Ó, nincs itt semmi látnivaló, ez csak úgy grátisz...

Miért akar erős, elrettentő hadsereget Orbán Viktor? Több súlyos indok is meghúzódik a háttérben

Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor. Az elképzelés egyáltalán nem újdonság: 2014 óta folyik a magyar haderő fejlesztése, de igazán nagy lendületre csak az elmúlt 2-3 évben kapcsolt a projekt, amikor szinte egymást érték a több százas tételben történő harcjármű-vásárlások, illetve az újabb és újabb hadiipari üzemalapításokkal kapcsolatos bejelentések. Jövőre már 1000 milliárd forintot tervez költeni a kormány védelmi kiadásokra, melynek jelentős részét eszközvásárlások teszik majd ki, ezzel a magyar GDP 1,7%-a már katonai kiadásokra megy majd el. Nézzük, miért lehet szüksége Magyarországnak erős haderőre, illetve hogy melyek voltak a jelenleg zajló, nagyszabású haderőfejlesztési program fontosabb mérföldkövei.
Erős hadsereg, erős elrettentés
Ruszin-Szendi Romulusz
Áder János köztársasági elnök (j) vezérõrnaggyá lépteti elõ Ruszin-Szendi Romulusz dandártábornokot a Sándor-palotában 2021. május 31-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ha baj van, a hazánkat nekünk kell megvédeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Honvédség parancsnoki tisztségének átadás-átvételi ünnepségen, amikor hivatalosan is beiktatták Ruszin-Szendi Romoluszt, a magyar haderő következő parancsnokát.
Kapcsolódó cikkünk
2021. 06. 01.
Ruszin-Szendi Romulusz az ütőképes és meghatározó magyar haderő fejlesztését ígérte
2021. 06. 05.
Immáron hivatalosan is új parancsnoka van a Honvédségnek
2021. 06. 03.
Kinevezte Áder János a Magyar Honvédség parancsnokát

A kormányfő kiemelte:

a feladat felépíteni egy modern, erős hadsereget, hogy Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek. A magyar hadseregnek elrettentő erővel kell bírnia

- tette hozzá.

Hangsúlyozta: az új parancsnok feladata, hogy a hadsereget - fegyelmezett belső rendje és a katonaeszmények megőrzése mellett - beleillessze a magyar társadalomba, továbbá fiatalok tízezreit nyerje meg, készítse fel, képezze ki a haza védelmére és a katonaeszmények tiszteletére.

A miniszterelnök szavaiból tehát egyértelműen látszik, hogy

az új parancsnok fő feladatai a Honvédség évek óta zajló modernizációs programjának koordinációja, illetve a személyi állomány bővítése lesznek.
Mi szükség a haderőfejlesztésre?
D__MJ20210512011
Helikopterek és katonák a lövészeti bemutatón, amelyet a Black Swan 2021 elnevezésû nemzetközi különleges mûveleti gyakorlat bemutatója részeként tartottak Szolnokon, az MH Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison 2021. május 12-én. Fotó: MTI/Mészáros János

Bár a magyar honvédelmi képességek korszerűsítése 2014 óta zajlik, Orbán Viktor szavait követően ismét sokakban felmerült a kérdés, hogy mi szükség van az erős haderőre, gyakori, visszatérő kérdés online és offline, hogy mégis „kivel akar háborúzni” a magyar kormány.

A miniszterelnök szavaiból egyértelművé válik, hogy a készülődés defenzív jellegű és egy nem várt ellenséges támadás elrettentésére szolgál;

az egész projekt lényege tehát az, hogy olyan ütőképessé fejlődjön a magyar haderő, hogy ez önmagában elrettentsen a támadó szándéktól egy potenciális ellenséges hatalmat anélkül, hogy harci cselekményre sor kerülne hazánk és az idegen entitás között.

Nem feltétlen kell az sem, hogy bármilyen konkrét ellenségkép - ellenséges ország vagy szervezet -, kirajzolódjon a döntéshozók előtt: az elmúlt évek konfliktusainak egyik nagy tanulsága, hogy bármikor, nagyon gyorsan elmérgesedhet két, akár alapvetően baráti viszonyt ápoló ország közt a viszony, olyannyira hogy egyik napról a másikra nyílt katonai összecsapásig eszkalálódhat egy kisebb nézeteltérés.

Erre kiváló példa a 2014 óta tartó orosz-ukrán válság, amikor Ukrajna korábbi legszorosabb szövetségese, gazdasági és katonai partnere, Oroszország hajtott végre inváziót az ország területén. Az ukrán haderő ekkor igencsak rossz állapotban volt: 30-40 éves, rosszul karbantartott szovjet haditechnikai eszközöket használtak, a haderő rosszul szervezett, képzetlen és demoralizált volt; ilyen körülmények közt nem csoda, hogy Oroszország egy puskalövés nélkül el tudta foglalni a Krímet és hatékony felkelést tudott szítani Kelet-Ukrajnában is. Hosszú évekre és milliárdokra lett volna szükség ahhoz, hogy Ukrajna fel tudjon készülni egy ilyen támadásra, de nem léptek időben és súlyos kudarc lett az eredménye.

Az orosz-ukrán konfliktus egyébként egyszerre kijózanító pofonként szolgált azoknak is, akik úgy gondolták, hogy egy „modern Európában” nem kerülhet sor országok közti háborúra. A Szovjetunió bukása után még a nagy európai haderőkben, mint az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország is, jelentős eszközminőség-romlás volt tapasztalható a 2010-es évek közepéig, de hasonló volt a helyzet Magyarországon is, hiszen a döntések nem gondolták reálisnak azt, hogy katonai konfliktusra kerül sor a térségben. Azon kevés fejlesztés, amely megtörtént a nyugati országokban, szinte kizárólag a gerilla-ellenes képességek javítását szolgálta, míg a más országokkal szembeni hadviselési képességek fejlesztését elhanyagolták a döntéshozók. Ennek a korszaknak vége.
Kapcsolódó cikkünk
2020. 09. 13.
Minek vesz ennyi fegyvert Magyarország? Több súlyos indok is meghúzódik a háttérben
Rekordmagas költségvetés
leopard
Új magyar harcjárművek: Leopard 2A4HU, Leopard 2A7+HU és Leguan hídvető. Fotó: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

Részben az orosz-ukrán konfliktus, részben pedig Donald Trump elnöksége vezetett oda, hogy az elmúlt években előtérbe került a NATO alapszerződésében foglalt, 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetési elvárás teljesítése a szövetségen belül, melyre a legtöbb tagállam részéről évtizedeken át nem került sor. A magyar kormány is eleget szeretne tenni ennek az elvárásnak, ezért is

növekedett az elmúlt években jelentősen a hazai védelmi költségvetés, amely jövőre már 1003 milliárd forint lesz Magyarországon.
Kapcsolódó cikkünk
2021. 05. 10.
1000 milliárd forint fölé ugrik jövőre a magyar honvédelmi költségvetés

Az idei honvédelmi költségvetés 778 milliárd forint volt, a jövő évi 1003 milliárd forint 28,9%-os nominális emelést jelent. Az emeléssel várhatóan Magyarország már a GDP-arányos, 1,7%-ot is el fogja érni.

A 2022-es honvédelmi költségvetés jelentős része egyébként eszközbeszerzésre fog elmenni: jövőre 48 milliárd forintot kell fizetnie Magyarországnak a már gyártás alatt lévő, 16 darab H225M közepes helikopterért, illetve 7,6 milliárd forintot fizetnek jövőre a szolnoki helikopter-hangárkomplexumok fejlesztésére is, melynek fejlesztése és finanszírozása a következő években is folytatódik. A legnagyobb tételt a harckocsi- és tüzérségi fejlesztések jelentik: 132 milliárd forint jut a 44 darab Leopard 2 A7+HU, illetve kilenc harctámogató műszaki, hídvető- és kiképző jármű, valamint a 24 darab PzH 2000-es önjáró löveg részarányos kifizetésére is. A szárazföldi eszközök megfelelő elhelyezését és kiszolgálását szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre 6,8 milliárd forint jut, illetve 1,7 milliárd forintot fordítanak új gyalogsági páncéltörő fegyverek beszerzésére is.

A tankok és helikopterek mellett természetesen számtalan egyéb, új eszköz beszerzése is folyamatban van, ami nem feltétlen része még a jövő évi költségvetésnek. A teljesség igénye nélkül:

218 KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet rendszeresít a Honvédség, melyből 172 darabot Magyarországon, egy Zalaegerszegen létesülő üzemben gyártanak majd le. A projekt körülbelül 700 milliárd forintból valósul majd meg.
NASAMS légvédelmi rakétarendszerekkel és AMRAAM rakétákkal korszerűsítik Magyarország légvédelmi képességeit; a rakétavásárlás egymilliárd dollár, a védelmi rendszerek beszerzése 410 millió euróból valósul meg.
A H145M könnyű többcélú helikopterek mellett Magyarország vásárolt 16 darab H225M közepes helikoptert is, melyek leszállítása 2023-ban kezdődik meg.
A cseh kézifegyverek mellett a következő években várhatóan sor kerül a Unique Alpine mesterlövész-fegyvereinek és AR-származékainak, illetve hosszabb távon valószínűleg a Dynamit Nobel páncéltörő kézifegyvereinek gyártására és talán rendszeresítésére is a magyar haderőben.
Több mint 300 Gidrán típusú 4x4-es páncélos rendszeresítésére is sor kerül majd, a török eredetű járműveket a Rheinmetall-lal közösen Kaposváron is továbbfejlesztik, gyártják majd. A Honvédség által rendszeresített eszközök nagy része, kb. 260 Gidrán várhatóan hazai gyártmányú lesz.
Folyamatosan fejlődik Magyarország kibervédelmi képessége is: nemrég kezdte meg a működését a Nemzeti Kibervédelmi Központ, illetve a Honvédség külön Kiber Képzési Központot is létesített.
Hazánk két KC-390-es sugárhajtású szállítórepülőgépet vásárol a brazil Embraertől.
Magyarország ELM-2084-es radarokat vásárol majd Izraeltől; illetve a gyártásra is sor kerül majd hamarosan, Nyírteleken.
Folyamatban van még számos más eszköz, például katonai drónok, mobil légvédelmi rendszerek és páncéltörő rakétarendszerek beszerzése is különféle forrásokból.

Kapcsolódó cikkünk
2021. 05. 17.
Megerősítette a kormánybiztos: még egy halom új fegyverrendszer beszerzésén dolgozik Magyarország
Reflektorfényben a hadiipar

alapkőletétel
Alexander Sagel, a Rheinmetall AG fegyver- és lõszerosztály vezetõje, Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelõs kormánybiztos és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b-j) kezet fognak a Lynx-harcjármûgyár ünnepélyes alapkõletételén a zalaegerszegi ZalaZone Jármûipari Tesztpálya fogadóépületében 2020. december 17-én. Fotó: MTI Fotó/Varga György

A jelenleg zajló fejlesztésekkel nem csupán az a fontos, hogy a beszerzett eszközök korszerűek és ütőképesek legyenek, hanem az is, hogy a beszállító vállalat nyitott legyen arra, hogy Magyarországra hozzon gyártókapacitást is.

Ennek az oka egyrészt az, hogy a helyi kapacitások megteremtése biztonságosabb ellátást eredményez, nem is beszélve a pozitív gazdasági és munkahely-teremtési hatásokról, másrészt pedig az, hogy a kormány a Magyarországon gyártott hadiipari termékek exportjából jelentős gazdasági eredményre tervez szert tenni.

Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos egy Portfolio-nak adott interjúban elmondta: azokban az országokban, amelyekben pusztán saját haderő-fejlesztési igényeik kielégítésére építik ki a hadiipart, egy idő után a résztvevő cégek finanszírozása komoly ballaszt lesz. A magyar kormány azért hoz létre vegyesvállalatokat a piac szereplőivel, mert egyértelműen megtérülésre, piaci eredményre számítanak.

A kormánybiztos hozzátette: nagyfokú expanziót látnak a globális hadiiparban, hiszen számos ország vágott bele haderejének korszerűsítésébe, a haditechnikai eszközök kereskedelmében, minden okuk megvan arra, hogy azt gondolják, hogy ez a piac markánsan nőni fog a következő években.
Kapcsolódó cikkünk
2021. 02. 10.
2021-ben is dübörög a magyar hadiipar fejlesztése - Megtudtuk, mit tervez a kormány

Jelenleg egyébként épp a hadiipari vállalatok tevékenységének összehangolása zajlik: pénteken jelentette be az Innovációs- és Technológiai minisztérium, hogy a hadiipari vállalatok portfóliókezelését a továbbiakban a közelmúltban létrehozott, állami tulajdonú Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. látja el, amelynek tulajdonosi joggyakorlója Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter lesz.
Kapcsolódó cikkünk
2021. 06. 04.
Palkovics László szakmai irányítása alá kerülnek a védelmi iparhoz kapcsolódó állami cégek

Az ITM adatai alapján 2018 óta összesen már mintegy 220 milliárd forint értékű hazai hadiipari beruházásról született döntés.

Csak hogy néhányat említsünk a jelenleg működő vagy jövőben létesülő hadiipari üzemek közül:

2019-ben nyitotta meg kapuit a HM Arzenál kiskunfélegyházi fegyvergyára, ahol cseh kézifegyverek összeszerelésével kezdtek, aztán bővíteni kezdték a gyártandó fegyverek portfólióját mesterlövész-fegyverekkel, civil felhasználású félautomata karabélyokkal és hamarosan várhatóan páncéltörő fegyverekkel is.
2019-ben megvette a magyar állam az osztrák Hirtenberger Defence aknavető- és lőszergyárat, melyben egyelőre még csak külföldi megrendelésre folyik a gyártás.
Várhatóan 2022 első negyedévében indul meg a gyártás Airbus gyulai helikopter-alkatrészüzemben.
2023-ban megkezdi Lynx páncélosok gyártását a zalaegerszegi páncélozott lánctalpas katonai járművekre specializálódott harcjárműgyár.
Ősszel megkezdődik Kaposváron a kerekes harcjárművek gyártására specializálódott üzem, ahol első körben török-német 4x4-es, hosszabb távon pedig magyar fejlesztésű, 8x8-as katonai járműveket gyártanak majd, illetve ehhez kapcsolódó K+F tevékenységet folytatnak majd.
Várpalotán lőszert és robbanószert gyártó üzem épül, itt nagyobb kaliberű, 30, 120 és 155 milliméteres lőszerek mellett sor kerül majd RDX-robbanószerek gyártására is.
Hamarosan radarok előállítására alkalmas üzemet hoz létre Nyírteleken a magyar állami résztulajdonban lévő Rheinmetall Hungary Zrt.

Fontos megjegyezni, hogy a gyártás mellett számos kutatás+fejlesztési projekt meg fog valósulni hazánkban, melynek produktuma a jövőben gyártásra is kerülhet Magyarországon, ilyenek lehetnek újfajta fegyverek, fegyverrendszerek mellett akár teljesen újfajta katonai szárazföldi és légi járművek is:
Kapcsolódó cikkünk
2021. 05. 28.
Orbán Viktor hadiipari együttműködést jelentett be Nagy-Britanniával
2021. 05. 19.
Harci helikoptert fejleszt Magyarország? Nézzük, mi van a bombabejelentés mögött!
https://www.portfolio.hu/global/20210...aggregator