vitéz Gorka Pál: "Budapest elárulva" című könyvéből a lentebbiek derülnek ki a hírhedt Philbyről... A szerző Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági szakértő (most Trump elnök tanácsadója) apja, akit az ötvenes években kémkedésért ítéltek életfogytiglani börtönre. Gorka Pál (1930–2003) 1956-ban szabadult, és kimenekült nyugatra. Könyvében leírja, hogy az angol titkosszolgálat segítette a magyarországi ellenállást, de az ügynökeiről (Philby, Blunt, Burgess, Maclean stb.) később kiderült, hogy a szovjeteknek dolgoztak, és a velük együttműködő és bennük feltétlenül megbízó ellenállók adatait kiadták a szovjet hatóságoknak.


Gorkát és társait, emberek ezreit hurcolták meg emiatt. Az angolok tehát lényegében azért szervezték a "nemzeti" ellenállást a megszálló szovjetek ellen, hogy lebuktassák az ellenállókat, galádul elárulva így Magyarországot.

Ez is egy "összeesküvéselmélet", amelyről eddig nem sokat tudtunk.

A háború utáni moszkovita vezetést az NKVD szervezte be moszkvai emigránsokból. A leghírhedtebb figura Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Vas Zoltán volt, valamint egy háttérember, bizonyos Frish (Frisch?) elvtárs.

Moszkva szervezte meg a kelet-európai országokban kibontakozó ellenállási mozgalmakat is nyugati ügynökein keresztül...
Az említett Philby-féle társaság eredetileg Cambridge-i diákokból alakult, és Apostolok néven működött. Már Cambridge-ben Moszkvának dolgoztak, később beépültek az MI5-be és az MI6-ba is, még 1944-ben. A csoportot Kim Philby vezette, akit a szovjetekre állítottak rá, nem sejtve, hogy Moszkva ügynöke. A francia, angol és amerikai kémelhárítás gyanakodni kezdett, Patton tábornok és John Forrestal is hangosan kinyilvánította a véleményét, aztán mindkettő gyanús körülmények között meghalt.

Churchill is gyanút fogott, és meg akarta tisztítani az angol titkosszolgálatokat a kommunistáktól, de a tisztogatás irányítója éppen Philby lett. (... Jó, mi ?)

A háború vége felé a Philby-féle társaságot a moszkvai irányítók arra utasították, hogy Magyarországon szervezzék meg a nemzeti ellenállást (amelynek lebuktatásával felszámolnák a szovjetekkel szembeszegülő nemzeti ellenállást).

Az akciót Moszkvából Ernst Henry (Szemjon Nyikolajevics Rosztovszkij), Anatolij Gorszkij és Samuel Boriszovics Kahan kémfőnökök irányították. Történelmi előzmény a 19-es ún. Tanácsköztársaság. Ennek mérlege: emberek ezreinek ítélet nélküli legyilkolása, Dunába hajigálása (Návay, Hollán), csendőrtisztek akasztása (Fery Oszkár, Kléh István, Menkina János) stb.

A szerző anyai nagyapját, aki iskolaigazgató volt, a parlament pincéjében kínozták halálra. Horthy bevonulásakor szétspricceltek.

Péter Gábor pl. Bécsbe ment, felvette a kapcsolatot a kinti kommunistákkal, és összemelegedett egy bizonyos Litzivel (Friedmann Alízzal), aki ugyancsak kommunista volt. Hamarosan megjelent Bécsben Kim Philby, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar kommunista emigrációval. Megismerkedett többek között egy bizonyos Szűcs György nevű emigráns festőművésszel (aki egy utazást is megszervezett számára Magyarországon a húszas években), valamint Kulcsár Ilonával. Litzi közben Péter Gábor után Philbyt is elcsábította, sőt össze is házasodtak.

Aztán Philby visszament Londonba (ahol magas beosztásba került a hírszerzőknél), Litzi pedig előbb Párizsban kötött ki, majd a háború után Kelet-Berlinben vert tanyát, mint Honigman György szovjet kém szeretője.

Péter Gábor pedig átszökött Moszkvába, és a Dzserzinszkij tiszti főiskolán gyarapította „tudását”.

Ez a két ember – Philby és Péter Gábor – volt a szovjet tervek legfőbb támasza Kelet-Európában a háború után. Péter Gábort kétségtelenül a magyarok iránt táplált gyűlölete és bosszúvágya sarkallta tettekre országunk ellen.

Londonban működött a másik jómadár is, Anthony Blunt professzor, lovag, a királynő képtárának felvigyázója. A szovjet terv az volt, hogy ellenálló csoportokat hoznak létre Kelet-Európában, majd azt állítják, hogy a Nyugat mesterkedik ellenük, így a jaltai egyezmények értelmében továbbra is joguk van megszállás alatt tartani ezeket az országokat.

Péter Gábor hamarosan az ÁVO vezetője lett, és Philbytől minden információt megkapott az angol titkosszolgálat által inspirált hazafias szervezkedésekről. A háború végén megkezdődött a bosszú.

A Moszkvából hazatért Vörös János, az ideiglenes kormány hadügyminisztere is néhány év múlva a Gyűjtőfogház vendége lett, mint ahogy Ries István igazságügy-miniszter is (aki azt mondta, hogy „célunk nem az igazságszolgáltatás, hanem a bosszú”), Kővágó József, Budapest volt polgármestere stb.


A szerző számos kommunistaellenes és keresztény tömegrendezvényen vett részt, ilyen volt például az Úrnapi körmenet, a Szent György napi cserkészmegmozdulás, a máriaremetei zarándoklat (többszázezer résztvevővel és Mindszenty részvételével).

A kommunista jómadarak minden eszközzel próbálták megzavarni ezeket a rendezvényeket, nem riadva vissza a fizikai atrocitásoktól sem (pl. a zarándoklatra érkező embereket megpróbálták lelökni a vonatról).

Két választás elvesztése után jöttek a keményebb módszerek. Szovjet nyomásra Rajkot nevezték ki belügyminiszternek (ÁVO, munkatáborok, kivégzések, ellenzéki politikusok elrablása, megkínzása stb.), majd jöttek a választási csalások (kékcédula, B-listázás).

A könyvben sokat emlegeti Bajomi Bélát, aki mindenféle híreket, ipari adatokat továbbított megbízóinak (nem sejtve, hogy valójában a szovjeteknek dolgozik). Az ő keze alá dolgozott Gorka Pál is. (A könyvben szó van Gorka Géza jónevű keramikusról is, aki a nagybátyja volt, és Nógrádverőcén élt. Baloldali ember volt, a Tanácsköztársaság idején jóban volt Vas Zoltánnal, később a weimari Németországban is megfordult. Gorka Géza lánya, Gorka Lívia is keramikus lett.)1950-ben az ÁVO elhurcolta, hetekig kínozta, majd aláíratott vele egy „vallomást”. Megjegyezte a neveket is, akikkel kapcsolatba került: dr. Avar Jenő vádló ügyész, dr. Jónás Péter népbíró (56-ban öngyilkos lett).

Sokkoló történet Bajomi Béla elrablása Bécsből: A szovjetek az angol zónában csalták tőrbe, és áthurcolták a szovjet zónába, onnan pedig Budapestre hozták, és 1951-ben a Kisfogház udvarán felakasztották. (A szovjetek több kémközpontot működtettek ebben az időben Ausztriában, a leghírhedtebb Badenben volt.) Ott raboskodott éppen akkor Gorka Pál is, valamint az ellenállási csoport valamennyi tagja, közte Bajomi Mihály, Béla fia, akitől megtagadták, hogy elbúcsúzzon az apjától a kivégzés előtt.

Philby kapcsolatban állt az amerikai Noel Fielddel, aki előbb a külügyben dolgozott, majd Svájcban, a Népszövetségnél, és természetesen ő is a szovjeteknek jelentgetett. Ő beszélte rá az amerikaiakat, hogy Jugoszláviában ne a jobboldali Draga Mihajlovicsot támogassák, hanem Titót - aki aztán soktízezer embert végeztetett ki az ellentáborból.

Ugyancsak Field járta ki, hogy az amerikaiak ügynököket küldjenek ki Németországba és a keleteurópai országokba. Ezek az ügynökök mind kommunisták voltak. Később Philby bizalma Fieldben megingott, tartott tő**** hogy Field lebuktatja, ezért elhatározta, hogy kiiktatja, mégpedig a kettős ügynökösködés vádjával. Fieldet Prágában letartóztatták, és kiszedték belőle a keleteurópai nem moszkovita ügynökök adatait, majd örökre eltüntették.

Ezzel megkezdődött az első nagy tisztogatás a kommunista garnitúrán belül: a kettős ügynökök leleplezése és likvidálása. Ennek esett áldozatul pl. Gomulka Lengyelországban, Rajk László Magyarországon és Pauker Anna Romániában. Ekkor tartóztatták le Sólyom Lászlót, Pálffy–Österreicher tábornokot, Justus Pált, Szász Bélát és másokat.

Gorka Pál 1956-ban szabadult, az októberi forradalom napjaiban. A forradalomról szépen emlékezik meg az angol követség néhány munkatársa: Noel Cowley katonai és W. D. David légügyi attasé, valamint Leslie Fry nagykövet. Gorka Pál még 1956 decemberében átszökött nyugatra.