Meg is lett az "ótonómia". Így kell ezt csinálni! Szabadkőművesek hajrá! Nemzetközösségünk Memoranduma

A Magyar Közösség Pártja küldöttsége a szlovák miniszterelnök által, a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán szervezett mai találkozóra ezzel a dokumentummal ment. Igor Matovič kormányfőnek átadják Nemzetközösségünk Memorandumát, amelyben konkrét javaslatokat fogalmaztak meg tíz pontban, amelyek biztosíthatják a felvidéki magyarság megmaradását és gyarapodását saját szülőföldjén. Az alábbi - két nyelven írt – dokumentumot Őry Péter, Auxt Ferenc, Bárdos Gyula, Csáky Pál, Cziprusz Zoltán, Farkas Iván, Gergely Papp Adrianna, Furik Csaba, Menyhárt József és Viola Miklós írták alá.

A magyar nemzeti közösség MEMORANDUMA

● a magyarság, mint államalkotó nemzet elismerése Szlovákián belül

● magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján

● a hivatalokban és a bíróságokon, mint hivatali nyelv, használható legyen a magyar

● egységes, szabad, alkotmányos haza, amelyben érvényesül a szabadság, az egyenlőség és a nemzetek testvérisége

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A fenti pontok ismerősek lehetnek Miniszterelnök Úr számára, hiszen a szlovák nemzet memorandumát ismétli

meg közel 160 év elteltével. A trianoni békeszerződés elfogadásának századik évfordulója szomorú aktualitást ad a fenti követeléseinknek. A Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség 1918 után akarata ellenére került új fennhatóság alá, s ugyanez ismétlődött meg a második világháború utáni rendezés alkalmával is. Józan ember mégis aligha feltételezheti, hogy az itt élő magyarok ne lennének a Szlovák Köztársaság lojális polgárai. Száz év elteltével, a Szlovákiában elő magyarság számarányában megfogyatkozva, de még mindig önszerveződésre képes közösségként követeli oktatási, kulturális és politikai jogainak biztosítását.

Miniszterelnök Úr úgy fogalmazott, a múltat nem mi írtuk, de a jövőt együtt alakíthatjuk. Ennek szellemében kérjük Önt, hogy segítse elő a szlovákiai magyar nemzeti közösség fennmaradását és gyarapodását. 1991 és 2011 között, szűk két évtized alatt, 110 ezer magyarral lett kevesebb Szlovákiában. Mi meghívottak annyian vagyunk, hogy mindegyikünk éppen ezer eltűnt magyart képvisel.

Ha közösségünk fogyása ilyen ütemben folytatódik, néhány évtizeden belül eltűnhet a magyar szó Dél-Szlovákia városaiból és falvaiból, mint ahogy azt a szlovák politika néhány szereplője kimondva, kimondatlanul célként fogalmazta meg. Arra kérjük, fordítsuk meg a történelem kerekét, s együtt építsünk Szlovákiában egy olyan jogállamot, ahol nem lehet kérdéses a szabadság, az egyenlőség és az itt élő nemzetek testvérisége.

Közösségünk fennmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlenül szükségesnek látjuk, hogy:

● a Szlovák Köztársaság Alkotmányának preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt,

● biztosítva legyen a nemzeti jelképeink (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használata, mégpedig az élet minden területén,

● a magyar nyelv egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar nemzeti közösség által lakott régiókban, a közigazgatási elrendezés vegye figyelembe a létező természetes régiókat,

● a szlovák kormány támogassa a magyar katolikus közösség kérését önálló egyházmegye kialakítására,

● a kormány pótolja évtizedes mulasztását, biztosítsa a magyar közösség széles körű önigazgatását,

● a kollektív bűnösség a mai napig az ország jogrendjének szerves része, a múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van elvvel összhangban, törölni kell az erre vonatkozó dekrétumot és annak mai napig ható következményeit,

● a kormány biztosítsa a magyarok által lakott régiók gazdasági fejlődését, miután az elmúlt évszázadban ezen régiók gazdasági gyarapodása tört meg leginkább: az arányossági elv érvényesüljön a támogatáspolitikában,

● a magyar közösség arányosan részesüljön a kultúra, oktatás támogatásából, különös tekintettel az intézmények működésére és a közszolgálati médiumok műsoridejének arányosságára,

● a magyar közösség a magyar nemzethez való tartozás szimbolikus kifejezéseként felvehesse a magyar állampolgárságot, egyidejűleg őrizhesse meg szülőföldje, Szlovákia állampolgárságát.

Pozsony, 2020.06.02.
https://www.mkp.sk/2020/06/02/nemzetk...emoranduma

Lesz bizony már mindenki tudja a leosztást már mindenki le van fizetve,Ukránok nem értették volt egy majdan de mostanra majd megértették .

Matovič beszéde magyarul:
https://korkep.sk/cikkek/szemle/igor-...-korkepen/

Csak pár érdekesebb idézet, kiemelések és kommentek tőlem:
"Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak."
"Olykor úgy érzem, ilyen találkozókat is szervezni kell, egyúttal felvállalni a történelmi Magyarországot is, mert azt gondolom, hogy ez a történelmi igazság."
"Legyünk közösen büszkék arra, hogy a mai Szlovákia területén olyan nagyságok éltek, mint az írók közül Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Márai Sándor, Grendel Lajos és mások."
"Kívánom azt is, hogy a magyar istentiszteletek minél több templomban lehessenek."
Namost én 1988 óta vagyok kint Cseh-Szlovákiában és ilyeneket ezalatt SENKITŐL nem hallottam. A beszédében több ilyen elem is van. Összességében nagyon pozitív kicsengésű, ráadásul nem frázisoktól csöpögő sablonszöveg volt.

"Következő nagy közös kihívásunk a szlovák nyelvoktatás a magyar tanítási nyelvű iskolákban."
"Három ország kultúráját ismerhetik meg egyszerre. Magyarországon, Szlovákiában, és a szlovák nyelvvel Csehországban is."
Azért ebből nem adnak... De vegyük észre, hogy a magyaroknak szerinte azért lesz jó tudni tótul, mert a CSEHEKKEL is megértetik magukat.

Akár ennek a Matovič-gesztusnak a fényében is kicsit vitatkoznék Imibával, amikor azt állítja, hogy Szlovákia és Csehország újra egyesül. Én erre, megmondom őszintén nem sok jelet látok. A két nép baráti viszonyban van, nem olyan régen még együtt is voltak, ebből kifolyólag más a státuszuk a cseheknek itt, a szlovákoknak meg ott, kevert családok, "ott voltam katona Sumavában" stb. - ez eddig oké. De amennyire látom, van egy bensőséges, de stabil állapot és se a szlovákok se a csehek nem lépegetnek ezt még szorosabbra fűzni.

Amit most itt Matovič is tkp. mond, az a V4 szövetség erősítése, ami szerintem jó hír. Lehetett volna nagyon máshogyan is, de valaki uláccik elmesélte neki, miért lenne rossz ötlet megbontani ezt az egységet és ő megértette.

Van még egy számítás ebben a gesztusban. Mivel Ficóékat csak egy eléggé szedett-vedett antificó koalíció tudta kigolyózni, mihelyst normalizálódott a helyzet, a "globállibsi" része term. masszívan EU/USA irányba húz, Matovič pedig legyen bár egy lökött bohóc, konzekvensen NEM. És mivel ugye magyar párt nem jutott be a parlamentbe, most szerintem próbálja tágítani a bázisát, amihez a hagyományosan konzervatív magyarokra nagy szüksége lehet. Tkp. most neki is érdekében áll, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat ápolja Berényiékkel, az MKP-val és lehetőleg őket is segítse annyira, hogy egy esetleges előrehozott választásoknál már újra legyen magyar párt - ami az ő szövetségese lesz és lecserélhet vele egy-két globállibsi pártot.

Végül is voltak századok mikor a Szkíta,Pártus birodalom az Alpoktól?Kínáig tartott .

Na meglett az a Csehszlovákia, A szlovák bohóc (Matovič) most járt Prágában.
Szimbolikusan de bejelentette: "Éjféltől helyreállítjuk Csehszlovákiát".
https://parameter.sk/ejfeltol-szabadd...cseh-hatar

Újra szabad az átjárás a cseh-szlovák határon

Csehország és Szlovákia szerda éjféltől kezdve teljes mértékben megnyitja határait egymás állampolgárai előtt - jelentette be Igor Matovic szlovák miniszterelnök.
https://turizmus.com/desztinaciok/ujr...on-1170232

Bocsánatot kért a magyaroktól a szlovák kormányfő
888.hu/MTI

2020.06.05. 17:28
Facebook-bejegyzésben kért bocsánatot pénteken a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért Igor Matovic szlovák kormányfő.

Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák-magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandóak feladni az anyanyelveteket

- írta a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán péntekre virradóra közzétett bejegyzésben. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik „ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon”.

A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra történő kiterjesztését.
A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt.

Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.

A felvidéki magyarokat azonban inkább a nemzeti identitásukhoz való ragaszkodás miatt érték állami részről igazságtalanságok, aminek leghírhedtebb példája a második világháború utáni kitelepítések tragédiája, amikor a szülőföldről történő elűzetést sok esetben a magyarságuk feladása tette elkerülhetővé.

Igor Matovic Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános keddi találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra a magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki. A dokumentumot – amelyben a felvidéki magyar párt a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérte – fenntartásokkal, illetve kritikával fogadta a szlovák sajtó és néhány szlovák politikus is.

Igor Matovic a szlovák közszolgálati rádió nemzetiségi adásának, a magyar nyelven sugárzó Pátria Rádiónak nyilatkozva csütörtökön a memorandum átadásáról azt mondta: nem volt méltányos, hogy az MKP küldöttsége ilyen módon „visszaélt a helyzettel.” Pénteki Facebook-bejegyzésében megismételte ezeket a fenntartásait is, valamint annak a véleményének is teret adott, hogy a találkozót a memorandum átadói „nemzetiségi szenvedélyek szítására” használták fel. Ezeket az állításokat Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön visszautasította, rámutatva: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák.

A szlovák kormányfő „A múltat nem mi írtuk, a jövő a kezünkben van” elnevezésű keddi találkozóról bejegyzésében azt írta: azzal a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy „nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni”.

Balu, túl sok ez már a jóból!
Szlovák történész: a magyaroknál van a teljes igazság
Bár egyik nagyapja révén negyedrészt magyar, erről húsz évig szó sem esett a családjukban – természetesen magyar szó sem hangozhatott el soha. Az iskolában is csak arról hallott, miként nyomták el ezer éven át a magyarok a szlovákokat. A Pozsonyi Városi Múzeum legújabb kori történeti kurátora, Zuzana Falathova most arról vallott egy lapinterjúban, miként döbbent rá arra, hogy ő is a szlovák állam hungarofób agymosásának áldozata.

Bár a múlt mindig, már gyerekkorában is érdekelte a muzeológust, az igazságkereséshez az első lökést magyar párja adta meg azzal, hogy a kezébe adott egy könyvet a felvidéki magyarok második világháború utáni kitelepítéséről – olvasható a Magyar Hírlap honlapján megjelent interjúban. „Ez nagyon megrázott, majd fokozatosan kiderült számomra, hogy sok mindent ferdítve vagy sehogyan sem tanultunk a történelemórákon” – mondja Zuzana Falathova, vagy ahogy magyarul nevezi magát: Falath Zsuzsi.

Ahogy egyre jobban beleásta magát az új ismeretekbe, egyre jobban látta, mennyi hazugságot tanítottak neki a szlovák-magyar történelemről. „Szerintem szinte száz százalékig a magyaroknál van az igazság. A szlovákok totális hazugságot interpretálnak a mai napig, és nagyon csalódott voltam, amikor erre rájöttem” – fogalmaz határozottan, megjegyezve:

„Ha a szlovákok legalább egy kicsit közelítenék álláspontjukat a valósághoz, ha felelősséget vállalnának tetteikért, lenne esély a megbékélésre, és kialakulhatna valamiféle partneri viszony.”

Zuzana Falathovát magyarbarátsága miatt komoly támadások érték még a hozzá közel állók köréből is. „Egyik legjobb barátom például lenemzetárulózott” – árulja el.

Azt is megtudjuk, a muzeológus egyre jobban kedveli Budapestet is, és jól érzi magát magyar barátai körében, akik tapasztalatai szerint semmiféle nyomást nem gyakorolnak rá annak érdekében, hogy legyen magyar – rábízzák, milyen mélységben azonosul a gyökereivel. Hozzáteszi, bár magyar ismerősei a szlovákok és a magyarok között meglévő hasonlóságot, „tejtestvérséget” szokták hangsúlyozni, ő lát különbségeket is:

„A magyarok alapvetően szívélyesebbek, vendégszeretőbbek, a szlovákok zárkózottabbak, frusztráltabbak.”

Munkahelyi körülményeiről elárulja, jóllehet szakmailag elismerik, kollégái mégis bizalmatlanok vele szemben, és még magyar kolléganője számára is olyannyira sok volt Zuzana Falathova lelkesedése, hogy immár ő is csak szlovákul szól hozzá. „Mintha félne magyarul beszélni” – teszi hozzá a levéltáros, megjegyezve, hogy Szlovákiában sokan titkolják magyar nyelvtudásukat és származásukat, ami feltehetően a népszámlálási adatokban is megmutatkozik.

A nőt felháborítja, hogy a múzeumukban minden csak angolul és szlovákul van kiírva, holott magyar és német emberek magángyűjteményeiből és pénzéből alapították az intézményt. Ennek kapcsán megosztja a vele beszélgető újságíróval az őt gyötrő erkölcsi dilemmát is: a Csehszlovákia születéséről, azaz a Trianonról, benne Pozsony elcsatolásáról készülő kiállítás létrehozásában úgy kell részt vennie, hogy nem állíthatja és nem írhatja ki azt, amit szerinte kellene.

Távlati terveiről a történész elmondja, bár szeretné az igazság feltárásának és bemutatásának szentelni idejét, attól tart, munkahelyén erre nem lesz lehetősége, mert ott csak a hivatalos állami politikai vélemény jelenhet meg. Hozzáteszi, emiatt jelenleg inkább a magánéletében éli meg magyar kötődését: meg akar tanulni tökéletesen magyarul, hogy így beszélgethessen nagyapjával, a rokonai egy részével, a barátaival és a párjával is.

Zuzana Falathova az interjú végén azt tanácsolja a szlovákoknak, hogy tanuljanak meg magyarul, és olvassák a magyar történelemkönyveket, összevetve ezek tartalmát azzal, amit az iskolában tanítottak nekik.

A magyaroknak pedig azt üzeni, bárhol járjanak is a Kárpát-medencében, érezzék otthon magukat, és ne felejtsék el, hogy a történelem kereke nem állt meg, hanem tovább forog.
https://www.teol.hu/orszag-vilag/szlo...Plc-3S7CuU

Nekem semmi bajom a Szlovákokkal: https://youtu.be/3DKLhYlou4k

Tegyük azért ezt is ide: https://youtu.be/yqLsdQNP4F8 , no meg ezt: https://youtu.be/-y7wYINHT64

...velük se.