"Ha az "orosz" ki van cserélve "cionistára" máris moszadosabb a megoldó képlet. Hogy is van a "magyar külügy" esete a macesz-szolgálattal?" Filmbe illő módon épült ki Ausztriában egy olyan orosz hálózat, amely zsebre tudta tenni az osztrák titkosszolgálatot is. A politikai thriller szálai az orosz–ukrán háború kérdésében a Fidesszel szinkronban mozgó Osztrák Szabadságpártig (FPÖ) vezetnek. Noha a főkolompos lelepleződött és olajra lépett, nem biztos, hogy a hálózatát maradéktalanul sikerült felszámolni. Ha pedig Moszkvának szerencséje van, és az Orbán Viktorral oroszügyben egy követ fújó FPÖ-s Herbert Kickl lesz az új kancellár, akkor az osztrák–magyar–szerb tengelyen még jobban megerősödhet az orosz befolyás.


A gyönyörű orosz modell, aki az ujjai köré csavarta az osztrák férfit, a Vörös ajkak 2 – Vérszomj című horrorszexfilmben egy olyan orosz titkosügynököt alakított, aki idegméreggel öli meg áldozatait. A nőt Natalja Zlobinának hívják és azon „színésznők” egyike, aki elmondhatja magáról, hogy nem csak filmben alakított titkosügynököt, a kémek világa a valóságban sem áll távol tőle.

A nő személyes adatait az oroszok gondosan védik, így amikor egy hivatalos adatbázisban az utána kutakodók rákerestek az útlevele adataira, a tisztviselők egy teljesen más nő adatait adták meg. Valaki pedig törölte Zlobina utazási adatait is egy rendőrségi rendszerből. Az ilyen biztonsági intézkedéseket az orosz titkosszolgálatok gyakran alkalmazzák ügynökeik védelmére. Ami persze nem is csoda, hiszen Zlobina ma Európa egyik legkeresettebb emberének, az osztrák Jan Marsaleknek a szeretője.

Marsalek a központi figurája annak az orosz hálózatnak, amely az évek alatt olyan komoly befolyást szerzett Ausztriában, hogy még az osztrák titkosszolgálatot is bekebelezte. A filmbe illő történet mozaikdarabkáit az európai elhárító szervek mellett oknyomozó újságírók rakták össze, a sztoriról hosszú írást közölt a német Spiegel és az európai Politico is. De a történet több, mint egy izgalmas politikai thriller.

Ha pedig nem csak magát a kémsztorit nézzük, akkor láthatóvá válik, hogy az, ami Ausztriában történt és történik, egy olyan geopolitikai törekvés része, amivel a Kreml a befolyása alá akarja gyűrni a szerb–osztrák–magyar tengelyt.
Egy húron pendülnek

„Egyetértettünk: az orosz–ukrán háborút tekintve azonnal tűzszünetre, ezen belül béketárgyalásokra van szükség, mert a további eszkaláció veszélye folyamatosan nő” – ezt még márciusban nyilatkozta Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke azután, hogy találkozott Orbán Viktorral.

A politikai ellenfeleit a Fideszhez hasonlóan „háborúpártiként” meghatározó FPÖ 2022 vége óta a legnépszerűbb párt Ausztriában, 29 százalékon állnak. A szociáldemokratákat (SPÖ) 23, az Osztrák Néppártot (ÖVP) 20 százalékra mérték a Politico összesítésében a június 9-i EP-választás előtt.

Az FPÖ politikai szövetségest talált Orbánban, májusban Harald Vilimsky, az FPÖ európai parlamenti listavezetője azt mondta: az Európai Bizottság elnöki székébe a magyar miniszterelnököt akarja.

Az FPÖ korábban koalícióban kormányzott az Osztrák Néppárttal, de 2019 májusában nyilvánosságra került egy videó, amely azt örökítette meg, hogy az FPÖ-s alkancellár, Heinz-Christian Strache ha tehetné, kiárusította volna Ausztriát az oroszoknak – a párt támogatásáért cserébe. Az Ibiza-videó néven elhíresült felvételbe nemcsak Strache, de az egész kormány belebukott, beleértve az FPÖ-t is.
Orbán Viktor miniszterelnök és Herbert Kickl osztrák belügyminiszter találkozója az Országházban 2018. március 9-én – Fotó: Árvai Károly / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök és Herbert Kickl osztrák belügyminiszter találkozója az Országházban 2018. március 9-én – Fotó: Árvai Károly / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Mindennek azért is van jelentősége, mert ennyi év elteltével bizonyossá kezd válni: az Ibiza-videónál is van egy súlyosabb ügy, ami rávilágít arra, milyen közel áll az oroszokhoz az FPÖ, de ahogy azt később látni fogjuk, az Orbánnal jó viszonyban lévő Herbert Kickl szerepe is felvet kérdéseket. Azt, hogy belügyminiszterként Kickl miként segíthetett egy olyan orosz műveletet, ami példátlan Európában.
Egy kalandor

Marsalek 1980. március 15-én született Bécsben, és néhány kilométerre onnan, Klosterneuburgban nőtt fel. Egy francia magániskolába, majd egy helyi gimnáziumba járt. Jó, tehetséges tanuló volt, aki rendkívül jól értett a számítástechnikához, egyetemre mégsem ment. Egykori tanárai a Spiegelnek azt mesélték, hogy Marsalek gyerekként nehezen viselte a szabályokat és a konvenciókat, ezt az újságíróknak az édesanyja is megerősítette.

A nő azt mesélte, hogy fia 20 évesen, 1999-ben egy veszekedés után lépett le otthonról, és onnantól nem is nagyon tartotta a szüleivel a kapcsolatot. Hogy egyáltalán életben van, a szülők csak azokból a kifizetetlen mobiltelefon-számlákból tudták, amik náluk landoltak, de a fia nevére szóltak. Később már a médiában követték nyomon fiuk szédítő karrierjét, merthogy huszonévesen Marsalek a német Wirecard nevű cég egyik vezetőjeként bukkant fel a nyilvánosságban.

„Mindig gyanakodtam a Wirecardra. Az, hogy Jan diploma nélkül ilyen gyorsan felemelkedett a cégnél, hogyan lehetséges ez?” – tette fel a költői kérdést Marsalek édesanyja.

A Wirecard története egy külön könyvet megérne, de most maradjunk csak a lényegnél. A cég, amelynek a székhelye München külvárosában volt, olyan fizetési tranzakciókat támogató szoftveres megoldásokat kínált, amelyek lehetővé tették az online vásárlást. Kezdetben elsősorban pornó- és szerencsejáték-oldalakból állt az ügyfélköre, de idővel bővült.

A cég adatai szerint a Wirecard évente 279 ezer ügyfél, köztük az Aldi szupermarketlánc és a TUI utazási vállalat számára dolgozta fel a fizetéseket. És miközben szárnyalt a cég, terjedtek a pletykák arról, hogy a Wirecard csak kitalálta a szédítő nyereséget, miközben meghamisította a könyvelést. Sokan pénzmosást gyanítottak a háttérben.

A vállalat ennek ellenére gyorsan terjeszkedett Afrikában, Ausztráliában, Ázsiában és Észak-Amerikában is. 2018-ban a Wirecard bekerült a DAX-ba, a német blue chip indexbe, amely akkoriban az ország 30 legértékesebb és legfontosabb vállalatát foglalta magába. Nagy volt a felhajtás körülöttük, és a németek végre úgy érezhették, hogy újra egy olyan globális szereplőt adnak a világnak, ami a legnagyobb ligában játszik. Főleg azután esett ez jól a német gazdaságnak, hogy a német bankok még évekkel a pénzügyi válság után sem tértek magukhoz.

A Wirecard alapítója, Marcus Braun Bécsben született, akárcsak Marsalek. Braun olyan akart lenni, mint Steve Jobs, és legalább annyira ambiciózus is volt. Marsalekkel hamar megtalálta a hangot, a fiatal férfi Braun jobbkeze lett, hivatalosan a cég technológiai igazgatójává nevezték ki, noha ekkor csak 20 éves volt. Nem számított, hogy nem jár egyetemre, értett a számítástechnikához. Braun és Marsalek tökéletes párost alkottak, azt akarták, hogy a távközlési vállalatok, a légitársaságok és a kiskereskedők mind a Wirecardon keresztül bonyolítsák a digitális fizetéseket. A vállalat részvényárfolyama folyamatosan emelkedett, 2010 februárjában Marsaleket operatív vezérigazgatóvá léptették elő.
Az orosz kapcsolat

A gyönyörű orosz modellel, Natalja Zlobinnal Marsalek Oroszországban ismerkedett meg. Egy kétes hírű orosz üzletember mutatta be őket egymásnak.

Talán Marsalek is tudta, hogy a 29 éves nőnek nem azért vannak remek kapcsolatai az orosz közigazgatásban, mert egykoron a Vörös ajkak 2 – Vérszomj című horrorszexfilmben szerepelt. Marsaleknek ugyanakkor jól jött egy ilyen kapcsolat, mert nem állt jól az üzlet. Azért utazott ki Moszkvába, hogy a Wirecard ügyfelének megnyerje a moszkvai metrót, de döcögtek a tárgyalások. És ha a metróüzlet nem is jött össze, Marsalek beleszeretett a nőbe, az orosz titkosszolgálat pedig a Wirecardba és a cégben, valamint az osztrák férfiban rejlő lehetőségekbe.

Az orosz hírszerzés eleinte elsősorban a Wirecarddal való kapcsolata miatt érdeklődött Marsalek iránt. Az oroszok a céget pénzmosásra, zsoldosaik kifizetésére és egyéb illegális tevékenységek finanszírozására használták. Idővel azonban kezdték felfogni Marsalek osztrák kapcsolatainak értékét – írja a Politico.

A Kelet és Nyugat kereszteződésében fekvő semleges ország fővárosaként Bécs az ENSZ, az OPEC és más nemzetközi szervezetek kirendeltségeinek ad otthont, évtizedek óta a globális kémkedés melegágya. Oroszországnak Bécsben van a legtöbb akkreditált diplomatája a világon, a Telex forrásai szerint hatszáz fő. A hírszerzési szakértők szerint körülbelül egyharmaduk valószínűleg kém.

Marsalek és Zlobina 2013 szeptemberében a csecsen fővárosba, Groznijba utaztak, hogy találkozzanak Ramzan Kadirov diktátor rokonaival. Kadirov klánja mintegy 100 millió dollárt parkoltatott hongkongi számlákon, és keresték a módját, hogy a pénzt tisztára mosva Nyugat-Európába juttassák. Zlobina állítólag úgy mutatta be Marsaleket, mint aki meg tudja oldani a problémát.

2017-ben készült, rendőrség által közzétett képen Jan Marsalek osztrák üzletemberről – Fotó: Handout / Police Munich / AFP

Néhány hónappal később, 2014 nyarán a nizzai kikötőbe, Zlobina születésnapi partijára egy különleges vendég érkezett. A parti többi vendégének visszaemlékezései szerint a nő Stasként mutatta be Marsaleknek a férfit, hangsúlyozva, hogy ő egy „tábornok”.

Stas teljes neve Sztanyiszlav Petlinszkij. Őt a Spiegel úgy jellemezte, mint aki az „orosz biztonsági apparátus sötét világának éppoly híres, mint amennyire ismeretlen figurája”. Petlinszkij és Marsalek találkozása sorsfordító volt, ettől kezdve az osztrák férfi az orosz katonai hírszerzés, a GRU markában volt. De nem úgy tűnt, mint aki ezt különösebben bánná. Ha Marsalek érdeklődött a fegyverek iránt, akkor Stas felajánlotta, hogy szervez neki egy lőgyakorlatot. Ha Marsalek az orosz titkosszolgálatok földalatti világáról érdeklődött, akkor Stas készséggel állt rendelkezésére.

2014 nyarától kezdve Marsalek az orosz titkosszolgálati ügynökségek eszköze volt, és ezt a nézetet a nyugati hírszerzők is osztják – írja a Spiegel.

Petlinszkij vezette be Marsaleket az orosz titkosszolgálat világába. Ismerősei szerint az osztrák férfit különösen érdekelte a nyomtalan eltűnés művészete, a hamis személyazonosságok és a menekülési útvonalak megtervezése. „Ez állandó téma volt, szinte rögeszme” – mondta a Spiegelnek egy Marsalekhez közel álló személy. Az oroszok Szíriába is elvitték az adrenalinfüggő Marsaleket, ahol állítólag iszlamistákra is lövöldözhetett. Barátnője, Zlobina tudta, hogy Marsalek adrenalinfüggő. Együtt repültek egy vadászrepülővel. Az egyik, Spiegel által megszerzett fotón Marsalek egy MiG-29-esben ül, pilótasisakot és oxigénmaszkot visel, és felfelé tartja a hüvelykujját. Élvezte a James Bond-világot.

A Wirecard központjában azonban egyre inkább fantommá vált, még a felsővezetők számára is láthatatlan volt. „Senki sem tudta igazán, hogy mit csinál” – mondta egy kollégája a Spiegelnek. A vége felé néhány évig Marsalek csak ritkán lépett be a 110 négyzetméteres irodájába. Sokkal jobban érdekelte egy másik világ.
Fontos emberek egy drágán bérelt villában

Marsalek azért is lett fontos a GRU-nak, mert a Wirecard révén egyre fajsúlyosabb kapcsolatokra tett szert, ám ezeket a kapcsolatokat leginkább egy szecessziós stílusban épült és a müncheni orosz konzulátussal szemben lévő villában tudta ápolni. A 680 ezer eurós éves bérleti díj legalábbis egy részét a Wirecard fedezte a hátsó csatornákon keresztül.

Marsalekhez pedig jöttek a fontosabbnál fontosabb vendégek. A villát politikusok, bankárok és ügynökök látogatták. A látogatók között volt egy volt líbiai hírszerzési főnök, egy alkalommal Helmut Kohl kancelláriájának egykori kabinetfőnöke, Bernd Schmidbauer is. Gyakran pedig Petlinszkij is. De Marsalek látogatói közé tartozott Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Angela Merkel korábbi legfőbb biztonsági tanácsadója, Erich Vad és Wolfgang Schüssel, Ausztria korábbi kancellárja is, akiket egy közeli és igencsak drága étterembe vitt el vacsorázni.

2015 környékére Marsalek Martin Weisst, az osztrák Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatal (BVT) akkori műveleti vezetőjét is megismerte. Hogy pontosan mikor és hol találkoztak, nem világos, de a kapcsolat mindkettőjüknek sorsdöntőnek bizonyult. Weiss ugyanis évekig a BVT legnagyobb és legfontosabb operatív részlegét, a „2. szekciót” vezette így a legjobban informált hírszerzési tisztviselő volt Ausztriában. Ő volt a felelős az információgyűjtésért, a nyomozások lefolytatásáért és a hírszerzési adatok elemzéséért is. A BVT által gyűjtött valamennyi hírszerzési információ az általa felügyelt osztályon kötött ki. Ide tartozott minden olyan információ is, amelyet olyan partnerszolgálatok küldtek Bécsbe, mint a CIA, a német alkotmányvédelmi hivatal vagy az izraeli Moszad.

Marsalek segítsége Weisz egyik beosztottja, egy bizonyos Egisto Ott volt. Az osztrák nyomozók szerint Ott, aki közvetlenül Weissnek jelentett, 2015-ben elkezdett jogosulatlan lekérdezéseket végezni a rendőrség számítógépein, gyakran hamis ügyszámokat találva ki, hogy eltüntesse a nyomait. A keresések jellemzően disszidens oroszok tartózkodási helyére vonatkoztak, különösen olyanokéra, akik kiestek a Kreml kegyeiből. Tehát Ott abban segített, hogy az oroszok megtalálják és beazonosítsák azokat, akiket árulónak tartottak. A hatóságok szerint az évek során Ott több százezer eurót kapott az információszolgáltatásért.

2015-ben a müncheni ügyészek az amerikai hatóságok megbízásából házkutatást tartottak a Wirecard irodáiban. További vizsgálatok voltak az Egyesült Államokban, de nem tisztázódott, hogy mit találtak. Braun és Marsalek ingerülten reagált a vádakra, szerintük az újságírók rosszindulatú árfolyam-manipulációs kísérlete állt a háttérben.

Markus Braun a Wirecard-per tárgyalásán 2023. április 13-án, Münchenben. Braun és két másik volt Wirecard-vezető ellen üzletszerűen elkövetett csoportos csalás gyanújával emeltek vádat, a vádirat szerint 2015 óta hamisították a cég mérlegét, és 3,1 milliárd euróval károsították meg a hitelező bankokat – Fotó: Sven Hoppe / Getty Images

2015 végén Weiss betegszabadságra ment egy hátsérülés miatt. Noha több mint egy évig nem volt szolgálatban, és ezalatt le kellett mondania a 2. szekció irányításáról, az információáramlás folytatódott, és Ott a hatóságok szerint Weiss révén több száz jogosulatlan lekérdezést intézett Marsaleknek.

2017-ben, miután Weiss visszatért a BVT-hez, ugyan egy másik vezetői pozícióba került, a hatóságok állítása szerint a két férfi egy bonyolultabb küldetést vállalt Marsalek számára.
A cél: az osztrák titkosszolgálat hiteltelenítése

Ez politikailag fontos időszak volt Ausztriában. A szociáldemokraták által vezetett nagykoalíció évei után a jobbközép Néppárt – Sebastian Kurz vezetésével – esélyes volt a győzelemre. Kurz valószínű koalíciós partnere, a szélsőjobboldali FPÖ pedig át akarta venni a belügyminisztérium és vele együtt a BVT irányítását. Marsaleknek a hatalomváltás lehetőséget jelentett arra, hogy elmélyítse Oroszország befolyását a titkosszolgálatban.

A Politico cikke szerint 2017 áprilisában egy névtelen dosszié, amelyet a nyomozók szerint Weiss és Ott állított össze, részletekben kezdett landolni az újságírók és az ügyészek postaládáiban. A névtelen szerzők nagyszabású korrupcióval vádolták a BVT vezetését, azt állítva, hogy helytelenül kezeltek bizalmas adatokat, szexpartikra fordítottak közpénzt. A BVT több tucatnyi munkatársát megnevező dosszié első pillantásra hitelesnek tűnt, de a vádak nem állták ki a vizsgálatot. Michael Nikbakhsh, Ausztria egyik legjobb oknyomozó újságírója és a dosszié egyik címzettje heteken át vizsgálta azt, de végül arra jutott, hogy az anyag „tény és kitaláció keveréke volt”.

Marsaleknek elég volt az, hogy „hihető” legyen. Az Osztrák-orosz Baráti Társaság egyik alapítóján, Florian Stermannon keresztül titkos üzeneteket küldött az FPÖ parlamenti frakcióvezetőjének, Johann Gudenusnak, aki igencsak közel állt a később az Ibiza-videóba belebukott Heinz-Christian Strachéhoz. Marsalek üzeneteinek az volt a lényege, hogy elhitesse az FPÖ vezetésével, hogy a BVT és a Néppárthoz közel álló erős erők megpróbálják gyengíteni az FPÖ-t. 2017 novemberében Marsalek továbbított Gudenusnak egy bizalmas BVT-ügyiratszámot. Az aktáról hamisan azt állította, hogy az bizalmas információkat tartalmaz, amelyeket az ügynökség az FPÖ-ről gyűjtött. Marsalek terve bejött: mire az FPÖ 2017 végén átvette a belügyminisztérium irányítását, a párt vezetése meg volt győződve arról, hogy a BVT aktívan alá akarja ásni a pártot.

2018 januárjában Peter Goldgruber, a belügyminisztérium újonnan beiktatott második számú tisztviselője, aki közvetlenül Kicklnek jelentett, a találkozóról készült feljegyzések szerint azt mondta egy korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyésznek, hogy utasítást kapott a minisztérium „megtisztítására”. Első célpontja a BVT volt – derül ki a Politico cikkéből. Goldgruber arra biztatta az ügyészt, hogy a Marsalek dossziéjában szereplő információk alapján indítson eljárást a hivatal vezetői ellen. Bár a vádak homályosak voltak, volt egy koronatanú.

A koronatanút Martin Weissnek hívták.

Az ügyész mindenesetre jóváhagyta, hogy a BVT-hez vonuljanak ki a rendőrök. Goldgruber a rajtaütést egy helyi FPÖ-s politikusként tevékenykedő rendőrparancsnokra, Wolfgang Preiszlerre bízta, akitől elég távol állt a titkosszolgálatok világa, korábban egy speciális utcai bűnüldözési egységet vezetett.
Herbert Kickl és Wolfgang Preiszler, az EGS vezetője a bécsi műveleti központban a razzia előtt – Fotó: Herbert Kickl / Facebook
Herbert Kickl és Wolfgang Preiszler, az EGS vezetője a bécsi műveleti központban a razzia előtt – Fotó: Herbert Kickl / Facebook

Nem sokkal 2018. február 28-án reggel 8 óra után Preiszler fegyveres rendőrök kíséretében rajtaütést hajtott végre a BVT székházában, és egyenesen a 2. részlegre ment. A rajtaütése során 40 000 gigabájtnyi adatot foglaltak le. Köztük volt a Neptun Adatbank másolata. Ez egy olyan merevlemez, amely éveken át olyan szigorúan titkos információkat tartalmazott, amelyeket más nyugati hírszerző ügynökségek, köztük a CIA, az MI5 és a Moszad osztottak meg az osztrákokkal.

A BVT-t körbelengő gyanú, a rajtaütés, majd a Neptun Adatbank másolatának lefoglalása betette a kaput a globális hírszerző szerveknél, a BVT azon nyomban nemkívánatos lett a titkosszolgálati közösségben. Többé már nem bíztak benne a partnereik, idővel a titkosszolgálatok informális klubjából, a Berni Klubból is kizárták őket.

Minden úgy történt, ahogy az oroszok eltervezték.

A BVT igazgatóját, Peter Gridlinget a nyomozás közepette felfüggesztették. Weiss otthagyta a BVT-t, ettől kezdve közvetlenül Marsaleknek dolgozott Münchenben, a villájában. Ott, akit korábban felfüggesztettek, visszakerülhetett a belügyminisztériumba, és továbbra is hozzáférhetett a Marsalek által kért információkhoz.

A BVT-nél kialakult káosz közepette Moszkva a hírszerzési források szerint arra törekedett, hogy teljesen beszivárogjon az osztrák biztonsági szolgálatokba. Az FPÖ-s Gudenusnak küldött üzeneteiben Marsalek kifejtette nézeteit arról, hogyan kellene felépíteni az új titkosszolgálatot. Még egy jelöltet is javasolt az új szolgálat élére: azt a bécsi ügyvédet, aki elkísérte Weisst, amikor az felajánlotta magát tanúként a dossziéban állított visszaélésekkel kapcsolatban. Ezzel egy időben Ott egy új titkosszolgálat tervezetén dolgozott a külügyminisztériumon belül, amelyben központi szerepet játszott volna. Amellett, hogy „megpróbálták aláásni a BVT felső vezetését, kísérlet történt, hogy befolyásolják a BVT személyi és szervezeti struktúrájának reformját” – állapították meg a nyomozók a Politicóval megosztott összefoglalójukban.

Az oroszok úgy érezhették, Ausztria a zsebükben van. Az akkori külügyminiszter, az oroszbarát Karin Kneissl 2018 augusztusában megtartott esküvőjén Vlagyimir Putyin is megjelent, és keringőzött a menyasszonnyal. „A legemlékezetesebb pillanat a tánc végén következett, amikor Kneissl hátralépett, és meghajolt az orosz elnök előtt” – emlékezett vissza a Politico.

Karin Kneissl és Vlagyimir Putyin orosz elnök táncol az osztrák külügyminiszter esküvőjén az ausztriai Gamlitzban 2018. augusztus 18-án – Fotó: Roland Schlager / APA / AFP

Ibizai banánhéj

Ám az oroszok számítását az Ibiza-videó ekkor keresztbe húzta. Egy magánnyomozó nyilvánosságra hozta azt a felvételt, amelyen Strache, az FPÖ akkori vezetője jövedelmező kormányzati szerződéseket ajánlott fel kampánysegítségért cserébe egy nőnek, akiről azt hitte, hogy egy orosz oligarcha unokahúga. A botrányba a kormánykoalíció, így az FPÖ is belebukott, Marsaleknek pedig kezdtek rosszul alakulni a dolgai.

A Wirecard könyvelésében súlyos szabálytalanságokra bukkantak, a befektetők menekültek. 2020. június 18-án a cég elismerte, hogy közel 2 milliárd euró hiányzik a könyveléséből. A Politico cikke szerint Marsalek Weissszel még aznap egy olasz étteremben vacsorázott, majd csendben elhagyta Münchent, és Ausztriába indult. Másnap este Bécsben taxival elment egy városon kívüli repülőtérre, ahol Weiss egy Cessnával elintézte, hogy Marsalek Belaruszba repüljön. A nyomozók gyanúja szerint Minszkből Oroszországba ment, és jelenleg is ott lehet.

Ám bármilyen meglepő, távolról is tovább keverte a lapokat. 2020 decemberében Weiss küldött Ottnak egy sms-t, amelyben arra kérte, hogy ássa elő Christo Grozev, a bolgár származású, de ekkor Ausztriában élő oknyomozó riporter címét, aki segített leleplezni a Szergej Szkripal és lánya Novicsok-mérgezését. Ott átadta az információt, valamint Grozev lakásáról készült fotókat; Marsalek bolgár csapata ezt követően betört Grozev lakásába, és ellopta a pendrive-okat és egy számítógépet. Az amerikaiak azt javasolták Grozevnek, hogy a saját biztonsága érdekében azonnal hagyja el Ausztriát, és menjen az Egyesült Államokba.

Az osztrák hatóságok 2021. január 22-én letartóztatták Weisst, aki elismerte, hogy megbízta Ottot, hogy ásson elő információkat több tucat névről, de lekicsinyelte ennek jelentőségét. Miután két napig őrizetben tartották, a hatóságok, akiknek nem volt elég bizonyítékuk a vádemeléshez, azzal a feltétellel elengedték Weisst, hogy együttműködik a nyomozásban. Ehelyett Marsalek segítségével felszállt egy Dubajba tartó járatra.

Nem sokkal azután, hogy Weisst 2021 elején letartóztatták, a rendőrség Ottot is őrizetbe vette. Miután a rendőrök betörték az ajtót, Ott a rendőrség szerint sikertelenül próbálta megsemmisíteni a telefonját. Hat hét őrizetbe vétel után őt is szabadon engedték a vizsgálat lezárultáig.

Bár a hatóságok gyanították, hogy az oroszoknak közük volt Weiss és Ott ügyleteihez, csak tavaly év végén derült ki, hogy Moszkva milyen mélyrehatóan érintett. Szeptemberben a brit kémelhárítás feloszlatott egy hat bolgárból álló állítólagos brit kémhálózatot, amely a hatóságok szerint Marsaleknek dolgozott – írja a Politico.
Fabio de Masi és Florian Toncar, a Bundestag Wirecard-botrányt vizsgáló bizottságának tagjai érkeznek sajtótájékoztatóra 2021. március 10-én, Berlinben, előttük egy dosszién Jan Marsalek rendőrségi körözési fotói – Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Fabio de Masi és Florian Toncar, a Bundestag Wirecard-botrányt vizsgáló bizottságának tagjai érkeznek sajtótájékoztatóra 2021. március 10-én, Berlinben, előttük egy dosszién Jan Marsalek rendőrségi körözési fotói – Fotó: Sean Gallup / Getty Images

A lap szerint a legmeglepőbb az volt, hogy Ott a jelek szerint 2021-es letartóztatása után is töretlenül dolgozott Marsaleknek. Például 2022 júniusában átadott három mobiltelefont Marsalek bolgár stábjának, a telefon magas rangú osztrák tisztviselőké volt. A telefonokat Ott egy korábbi BVT-s kollégájától szerezte meg. Néhány hónappal később Ott egy úgynevezett SINA laptopot, a német hírszerzés által használt, szigorúan titkosított számítógépet szállított Marsalek segítőinek 20 ezer euróért cserébe. Ottot ezért újra letartóztatták, és nagyon úgy tűnik, hogy egy ideig nem engedik szabadon.
Ha változna a politikai széljárás, akkor újra nyeregben lennének az oroszok

És itt jön képbe Herbert Kickl. Ő az oroszok által előidézett és a BVT-t lejárató rendőrségi razzia idején belügyminiszter volt, jelenleg az FPÖ-t vezeti; az év vége előtt esedékes országos választásokon pedig az FPÖ a legesélyesebb. Márpedig ha az FPÖ győz és kormányt alakít, akkor Ott és a Dubajban tartózkodó Weiss még kegyelmet kaphat.

A Politico szerint a legaggasztóbb azonban az, hogy a BVT-rajtaütés végső felelőse, az akkori belügyminiszter, Herbert Kickl ma az FPÖ élén áll, ami őt teszi az egyik fő esélyessé arra, hogy az idei választások után ő legyen Ausztria következő kancellárja. A Kickl-kancellárság Putyinnak kedvezne, lehetővé téve a Kreml számára, hogy a színfalak mögött nagyobb befolyást gyakoroljon az országra, és megismételje a Magyarország és Szerbia kooptálásában elért sikereit – írja a lap.

Míg Szlovákia és a Cseh Köztársaság az uniós szankciók hatályba lépése óta igyekszik csökkenteni az orosz energiától való függőségét, addig Magyarország új kedvezményes megállapodásokat kötött az oroszországi szállítások növelése érdekében. Jelenleg Moszkva legnagyobb energiafogyasztója az EU-ban, csak idén januárban 343 millió dollár értékben vásárolt kőolajat és földgázt. Új csővezetéket is épít, hogy az orosz olajtermékeket Szerbiába szállítsa.

Ausztria pedig – Brüsszel és Washington kitartó nyomása ellenére is – csak lassan vált le az orosz energiáról. A pénzügyi szektorban az osztrák tulajdonú Raiffeisen Bank International pedig továbbra is az egyik legnagyobb lakossági bankot működteti Oroszországban, annak ellenére, hogy régóta ígéretet tett a kivonulásra.

A Politico szerint Kickl kancellárral biztosra vehető lenne, hogy Bécs még szorosabb gazdasági kapcsolatokra törekszik majd Moszkvával. És mivel Szlovákia és Magyarország már most is Oroszország felé hajlik, Ausztria belépése a Kreml befolyási övezetébe egy Putyin-barát tömböt hozna létre, amely a Kárpátoktól a Keleti-Alpokig terjedne.

Mindez alapvető kihívást jelentene az európai biztonság számára.
Új élet vár, felejts el mindent!

És hogy mi lett Marsalekkel? Nos, neki nem kell különösebben aggódnia. A Spiegel, a Standard, a ZDF és az Insider orosz oknyomozó portál közös munkával kiderítette, hogy Oroszországban él egy Konstantin Bajazov nevű ortodox pap, akinek sötét szakálla és rövidre nyírt haja van.

Ha az ember figyeli a papot az istentiszteletek alatt, kezd hasonlóságokat felfedezni Marsalekkel, ráadásul a két férfi születésnapja egy év különbséggel egybe is esik. A párhuzamokat nyilvánvalóan az orosz titkosszolgálat ügynökei is észrevették.

A pap 2020 szeptembere óta nem használta saját útlevelét. Mert azóta van egy második Bajazov is. Az útlevéladatokat 2020. szeptember 5-én módosították, ekkor állítottak ki új útlevelet a 763391844 számmal.

Mind az aktában, mind az úti okmányban most Jan Marsalek fényképe szerepel.

Innen:
https://telex.hu/kulfold/2024/05/31/titkos-orosz-halozat-ausztria-fpo-marsalek-weiss-ott-titkosszolgalat-kemek-hirszerzes-szabadsagpart-kreml