Rímtelenül
...
Lombos, árnyas fák
Szűrik a fényt.
Kabócák üzennek
Levelibékák kérdéseire.
Egyszerű és szép.
Giccstelen.
Bokor sem rezdül.
Az Élet valamire vár.
Itt csak egy törvény van.
Egyetemes Rend.
Ezt követi a legapróbb,
Így létezik a legnagyobb.
Minden az Univerzum
Szavát lesi.
Várja az új parancsot,
Mi létezésének irányt szab.
Türelmes, az Élet
Nem siet.
Vár, mert tudja jól,
Végzete az új kezdet.
Lábnyomából nem léphet
Mások árnyékába.
A Törvény elől
Semmi nem menekülhet.
Minden meg fog változni.
A kabócák érzik,
A békák beszélik,
Az ember füle süket.
Egy ciklusnak vége,
De jön egy újabb,
Másik erőpróba.
Erre készül mindenki.
Figyelj a jelekre,
A falevelekre,
Ha árnyat dobnak feléd!
Ébredj fel álmodból!
A természet lebontja
Ember szőtte maszkját.
A hamisság kiderül,
A csalásnak vége.
Tisztul a fény.
Boldog, aki ébred.
Növény, állat, ember
Kristálytudata épül.
Ezt vihetjük magunkkal,
A létből ennyi jár.
A szellem rovásírását
Minden teremtmény érti.
Imádkozz, böjtölj, tisztulj,
Segítsd a változást!
Nyújtsd a kezed!
Teremtőd hív!
postaimre 2006


Még nem küldtek hozzászólást