Ó, és ez csak a bit, de mi van a többivel és mi van a rengeteg "felhő alapú" és egyéb informatikai platformokkal. Kiderülhet, hogy minél digibb valami, anál co-molyabban árt. A kriptovaluta kifejezés néhány éve még fura szónak számított, mára áhítozva gondolunk azokra, akik a kezdetekkor hajlandóak voltak minimális “valódi” pénzt áldozni arra, hogy beszerezzenek némi Bitcoint.

Minek?

Hogy mire jó a kriptovaluta? Nos, tulajdonképpen ugyan arra, amire a már megszokott pénz is. Az indulása is nagyon hasonló volt: valaki kitalálta, és fizetett vele egyes munkákért, csakhogy akkor még nem ért semmit. Mostanra ez megváltozott.


A Bitcoint számítógépek “bányásszák” és ma már komoly értéket képvisel - tetemes mennyiségű számítógép foglalkozik azzal, hogy biztonságossá tegye a kriptovaluta használatát. És hogy jó üzlet volt-e anno elfogadni egy értéktelennek tűnő, még csak meg sem fogható valutát? Ezt mindenki döntse el maga, de az biztos: mióta a Tesla bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárért vásárol Bitcoint, és nemsokára az autói fizetségéül is elfogadja a kriptovalutát, azóta az egekbe szökött az ára.



Mennyi???

Pontosításképpen: jelenleg egy, azaz egyetlen egy Bitcoin 15 250 000 forint körüli áron cserélhet gazdát. És akkor lehet számolni: a kezdetekkor, ha egy programozó elvállat egy kisebb munkát Bitcoinért cserébe - mondjuk 6-8 darabért -, vajon mit gondol most, megérte?

A Bitcoin azonban digitális pénz, azaz hozzájárul a digitális szénlábnyomhoz. Minél drágább, annál jobban. Az elemzők arra számítottak, hogy 2018-ban a Bitcoin által generált co2 kibocsátás eléri Ausztria éves kibocsátását, mely 9 millió ember és az ország teljes infrastruktúrájának kibocsátását jelenti. Most ott tartunk, hogy 2021-ben biztosan eléri a kibocsátás Argentína éves co2 rátáját, mely 45 millió embert és az ipart, mezőgazdaságot, közlekedést, miegymást jelenti.



Az árak pedig emelkednek, vagyis a Bitcoin egyre károsabb. Szakemberek szerint ennek megfékezésére a kriptovalutákra is szén-dioxid adót kellene kivetni, nem is keveset. Ugyanakkor a kép akkor lenne teljes, ha azzal is tisztában lennénk, hogy egy ország pénzének elkészítése, kibocsátása, forgalmazása, javítása és bevonása - cseréje mekkora co2 lábnyommal rendelkezik. Ráadásul így is fals lenne a kirajzolódó adat, hiszen a Bitcoin nem tartozik egyetlen országhoz sem, vagyis egészen más elven működik a kibocsátás és használat szabályozása is.
[url]https://koponyeg.hu/hireso/a-bitcoin-argentina-eves-co2-kibocsatasat-generalja?utm_source=hirstartutm_medium=referral[/url]