Hiba történt! Nem működik a JavaScript!
A böngésződben le van tiltva a JavaScript futtatása, vagy nem támogatja a JavaScript használatát. Az oldal megfelelő használatához kérjük engedélyezd a JavaScript futtatását böngésződben,
vagy frissítsd egy újabb verzióra, amely támogatja a JavaScript-et:
Firefox, Safari, Opera, Chrome, vagy az Internet Explorer 6-nál újabb verziója.
Üdvözöllek

Köszönöm, hogy megkerestél, nézz körül nálam! Posta Imre

pi-klub_logo.png (275 KB)

Klikkelj rá: Youtube oldalam
...további videók...és itt is...és még néhány (lenne, de ezeket már törölték) ...




Összes cikk kilistázása                news.svg (3 KB)                 Összes cikk
  ^                                     ^                                    ^   
l_________KIVÁLASZTÁS__________l
s_reggel.gif (7 KB)                                                     s_olvastad.gif (1 KB)
HÍREK               ÉDES OTTHON!              CIKKEK

Cikkek

Keress

...

Keress

Hideg van, forró hideg.
Az õsz hullatja rõttes szõrét,
A nyár szívébe mártja tõrét,
Levedli elhasznált bõrét.
Borzongok, íjamon feszül az ideg.

Tombol a szél, hangon beszél.
Kürtök búgják,
Harsonák súgják.
Lelkem feldúlják.
Sóhajtok, a tó fodra mesél.

Kidõlt fák közt járok új utat,
Szomjazom, s kínáltok kutat.
Keresem, ki példát mutat,
Álmodom a foszló múltat,
Mert engem a forrás bújtat.

Így kelek minden reggel,
Nem ébredek méreggel,
Csak tompán, néha lomhán,
De készen, fürkészen,
Mosolygok a józan észen.

Ki keres, abban vihar tombol.
Sikeres, ha áll atomból,
Molekulákká, sejtekké össze,
S ha indul, kérdi: - Jössz-e,
A ciklus végét látni?

Az idõ õsz-öreg, fergeteg,
Suhan a testen át rengeteg
Fénycsóva, dimenzió-létforma,
Mi csontjaimat érdesre rágja.
Kinek párja nincs, az árva.

Keresem az idõkaput,
Szélesre tárom a zsalut.
A fényre fordítom a tükröt.
Ismeritek ezt a trükköt?
A sziklába oltok bükköt.

Egy lant húrja peng; tünemény.
De pásztáz már az égi, régi fény,
A forrás hív és él a hû remény,
Hogy a hívó szóra hallgatok,
S ha menni kell, mindent hagyok.

Félig itt, félig már ott vagyok.

Posta Imre 2022.09.09 1022 olvasás 8 hozzászólás 0 értékelés Nyomtatás

8 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
  • E
    Hát, ez akár még hangos-vers is lehetne...úgy eltaláltad!
    Tetszik
    - 2022. 09. 09. 12:54
    • Posta Imre
      Hangtompítóval nehezebb célozni.
      - 2022. 09. 10. 06:46
  • F
    Sokat segítettem másokon, értelme nem volt mert ugyan azokat hibákat segítség után ismét elkövették most már csak a magam örömére , boldogulására teszek mindent .
    - 2022. 09. 09. 13:27
    • E
      Tudod mire jöttem rá? Arra, hogy az igazi és egyetlen segítség, amit adhatunk másoknak az pont magunkon át kell tegyük. Rendezd a világod és a világ hozzád rendeződik - mondhatnám...de/és van-e ennél nagyobb és nemesebb feladat?! <br />...
      - 2022. 09. 09. 13:33
      • F
        Ez így van azért is csak magam boldogulásért teszek mindent mert látja környezetem hogy, működik és próbálják másolni . A legnagyobb ellenségük a lustaságuk és kényelmük nekem a mai napig elég egy kosár egy szatyor egy kerékpár a boltba, mások egy autó csomagtartóját megtöltik .
        - 2022. 09. 09. 15:22
  • H
    Jó kis vers és a címe inspirált arra, amit ennek apropóján leírok.
    Már nagyon régen foglalkoztat egy kérdés és keresem a választ rá, de nem lelem.
    Ugye a tudósok szerint az emberiség mai állapotra vergődéséhez cca. 5 millió év kellett.
    Kb. 5 millió éve volt két majom-szerű lény, amelyik közül az egyik egyszercsak pikkpakk azt makogá a másiknak, hogy baszki én bizony unom már itt fenn a fán ücsörgést, lemegyek, oszt' megnézem, mi van odale'.
    Mire a másik visszamakogta, hogy hülye vagy pajtás, nincs ott semmi, maximum az őstigris, oszt' az meg majd jól felfal téged, én inkább maradok idefenn, van itt elég kaja kettőnknek is.
    Hát itt vált el a nagyon fejlett majmok faja a sokkal kevésbé értelmes emberekétől.
    Na, jó. Eddig oké.
    Aztán az, aki lefalézolt a fáról, évmilliókig alig "fejlődött", alig különbözött a fán maradt - sokkal bölcsebb - tesótól, viszont kurva sokat szenvedett, mert hát két lábon járni rohadt fárasztó a gerincre nézvést, plusz még szülni is irtó fájdalmas lett. Mégis nagy nehezen eljutott az általunk neandervölgyinek hívott szintre, már nemcsak makogott, de képes volt hülyeségeket is beszélni, meg összefirkálni a tiszta barlangfalakat, és elvolt magának évszázezredekig, időnként a kardfogú tigris felfalt belőlük egyet-kettőt, de hát jut is marad is.
    Na, most jön a kérdés.
    Egyszercsak hipphopp csiribícsiribá megjelent valami teljesen új figura.
    Ez amennyire hasonlított annyira különbözött is a neanderiektől.
    És a vicc az, hogy amíg a neadnerinek majd egymillió év kellett, hogy olyan legyen, amilyen, ez nem évszázezredek, nem is évtízezredek, de pár ezer év alatt akkorát lépett a neanderiekhez képest, mint addig az össszes emberős majdnem 5 millió év alatt összesen a neanderiekkel bezárólag!!!!!!!!!!
    És láss csodát mindjárt ÖT NAGYRASSZBAN JELENT MEG ez a bizonyos új ember, akit mi Homo Sapiensnek (sapiens még egyszer, minek? az értelmes értelmes túl azon, hogy redundancia, még egymást ki is oltja, mondhatnák a Hülye Ember-nek?) hívunk: egyből lett belőle egy fehér, egy fekete, egy sárga és egy ausztralid rassz, amelyek legalább annyira különböznek EGYMÁSTÓL, mint ezek együtt a jó öreg neanderiektől.
    (Kérditek, hogy haver ez így csak NÉGY rassz, hol az ötödik??
    Nos, mint azt tudjátok Természet Anyánk egy igazi ótvaros ribi, aki nem bírja ki, hogy ha valamit zabigyerekként leszül, akkor annak ne gyártson valamit, ami majd folyton basztatja, szívja a vérét, és hát az embernél sem elégedett meg a becsületes bolhákkal, kullancsokkal, moszkitókkal, tetvekkel, úgy érezte, hogy a H.S.S. rászolgált valami komolyabbra: így megalkotta neki ÖTÖDIK - vérszívó - RASSZNAK: a HÉBER-t.)
    Hát itt van a kérdés, ami engem nem hagy nyugodni: akkor ez most így hogy?????
    Addig ugyanis sehogy semmi - aztán egyik pinanyalatról a másikra gyökeres változás??????????????????????????
    Ugye nem akarják azt mondani a t/d/u/d/g/ós urak, hogy a H.S.S. a Zevolúció műve lenne????
    Keress!! Írja a vers címe. Keresek. De nem találok választ.
    - 2022. 09. 09. 15:24
    • Gerry
      Tetszik Ez jó volt!

      Nem találod a választ? A válasz a kérdésedben rejlik... és engem se hagy nyugodni.

      1. - Mit akarsz?

      Mit akarsz?
      Sorsom a megnyugtathatatlan
      szél, esõt hozó haragja.
      sorsom a büszkeség
      ha ezerszer is megtörik.

      Sorsom a szinész
      izzadságszülõ homloka
      s a szélmalom ellen,
      sorsom; Don Quixote lova.

      Mit akarsz?
      Próbáltam félve, félreállni,
      megalkudni a körülményeimmel,
      hogy így a jó s ha nem, hát
      "bánja az ördög",
      csak egy vagyok ezrek ellen,
      mindössze egy ember.

      Mit akarsz?
      Taszítasz elöre és húzod karom.
      Megroggyanó térdeiddel hiszed,
      hogy ÉN úgy akarom, ahogy
      álmodni sem mersz róla békén...
      . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
      ...a harc csak sorsom.
      S ezt felejted el.


      2. - Él még az akarat?

      Él még az akarat, él még a mersz?
      Hiába lázadsz, harctérre sose lelsz?
      Dühösen reszketsz, szabadnak vágyva,
      Rohannál, ha kell - halni kész'- csatába.

      De nincs tér a hõsnek, a zászlód sehol.
      Nincs himnuszod, harcra hívó dob se szól.
      Nem kell a hösi vér, a fénylõ bátorság.
      Nem kell már a Haza. Édes lett a rabság.

      Édessé lett a rabság.
      Távozzon tõled ami fáj
      Oldani s kötni sebeid
      Nem akarod sohase már

      Megszokott lett a rabság.
      A Hazát szeresse más!
      s mint haldokló üres éjj
      borul rád a megalkuvás.

      Sasnak fia voltál, Isteni jogtól szabad.
      Õseid öklétõl a föld ezerfelé szakadt.
      rettegett a csorda nép ha jött a "veszett"
      Attila erõs népe, mikor új hazát keresett.

      Ez a föld a tiéd, elhullt véreid jogán!
      Hazád amely táplál,
      kihez majdan megtérsz.
      Hõsöket nemzett
      s lelked mélyén tudod már,
      Szabaddá teheted, ha hiszel,
      - ha remélsz,
      - ha szíved harcra kész!
      - 2022. 09. 09. 16:58
  • E
    Keresd

    A Bölcs...
    Az nem egy megfásult, agg alak.
    Úgy vén, hogy közben gyerek marad.
    Tudatból fog sok érzés-halat.

    Ki Ő?
    Meg nem mondhatom, de keresem.
    Háromszázhatvan fok kevés lesz,
    Talán fény és árnyék vegyesen.

    Hogy hol?
    Bizonyosan Három hegyen túl.
    A két hullám között, egy gyöngyben,
    Ahol Élet s Halál harca dúl.

    Mikor?
    Hogyan skandáljam azt, ami nincs?
    S az Univerzum is helytelen...
    Mindössze Planck-időbe zárt kincs.

    Egyben:
    S ebben leled a felold(oz)ást,
    Tér, Idő, Energia hármas...
    Tengelyében lásd a megoldást.

    No, de
    Visszatérve a gondolathoz
    - Mit a tele-vízió elvisz -
    Csend mélyéből a gondolat hoz.

    4.bp.blogspot.com/_TO_F0Rt4Ke4/TH_9FbJZBEI/AAAAAAAABH0/5yI5Nac9muE/s1600/terzani-1.jpg
    - 2022. 09. 09. 18:53

Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Bejelentkezés vagy Regisztráció az értékeléshez.
Felülmúlhatatlan! (0)0 %
Nagyon jó (0)0 %
Jó (0)0 %
Átlagos (0)0 %
Gyenge (0)0 %
Bejelentkezés
Még nem regisztráltál?
Regisztráció
Új jelszó kérése