Felidézte, hogy zsidó honfitársaink már 1848-ban „beálltak a magyar szabadság zászlaja alá”, ahogy az I. világháborúból is kivették részüket, és jogfosztás volt, mikor elvették tőlük a honvédelem jogát, és megalázó munkaszolgálatra kényszerítették őket.
Emlékezni kell többek között azokra is, akik állami politikává tették a zsidók meggyilkolását, akik a Duna partján parancsra vagy lelkesedésből öltek.
És emlékezni kell arra is, hogy az állam nem mert ellenállni, részese lett a holokausztnak. Nem szabad feledni a közönyt és félelmet, ami akadályozta a helyes cselekvést. Ahogy nem szabad feledni a hősöket sem, akik életük árán is mentették az üldözötteket, mint például Raoul Wallenberget, Salkaházi Sárát, Sztehlo Gábort vagy Koszorús ezredest – mondta a miniszter.
Beszélni kell a gyerekeknek a holokausztról, milyen veszélyesek az ordas eszmék, milyen értékes a béke és biztonság, közös hazánk, Magyarország, s milyen értékes benne a zsidó közösség – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
„A gyűlölet és az ellenségeskedés ma már nem lehet az életünk része” – Járóka Lívia a holokauszt roma áldozatairól emlékezett meg
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: újra nehéz időket élünk. A nemzetközi biztonság intézményre recseg-ropog. A szomszédban háború van, a zsidó államot támadás érte. A szabad világban újfajta antiszemitizmus ütötte fel a fejét. Nyomás alatt tartják a zsidó közösségeket, Molotov-koktélt dobnak a zsinagógákra.
Hozzátette: Magyarországot teljesen alaptalanul vádolták meg antiszemitizmussal,
pedig ez az ország a zsidók számára is biztonságos hely. Új zsidó reneszánsz van Magyarországon, és a magyar állam büszke arra, hogy hozzájárulhat ehhez.
„A békéhez erő kell, Magyarországnak elég erősnek kell lennie, hogy megvédje polgárait!” – szögezte le a honvédelmi miniszter. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította, annak emlékére, hogy a Vörös Hadsereg katonái 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitzi haláltábort.
