?
Mikor tudhatjuk meg, hogy a kormány milyen számításokra alapozva hozta meg eddigi döntéseit?
Mikor várható, hogy lazítanak a korlátozó intézkedéseken?

489 településen vizsgálnak embereket

Április 28-án jelentették be, hogy a négy magyar orvosi egyetem országos szűrést indít. A reprezentatív vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a lakosság milyen arányban fertőződhetett meg a koronavírussal, és hányan szerezhettek védettséget.

A Központi Statisztikai Hivatal által készített reprezentatív minta alapján 17 778 ember kapott értesítést a vizsgálatra. A mintába csak olyan 14 éven felüliek kerültek, akik magánháztartásban laknak, tehát nem élnek idősotthonban vagy más intézetben. A kiválasztott alanyoknak egy kérdőívet kell kitölteniük, majd a páciens garat- és orrváladékából vett mintán PCR-tesztet végeznek, a levett vérből pedig a szervezet vírusra adott lehetséges immunválaszát mutatják ki.

A vizsgálatba az ország 489 településéről választottak ki alanyokat, köztük az összes budapesti kerületből. Az alanyokat a négy orvosi egyetem munkatársai tesztelik le rendelőkben, járóbeteg-ambulanciákon, szűrőbuszokon, de kérésre autóval is kimennek a helyszínre. A vizsgálatokat mintegy 1500 orvos, ápoló, asszisztens, orvostanhallgató és doktorandusz végzi.

Az alanyok 14 százaléka nem akar tesztelést

Eddig a kiválasztott alanyok 49,2 százalékát sikerült tesztelni. 2607-en (14,7 százalék) jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a vizsgálaton. 1589 emberről nincs információjuk a kutatóknak, 1875 embert nem sikerült elérni, 505 ember elhunyt vagy külföldön tartózkodik, mondta az online konferencián Merkely Béla, a kutatást koordináló Semmelweis Egyetem rektora.

A május 15-ig tartó vizsgálat akkor tud sikeres lenni, ha az országos mintába bekerült emberek közül 10 500–11 200-an részt tudnak venni benne. Biztató, hogy a kutatók már 11 302 kitöltött kérdőívet (63,5 százalék) kaptak vissza. Merkely Béla szerint a cél elérésére jó esély van, mivel további 2113 ember jelezte már a részvételi szándékát, és időpontja is van a vizsgálatra.

A részvételi hajlandóságban jelentős eltérések vannak az ország települései között. Révfülöpön például a kiválasztott alanyok 100 százaléka, Csopakon 98 százaléka vett részt, de 90 százalék feletti volt a részvétel a Győr-Moson-Sopron megyei Ivánban, Lébényben és Farádon is.

Az első országos tesztelés végeredményét május végén hozzák nyilvánosságra. A reprezentatív vizsgálatot még legalább kétszer megismétlik. A következő tesztelést várhatóan szeptemberben végzik.

Az országos tesztelés első napjáról az Index videóriportot készített.
https://index.hu/belfold/2020/05/12/s...fX7iTexux4