Eurázsiai Gazdasági Unió alapító országok budapesti nagykövetei az EEU további bővüléséról hamarosan az Eu felbomlik mert ennyi volt! Eurázsiai Unió-n belül Magyarországnak kulcs szerepe van na ezért van ez a nagy repkedés nem a Béke miatt.

Eurázsiai Gazdasági Unió: százhetvenmilliós egységes piac, területe több mint húszmillió négyzetkilométer, vagyis a Föld tizenöt százaléka. Pénzügyi rendszere háromezermilliárd dollárt tesz ki, éves GDP-je meghaladja a 2,4 milliárd dollárt. Övé a világ gáztartalékának húsz és olajtartalékának tizenöt százaléka. Mi ez? A Szovjetunió gazdasági újjáélesztése, az Európai Unió vetélytársa avagy egy lehetőség a „Kelettel” való jobb üzletre? Összeállításunkban arra is választ keresünk, hogy a gazdasági unió válhat-e idővel politikai szövetséggé, mennyire kell tartaniuk az alapító kazahoknak és beloruszoknak, no meg a majdani csatlakozóknak az orosz dominanciától. Magyarországnak az új szövetséggel való együttműködés hasznára lehet, bővítheti lehetőségeit, egyszerűsítheti kereskedelmét a posztszovjet térséggel.

Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenka belarusz elnök összehajol, örmény és tádzsik kollégái a csatlakozáson töprengenek. Állítják, nem tartanak a túlzott orosz dominanciától (Fotó: Reuters)

Egy új államalakulat polgáraként koccinthatott január elsején vagy százhetvenmillió orosz, belorusz és kazah. Az Eurázsiai Gazdasági Uniót – angolul Eurasian Economic Union, egyelőre az EAEU és EEU rövidítést egyaránt használják – persze az egyszeri polgár aligha kezdte el látványos hurrázással ünnepelni, a mindennapokban azonban mindenképpen érezheti a szövetség létrejöttét. A gazdasági föderációt alapító három ország területe ugyanis egységes piacként fog működni, ahol nem lesznek vámok, szabad lesz a tőke, a termékek, a szolgáltatások, és messze nem utolsósorban a munkaerő áramlása. Utóbbi egyébként főleg a volt ázsiai szovjet utódállamok lakosai számára fontos, hiszen egy jó részük már most is Oroszországban keresi a boldogulást gyakorta minden szükséges papír nélkül, illegálisan.

A nagy célok közül a munkaerő szabad áramlása mellett a vámmentességgel lesz idén minden rendben. Nem véletlenül, hiszen az EEU elődje a vámunió volt, ennek három tagja írta alá 2014. május 29-én Asztanában az unió alapító dokumentumait. Jövőre tervezik a gyógyszerpiac, 2019-ben az árampiac, és csak 2025-re az olaj- és gázpiac egyesítését. Ezzel párhuzamosan egységesítenék a pénzügyi, így bankkártyarendszereiket is. A közös fizetőeszköz bevezetése egyelőre csak terv, ugyanakkor tíz éven belül az unión belül betiltanák a dollár-, illetve eurótranzakciókat, és az elszámolás kizárólag nemzeti valutában folyna. Igaz, ezt a folyamatot a válság, illetve az Oroszország elleni szankciók fel is gyorsíthatják, hiszen a rubel év eleji megrendülése kimondottan ártott Belorussziának és Kazahsztánnak.

Ennek ellenére hosszabb távon az EEU kimondottan vonzó, és nem csak a posztszovjet térség országai számára – Örményország januárban csatlakozott, Tádzsikisztán májusban válik taggá. Jelenleg együttműködési tárgyalások folynak több „egzotikus” országgal – bővebben a kazah nagykövettel készült interjúnkban olvashatnak erről –, valamint a délkelet-ázsiai országok szövetségével (ASEAN) és a dél-amerikai közös piaccal, a MERCOSUR-ral. Adódik a kérdés, milyen viszony alakulhat ki az Európai Unióval, amelynek gazdasági ereje arányaiban nagyobb az EEU-nál.

Moszkvai ajánlat

Az Eurázsiai Gazdasági Unió hivatalosan mindenki felé, így természetesen az EU felé is nyitott. Vlagyimir Csizov, Oroszország állandó EU-képviselője szerint az EGU-projektet sem az Oroszország elleni szankciók, sem az alacsony olajárak, sem a rubel árfolyamának gyengülése nem veszélyezteti. Elsősorban az energiaszektorban lenne értelme hosszú távú együttműködést kialakítani az EU és az EEU között.

Moszkva szerint Brüsszel megfontolhatná azt is, hogy megszakítja az Egyesült Államokkal folytatott szabad kereskedelmi tárgyalásokat és Eurázsiai Gazdasági Unióval lép partnerségre. Főleg, hogy a válság és a szankcióháború megmutatta: Brüsszel és Washington elsősorban nem gazdasági partnere, hanem vetélytársa egymásnak. Az EU számára jóval nagyobb hátrányt jelentenek az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók gazdasági következményei és Oroszország ellenintézkedései, mint az Egyesült Államok számára – némileg leegyszerűsítve az Oroszországból kiutasított európai áruk helyét szinte azonnal amerikai termékek vették át a polcokon, hiszen Washington csak a nagy energiacégek és bankok, valamint néhány befolyásos politikus és üzletember ellen léptetett életbe büntető intézkedéseket. Miközben az európai vállalatok a kelet-európai uniós tagországokban folytatott gyakorlathoz hasonlóan növelhetnék alkalmazottaik számát az alacsony bérszínvonalú eurázsiai térségben, az amerikai Global Development and Environment Institute tanulmánya szerint a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség létrehozására való megállapodás 2025-ig hatszázezer munkahely elvesztéséhez vezetne az EU-ban. Németország és Franciaország 130-130 ezer munkahelyet veszítene el. A szabad kereskedelmi egyezmény egyúttal az Egyesült Államok alacsony szociális ellátási színvonalát is „Európába exportálná” – állapította meg összeállításában a Deutsche Wirtschafts Nachrichten hírportál. „Függetlenül a rubel dollárral szembeni árfolyamától, ami már mintegy a felére csökkent, az Egyesült Államok oroszországi exportja növekszik, miközben Európa exportja csökken” – állítja Romano Prodi volt olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság egykori elnöke is az olasz Il Messaggero lapnak adott interjúban. Európa számára az igazi veszélyt nem is az Oroszországnak való pénzügyi kitettség, illetve egy esetleges orosz gazdasági összeomlást követő pénzügyi dominóhatás jelenti, hanem a kereskedelem leállása. A jegybankok mennyiségi monetáris ösztönzőkkel képesek eszközbuborékokat gerjeszteni, képesek a beruházási és a fogyasztási kedvet is felfűteni. Képesek tehát pénzt nyomtatni, „kereskedelmet nyomtatni” azonban nem. Márpedig a globalizált világban a kereskedelem volt a növekedés motorja, mielőtt a jegybankok nekiálltak évi ezermilliárd dollárnyi kötvényvásárlással ezt pótolni – írja a ZeroHedge.com.

Brüsszeli válasz

„A német kormány hajlandó tárgyalni egy európai–orosz szabad kereskedelmi övezetről, ha Moszkva segít rendezni az ukrán válságot” – jelentette be a davosi Világgazdasági Fórumon a múlt héten Angela Merkel. A német kancellár szerint az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet „egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről”. Sigmar Gabriel alkancellár még tovább ment, sürgette, hogy az EU-ban induljon el a diskurzus arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre. „A következő lépés a diskurzus egy szabad kereskedelmi övezetről” – mondta a szociáldemokrata politikus, hangsúlyozva, hogy az EU-nak „kiutat kellene ajánlania Oroszországnak”.

Merkel és Gabriel a „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő” szabad kereskedelmi övezet kifejezést használta, amely Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy ez egy hosszú távra szóló elképzelés, és mindenekelőtt az szükséges, hogy Oroszország tartsa tiszteletben a minszki tűzszüneti megállapodást.


A napokban Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is hasonló javaslatot tett, azt írta egy feljegyzésben a tagállamoknak, hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben. Mogherini szerint a Moszkvával szembeni szankciós politikát ki kellene egészíteni „egy kezdeményezőbb hozzáállással”, hogy az unió ne csak kényszerrel, hanem diplomáciai nyereségek reményével is váltásra ösztönözze az orosz vezetést Ukrajna kérdésében. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: közös, hosszú távú cél, hogy „Lisszabontól Vlagyivosztokig” szabadon lehessen kereskedni, ezért az EU-nak meg kell vizsgálnia a kereskedelmi kapcsolatokat az Eurázsiai Gazdasági Unióval.

Magyar vélemény

Az unió külügyminiszterei múlt hétfőn Brüsszelben már „napirendi szinten” is szót ejtettek az EU–EEU- együttműködés kérdéséről. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió-
nak és Magyarországnak is az az érdeke, hogy Oroszországgal egy a partnerségen, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló viszony jöjjön létre. Ugyanis a világ krízishelyzeteit sokkal könnyebb megoldani, ha az EU együtt tud működni Oroszországgal. Hangsúlyozottan vonatkozik ez az energiabiztonság ügyére: február elején Szófiában összeülnek az európai déli gázfolyosóban érintett országok képviselői, mivel a Déli Áramlat meghiúsulásával a térségnek más megoldást kell találnia arra, hogyan juttatható el az azeri gáz Közép-Európába, illetve amennyiben csak Törökországig épül ki gázvezeték, akkor onnan hogyan szállítható tovább.

Vlagyimir Putyin február 17-én Budapestre látogat, ezeken a megbeszéléseken – a két héttel korábbi Merkel- vizithez hasonlóan – is napirenden lesz az Eurázsiai Gazdasági Unióval való együttműködés. Magyarországnak, a posztszovjet piacon érdekelt hazai vállalatoknak nyilvánvalóan előnyös, ha egy egységes gazdasági közösséggel és nem külön-külön annak tagjai-val kell együttműködni. Hosszú távon ez csökkenthetné az árfolyamkockázatot, illetve egyszerűsítené a beruházásokat is. A EEU-hoz való csatlakozás értelemszerűen nincs napirenden, de ezt Moszkvában sem ösztönzik, ideálisnak az EU és az EEU közötti átfogó megállapodást tartják.

Az alapító országok budapesti nagykövetei az EEU további bővülésére számítanak, nem csak posztszovjet országok jönnek szóba

Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete

– Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) tisztán gazdasági unió lesz, vagy átalakulhat valamilyen politikai közösséggé is?

– Az EEU nem egy mesterségesen létrehozott egyesülés, nem egy politikai projekt eredménye, hanem a részt vevő országok határozott gazdasági érdekein alapuló szövetség. A válság idején az érintettek versenyképességének növelése elementáris érdek, hasonló folyamatokat figyelhetünk meg egyébként a világ többi részén is. A közös múlt miatt a mi esetünkben ez ráadásul a többinél természetesebb folyamat. A szövetség célja: az áruk és szolgáltatások közös piacának létrehozása, a befektetési feltételek szabványosítása, egységes makrogazdasági, monopolellenes, illetve valuta- és finanszírozási politika megalkotása. A meghatározó feladat tehát gazdasági, így nem szerepel napirenden, hogy az EEU bármilyen politikai töltetet kapjon. Kül- és biztonságpolitikai kérdésekben egyébként e nélkül is sikeresen működünk együtt az érintett országokkal. Más kérdés, hogy megvan az esélye annak, hogy az EEU idővel politikai szövetséggé nője ki magát, ennek azonban természetes, konszenzusos folyamatnak kell lennie. Oroszország senkit sem akar semmire sem rákényszeríteni, még egyszer hangsúlyozom, a szövetség határozott gazdasági célokkal jött létre.

– Az EEU egységes piaca mennyire óvhatja meg az érintett országokat egy újabb gazdasági válságtól?

– A világgazdasági piacon sajnos nem lehet teljesen elszigetelődni a válságoktól, azoktól a folyamatoktól, amelyek kiváltották azt. Az együttműködés fokozásával azonban minimalizálni lehet a káros hatásokat. Ez éppen úgy vonatkozik a már korábban említett EEU-célokra, mint mondjuk a munkaerő szabad mozgására. A mi szövetségünk „nem apró játékos”, 170 millió fős piacot tömörít, amelynek éves GDP-je meghaladja a 2,4 milliárd dollárt. Ezzel számolni kell.

– Jelenleg az érintett országok közötti elszámolás zömében rubelben és dollárban történik. Tervezik közös valuta bevezetését?

– A közös valuta értelme elsősorban az, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé tegye a kereskedelmet, csökkentse a tranzitköltségek mellett a természetellenes nemzetközi pénzpiaci hatásokat. Ugyanakkor ennek csak akkor van értelme, ha a szövetségen belüli együttműködés idővel a kellő szintre emelkedik, s a közös valuta szükségességét minden érintett ország elismeri. Tehát jelenleg még korai erről beszélni, noha hosszú távon kétségkívül vannak ilyen tervek, sőt már munkaneve is van a közös pénznek: altin.
(A türk nyelvekben ez az arany jelentése, a szerk.) Egyelőre azonban az első számú feladatunk a gazdasági integráció erősítése, a banki együttműködés elmélyítése, az egységes fizetési rendszer létrehozása a nemzeti valuták számára, amelyek nem kötődnek a tőzsdei keresztárfolyamokhoz. A közös valuta bevezetésének egységes érdeknek kell lennie, és nem valamilyen művi reklámlépésnek, amely több bonyodalmat hoz, mint hasznot.


Aliaksandr Khainouski, Belorusszia budapesti nagykövete

– Nem tartanak Oroszország túlzott dominanciájától?

– Vitathatatlan, hogy Oroszország a legkomolyabb játékos az EEU-ban. Ugyanakkor a mostani szövetség – amelyhez a vámunión, az egységes gazdasági térség létrehozásán keresztül jutottunk el – az országok alapvető gazdasági érdekein alapul, hangsúlyozza az egyenlő jogokat, a pragmatizmust, a kölcsönös tiszteletet. Az EEU „vezetési” struktúrája messzemenően tiszteletben tartja az érintettek nemzeti érdekeit, elvárásait. Épp ezért nagyon fontos, hogy minden közös határozatot mindenki a legmesszebbmenőkig betartson és végrehajtson. Mert minden más esetben nemcsak a szövetség hatékonysága fog romlani, hanem elveszti vonzerejét a potenciális új belépők előtt is.

– A posztszovjet térségben Ukrajna és Moldova az Európai Uniót választotta, nem lesz ebből vámháború a szövetség és a két „renitens” ország között?

– Sajnos az elmúlt évtizedek közös tapasztalata az, hogy ahol ütköznek a geopolitikai érdekek, ott gyakran alakulnak ki különböző konfliktusok, olaj-, gáz-, bor-, csokoládé-, tej- és egyéb kereskedelmi háborúk. Nem kétséges, hogy az ilyen háborúknak nincs győztese. Az más kérdés, hogy miképp lehet elkerülni az ilyen konfliktusokat – mint az EEU egyetlen „tisztán európai” országa, Belorusszia átérzi ennek felelősségét. Szinte ugyanolyan hosszú a határunk az Európai Unióval, Ukrajnával, illetve Oroszországgal. Ukrajna számunkra Oroszország után a második legfontosabb kereskedelmi partner, Moldova benne van az első húszban. Érthető, hogy Belorusszia különösen érdekelt az ezekkel az országokkal való normális viszonyban. Világos, hogy a két ország uniós közeledése, az ebből adódó kötelezettségvállalások nem egyszerűsítik az együttműködést, azonban meg kell találni azokat az utakat, amelyek optimalizálhatják a viszonyt. Fontos megérteni, hogy a Kelet és Nyugat közötti választás, amire sok „forrófejű” igyekszik rábírni az európai posztszovjet országokat, hamis felvetés. Nem lehet valakivel valaki ellen barátkozni.

– Milyen lehet potenciálisan az EEU és az EU viszonya?

– Meggyőződésünk, hogy egyszerűen nincs alternatívája az EGU és az EU közötti együttműködésnek. Hiszen ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy visszatérünk az elmúlt század hidegháborús idejéhez, ahol két szövetségi rendszer néz egymásra a vasfüggöny fölött. Az „integráció integrációjának” ötlete, azaz hogy létrejöjjön egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő egységes gazdasági térség, már régóta a levegőben van. Erről európai partnereinkkel tárgyalóasztal mellett kell beszélnünk. Együtt kell eldöntenünk, hogy mikor és meddig megy el az együttműködésben a két legnagyobb gazdasági szövetség – ez nyilván nemcsak pénzügyi, hanem politikai kérdés is. Fontos, hogy az Európai Unió vezetése mára eljutott odáig, hogy belátja: a posztszovjet térség államainak integrációját nem lehet semmibe venni, tárgyalni kell róla. Nagyon örülök, hogy az első ilyen megbeszélésekre éppen Minszkben került sor.

Nurbakh Rustemov, Kazahsztán budapesti nagykövete

– Nem okoz majd problémát, hogy Kazahsztánnal és Belorussziával szemben Oroszország már a WTO tagja?

– Oroszország WTO-tagsága semmilyen problémát nem jelent az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai és partnerei számára, hiszen a szövetség alapelvei teljes mértékben megfelelnek a Kereskedelmi Világszervezet előírásainak. Egyébként Kazahsztán maga is azt tervezi, hogy az idei év folyamán a szervezet teljes jogú tagja lesz.

– Merre „terjeszkedhet” Örményország és Kirgizisztán után az Eurázsiai Gazdasági Unió?

– Az Eurázsiai Gazdasági Uniót mi joggal a saját sikerünkként is értékeljük, hiszen Nurszultan Nazarbajev elnök már 1994-ben a Moszkvai Állami Egyetemen az eurázsiai integráció szükségességéről beszélt. Az EEU alapjaiban új gazdasági együttműködési formát hozott létre, amely a 21. században az egyenjogúság, a kölcsönös haszon és egymás érdekeinek tiszteletben tartása mellett fog működni. A szövetség hangsúlyozza a gazdasági pragmatizmust, a függetlenség elismerését, a szuverenitás tiszteletben tartását, az együttműködés önkéntességét épp úgy, mint ahogy a döntéshozatalban is mindenkinek azonos jogai lesznek. Az Eurázsiai Gazdasági Unióban részt vevő országok kötelezettséget vállaltak az áruk, szolgáltatások, befektetések, valamint a munkaerő szabad mozgására, egyeztetik politikájukat a gazdaság kulcságazatiban – így az energetikában, iparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben. Örményország tavaly októberben csatlakozott, ezt már ratifikálták az alapító államok parlamentjei. Ugyanakkor az új tag számára elő van írva egy egytől nyolc évig tartó átmeneti szakasz, amíg átveszi az Eurázsiai Gazdasági Unió importszabályait, technikai előírásait, áruszállításra vonatkozó normáit. A szövetséghez kell igazítani a növény- és állatorvosi szabályait is. Kirgizisztán tavaly decemberben írta alá a csatlakozási dokumentumot, idén ténylegesen is elkezdődik a közös munka. Az új tagok belépése az Eurázsiai Gazdasági Unióba arra utal, hogy ez az integrációs projekt még sokaknak válhat vonzóvá a posztszovjet térségben. Mi teljes mértékben nyitottak vagyunk az új belépők felé. Jelenleg szabad kereskedelmi tárgyalások folynak például Üzbegisztánnal.

– Elképzelhető külön szabad kereskedelmi megállapodás létrehozása más országokkal, elsősorban Törökországgal?

– Igen, messze nem csak a posztszovjet régióból érdeklődnek az Eurázsiai Gazdasági Unióval való szorosabb együttműködés iránt. Ez hangsúlyozottan nem egy zárt klub. Így például már célegyenesben van egy szabad kereskedelmi megállapodás aláírása Vietnammal, hasonló tárgyalások folynak Egyiptommal, Indiával és Izraellel is. Meggyőződésem szerint rövidesen itt is konkrét előrelépésről számolhatunk be. Törökország Kazahsztán meghatározó globális és regionális partnere, együttműködésünk stratégiai és hosszú távú. Ezért mi mindenképpen támogatjuk egy széleskörű együttműködési megállapodás aláírását az EEU és Ankara között

https://hungary.mid.ru/hu/press-centre/news/eur_zsiai_gazdas_gi_uni_alap_t_orsz_gok_budapesti_nagyk_vetei_az_eeu_tov_bbi_b_v_l_s_r_l/