Hát ország az momentán egy zsidó-cigány szabadkőműves jezsuta liberálnyomi szaracénkupac, de ezt érdemes bővíteni, csak előbb ritkítani tarvágással. kezdjétek magatokóhn! Alkalmazkodva a XXI. század jelentette kihívásokhoz, a hátország védelmét ellátó tartalékos erők bővítése szükséges - így összegezhető a Nemzetközi Hátországvédelmi Tudományos Konferencia június 9-ei, második napján elhangzott előadások egyik fő tanulsága. Ez egyszerre jelenti a létszám, a képességek és a feladatkörök bővítését is – lépésenként, Magyarország lehetőségeit és adottságait kihasználva.



A konferencia második napján dr. Kádár Pál dandártábornok, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezető kormányfőtanácsosa emlékeztette a megjelenteket: alapvető változások történtek az elmúlt évtizedekben, hiszen eltűnt például a sokáig adottságnak tekintett kétpólusú világrendszer. Ehhez hasonlítható a hagyományos hadviselést kiegészítő vagy felváltó hibrid és nem-lineáris hadviselés, a kibertérben zajló műveletek vagy éppen a hagyományos értelemben vett hátország megszűnése. Ennek megfelelően elmondható, hogy a konfliktusok hagyományos értelmezésének felülvizsgálatára van szükség. A Nyugatnak újra kell alkotnia az elrettentés kereteit, s a jogi környezet újragondolásával kell felvenni a küzdelmet az olyan, nem hagyományos fenyegetések ellen, mint a fegyverként használt információk és pénzügyi manőverek alkalmazása.

Az elmúlt időszak kihívásait és az arra adott kormányzati válaszokat megvizsgálva megállapítható, hogy az érintett országok kormányai jellemzően ad-hoc válaszokat tudtak csak adni a hirtelen felmerült problémákra. Ezek általában hatékonyak voltak, de az előzetes tervezés vagy felkészülés gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. Éppen ezért van szükség a központosított döntéshozatal kereteinek kialakítására, felgyorsítva az információáramlást, megkönnyítve a tervezés, a felkészülés vagy éppen a számos szervezetet, hivatalt megmozgató gyakorlatok végrehajtását – fogalmazott a dandártábornok.
20210610-konferencia 05

Az ország működőképességének szempontjából kritikus infrastruktúrák meghatározásának és védelmének fontosságát emelte ki dr. Vargha Attila Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője. Mint fogalmazott: ez óriási kihívásokat hoz magával, gondoljunk csak az út- és vasúthálózat, a kikötők és a repülőterek védelmére. Ezek megóvása nem csak a hátország működése, a civil lakosság ellátása miatt létfontosságú, de szükségesek a katonai műveletek végrehajtásához, a mozgásszabadság megőrzéséhez – legyen szó a saját haderőről vagy éppen a beérkező szövetséges erők fogadásáról, mozgatásáról.

Az ezredes hangsúlyozta, az utak mellett az emberek védelmére is figyelni kell: például a közigazgatásban részt vevőkre. Ők azok, akik működtetik az országot, akik részt vesznek a válsághelyzetben alkalmazható tervek elkészítésében, befolyásolják a döntéshozók elhatározásait. Ha őket célozzák meg az ellenséges erők, akkor rajtuk keresztül az ország működését befolyásoló döntéseket, folyamatokat képesek befolyásolni, figyelmeztetett az ezredes.
20210610-konferencia 06

Molnár Gábor százados, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság Hátországvédelmi Igazgatóság Helyőrségtámogató Főosztályának szakértője előadásában szinte évről évre vezette végig hallgatóit a hátország szerepének, feladatainak és rendszerelemeinek változásain, a XIX. századtól egészen a NATO-csatlakozásunk idejéig. Egyfajta katonai történelmi lecke is volt ez: pontosan kirajzolódott, hogy melyik időszakokban milyen erőközpontok, birodalmak befolyásolták a magyar katonai és politikai vezetést, amikor a hátország fogalmának meghatározásáról, annak védelméről és az ehhez szükséges struktúrákról, szervezetekről születtek meg a döntések – és hajtották őket végre. Ugyanakkor érdemes volt azt is megfigyelni, hogy a nyugati és a keleti stratégák, ha más szavakkal, mondatokkal is, de gyakran ugyanazokat az elveket írták le.
20210610-konferencia 08

Változik a stratégiai környezet, s vele együtt nekünk is változni kell - emelte ki Tajti Ákos ezredes, az MH Transzformációs Parancsnokság Honvéd Kiválósági Központjának vezetője. Az egyes országoknak eltérő felfogásaik lehetnek ugyan a változásról magáról, de ha ezeket megvizsgáljuk, minden esetben azonos irányok fedezhetőek fel. Vannak fenyegetések, melyek azonban lehetőséget is jelenthetnek, s amelyeket meg kell ragadni.

A magyar haderő nem vesz részt háborúban és az ezredes reményét fejezte ki, a jövőben sem kell ilyen feladatot elvégeznie. Ezzel együtt is nagy figyelmet kell azonban fordítani a hibrid hadviselésre, amely új, azonos szinten lévő erők összecsapását jelenti. Ezért is kiemelten fontos a tudásmenedzsment, az információk minél hatékonyabb begyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és hasznosítása. Erre támaszkodva lehet reagálni a kihívásokra, hiszen - mint Tajti ezredes emlékeztetett -, nem tudjuk ebben a pillanatban előre látni a következő évtizedek konfliktusait, válsághelyzeteit, újfajta hadviselését. A rendszerszintű megközelítésre, az alkalmazkodókészségre támaszkodva viszont bizonyosan sikeresen megoldhatóvá válnak majd ezek a helyzetek is.
20210610-konferencia 07

A Magyar Honvédség Katonai Összekötő Iroda Németország irodavezetője, Csombók János ezredes bemutatta az elmúlt esztendők alatt egyre szorosabbá váló magyar-német katonai kapcsolatokat, amelynek egyik legfontosabb eleme a német Keretnemzeti Koncepció. Ennek öt területéből (többnemzeti hadosztályok, légicsoport, logisztikai támogatócsoport parancsnokság, többnemzeti egészségügyi koordinációs csoport, Balti Haditengerészeti Komponens Parancsnokság) már négyben megvalósult a magyar közreműködés, míg érthető okokból a haditengerészeti területen nem.

Kiemelte, a Magyar-Német Szárazföldi Haderő Együttműködési Csoport tevékenységét, hiszen a német-magyar együttműködés újjáélesztésének és szorosabbra fűzésének ez a csoport, illetve az alatta működő munkacsoportok az elsődleges helyszínei. Mint mondta, a jövőben még szorosabbá válik majd a két ország haderőinek együttműködése, köszönhetően az egyre bővülő német-magyar védelemipari együttműködésnek, az új harceszközök beszerzésének.
20210610-konferencia 09

Folyamatosan és stabilan növekszik a tartalékos állományba jelentkező állampolgárok száma - jelentette ki Polyák András ezredes, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred parancsnoka. Véleménye szerint a COVID-19 vírushelyzet során a katonák ismertsége és elismertsége nőtt a lakosság körében és ez a toborzást is megkönnyíti. Fontosnak tartotta leszögezni: azoknál a cégeknél, szervezeteknél, intézményeknél, ahol a katonák segíttettek, senki nem különböztette meg az aktív és a tartalékos állományt – s az állampolgárok is egyformán, köszönettel fordultak az egyenruhások felé. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország Alaptörvénye egyértelműen fogalmaz: minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. A haza védelme nemzeti ügy - jelentette ki az ezredes.

A területvédelmi tartalékos erők feladatrendszere sokrétű, hiszen nem csupán támogatnia kell a harcoló erőket, de ami legalább ilyen fontos: összekötő elemként szolgál a haderő és a polgári lakosság között. Emellett hatékonyan kell részt vennie a katonai és egyéb fenyegetések elhárításában, konfliktusok vagy természeti csapások esetén egyaránt. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a területvédelmi ezredek a lehető legszélesebb együttműködési „palettát” építsenek ki és tartsanak fenn nem csupán a honvédség többi elemével, de a polgári hatóságokkal, szervezetekkel, önkormányzatokkal, a kritikus fontosságú cégekkel.

Polyák ezredes kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jövőben a ma ismert lövész képesség mellett egyéb területekre (mint például a katonai rendészet, műszaki vagy a logisztika) specializált kisalegységek képzése fog elkezdődni. Ennek köszönhetően ezek a szakemberek képesek lesznek más alakulatoknál, katonai szervezeteknél teljes értékű szolgálatot ellátni.
20210610-konferencia 10

A két napos konferenciát lezárva Apáti Zoltán dandártábornok, az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnokhelyettese megköszönte az előadók és a szervezők munkáját. Reményét fejezte ki, hogy a közös, nemzetközi munkát követően még tisztábbá vált a területvédelem fogalma, szerepe fontossága és helye az egyes nemzetek védelmi rendszerében. Kiemelte: nagyon fontos a partnerállamok tapasztalatainak felhasználása abban, hogy Magyarország hatékony hátországvédelmi rendszert tudjon megtervezni és kiépíteni, mely egyben az ország komplex védelmi rendszerének fontos eleme. Apáti tábornok emlékeztetett: az elmúlt két nap során kirajzolódott, hogy a hátország védelme mennyire összetett, szerteágazó feladatrendszert jelent. Még számos feladat áll előttünk, hogy egy valóban jól működő rendszert építsünk fel, s ehhez fontos segítséget jelentenek a most lezárult konferenciához hasonló, szakmai párbeszédnek is helyet adó események - tette hozzá.
[b]https://honvedelem.hu/hirek/a-szukseges-bovites.html[/b]