Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben tartott ünnepségen aláírta a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság (DPR és LPR) elismeréséről szóló rendeletet.

A DPR és az LPR vezetőivel, Denis Pushilinnal és Leonyid Pasecsnikkel megállapodást kötött az Oroszország és a köztársaságok közötti barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról. „Gratulálunk” – szólította meg őket végül Putyin.
https://tass.ru/politika/13792297

A nyugati országok kedden jelentették be Oroszország elleni szankcióikat, miután Moszkva elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság (LNR, DNR) szuverenitását. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU intézkedései egyaránt érintik az orosz pénzügyi struktúrákat, vállalatokat és magánszemélyeket.
Olaf Scholz német kancellár bejelentette az Északi Áramlat 2 vezeték tanúsítási folyamatának felfüggesztését. Ez a döntés azonban nem visszavonhatatlan: a tanúsítvány megújítható.
Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban tartott beszédében bejelentette, hogy országa új szankciókat vezet be az Orosz Föderáció ellen, és szigorítja azokat Moszkva Ukrajna elleni fellépésétől függően.
„Teljes blokkoló szankciókat vezetünk be két nagy orosz pénzintézet – a VEB és katonai bankjuk – ellen” – mondta Biden. Azt azonban nem fejtette ki, hogy milyen struktúrát ért "katonai bank" alatt. Az elnök jelezte, hogy "átfogó szankciókat vezet be az orosz államadósság ellen". Szerinte "ez azt jelenti, hogy az USA elvágja az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól". Ezek a szankciók kedden lépnek életbe és utána megkezdődnek az "orosz elit és családjaik" elleni intézkedések.
Az amerikai vezető elismerte, hogy az Orosz Föderáció elleni szankciók az Egyesült Államokat is sújtják, de megígérte, hogy megvédi az amerikai gazdaságot. "Határozott lépéseket fogok tenni annak biztosítására, hogy szankcióink fájdalma az orosz gazdaságot célozza, ne a miénket" - mondta. Az Egyesült Államok tanulmányozni fogja az energiaforrás-ellátás esetleges megszakításainak kérdését, és összehangolt munkát fog végezni a fő olajfogyasztókkal és szállítókkal.
Katonai értelemben az Egyesült Államok a balti országokban való jelenlétének kiépítésére törekszik. "Engedélyeztem további katonai amerikai erők és már Európában telepített eszközök bevetését balti szövetségeseink – Észtország, Lettország és Litvánia – megerősítésére.
Josep Borrell az EU Tanácsának párizsi rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyhangúlag arra a döntésre jutottunk, hogy elfogadunk egy olyan szankciócsomagot, amely károkat okoz Oroszországnak, nagyon nagy károkat.
https://tass.ru/ekonomika/13813999

ENSZ-főtitkár: Szó sincs békefenntartókról Ukrajnában
https://24.hu/kulfold/2022/02/23/ensz...ai-haboru/

Tényleg?? HOPPÁ!! – mi van a szőnyeg alatt??!

Ukrajna Oroszország része, ami azt jelenti, hogy Oroszország bármikor beléphet...

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára 2014.07.04 Ban Ki Mun lenyűgöző kijelentést tett, amelynek terjesztését az ukrán médiában és az interneten tiltják. A két ország közötti konfliktusról az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén tárgyaltak. Ebből a következő következtetést vonták le:

Ukrajna 1991.12.25. óta nem jegyezte be határait. Az ENSZ nem jegyezte be Ukrajna határait szuverén államként, ezért feltételezhető, hogy Oroszország nem követ el jogsértést Ukrajnával kapcsolatban.

A FÁK-szerződés szerint

A probléma megoldása érdekében Ukrajnának be kell fejeznie a határok kijelölését a szomszédos országokkal, és meg kell szereznie a szomszédos országok, köztük Oroszország beleegyezését közös határukra. Mindent dokumentálni kell, és szerződéseket kell kötni az összes szomszédos állammal.

Az Európai Unió támogatásáról biztosította Ukrajnát ebben a fontos kérdésben, és úgy határozott, hogy minden technikai segítséget megad. De aláír-e Oroszország határszerződést Ukrajnával? Nem, természetesen nem. Mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódja (ezt a nemzetközi bíróságok határozatai is megerősítik a volt Szovjetunió és a külföldi országok tulajdonjogi vitáiban), azok a földek, amelyeken Ukrajna, Fehéroroszország és Novorossija található, Oroszországhoz tartoznak, és senkinek nincs joguk van nélkülük lenni Oroszország beleegyezésével e terület felett.

Alapvetően most Oroszországnak csak annyit kell tennie, hogy kijelenti, hogy ez a terület orosz, és minden, ami ezen a területen történik, Oroszország belső ügye.

Bármilyen beavatkozást Oroszország elleni intézkedésnek tekintenek. Ilyen alapon megsemmisíthetik a 2014. május 25-i választásokat és azt csinálhatnak, amit a nép akar!

A budapesti memorandum és más egyezmények szerint Ukrajnának nincsenek határai. Ukrajna állam nem létezik (és nem is létezett!).

https://www.simonparkes.org/post/ukra...t-any-time

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXx

Itt mindenki hazudik!

Lényeg, hogy legyen fegyvereladás, háború. Pár ember még gazdagabb legyen, sok millióan (a felesleges zabálók) pedig csóróként jussanak végre a temetőbe.
Az US már tönkre ment, de ki mozgatja az álmosjózsit (sleepy)
Lezáratja az Északi Áramlat 2 vezeték építését + szankciók az oroszok ellen.
Oroszország elzárja a gázcsapot Európa leáll, következő télen megfagyunk, ha addig kibírjuk.

Majd küldi az amcsi katonákat, fegyvereket + a szar palagázt, a tengeren egész Európába. + hozzánk - ukrajnai!! - értsd jól!! menekülteket is (tervezett 600ezer fő)

Maciék békefenntartása révén, most összeszedik az idegen ajkú bérgyilkosokat.
Az orosz különleges erők támadást indítanak a maffiabázisok ellen...
https://www.simonparkes.org/post/russ...afia-bases

Minden rendben a terv tökéletes, bár vannak apróbb nehézségek a megvalósításban.
Rendületlenül haladunk előre.
kitartásasváboskommunizmusfelé

Újraindítás után jön a szép új világ.

https://www.youtube.com/watch?v=j87VS...87VSJV8zso

https://www.napitema.com/2022/02/orba...amara.html

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

ezeket ne hagyjátok ki

Nincsenek oroszok és nincs Amerika – részlet a Hálózat című filmből (1976)
https://www.youtube.com/watch?v=nlPgF...lPgFVQKruI

HOMO TECHINCUS
https://www.bitchute.com/video/1uoYJq...YJqnjD7rw/
.

Vlagyimir Putyin az oroszokhoz intézett beszédében bejelentette, hogy különleges katonai művelet mellett döntött Donbászban.

"A körülmények határozott és azonnali cselekvést követelnek meg. A Donbászi Népköztársaságok segítségkéréssel fordultak Oroszországhoz. E tekintetben az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének 7. részével összhangban, a Szövetségi Tanács, ill. A Szövetségi Gyűlés által ratifikált baráti szerződések, valamint a DNR-rel és az LNR-rel való kölcsönös segítségnyújtás értelmében úgy döntöttem, hogy különleges katonai műveletet hajtok végre" – mondta.
Az államfő megjegyezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, de Moszkva törekedni fog annak demilitarizálására.
"Az orosz különleges hadműveletek célja, az, hogy megvédje azokat az embereket, akik a kijevi rezsim nyolc éve alatt zaklatásnak, népirtásnak voltak kitéve, és ennek érdekében törekedni fogunk Ukrajna demilitarizálására, denacifikálására, valamint bíróság elé állítjuk azokat akik számos véres bűncselekményt követtek el civilek, köztük orosz állampolgárok ellen” – mondta Putyin.
Az elnök szerint elkerülhetetlenek az összecsapások Oroszország és a nacionalista erők között Ukrajnában,
"Csak idő kérdése. Készülnek, kivárják a megfelelő időt. Most már atomfegyverre is igényt tartanak. Ezt nem engedjük" - mondta.
Oroszország nem érezheti magát biztonságban, nem fejlődhet, nem létezhet állandó ukrajnai fenyegetéssel – mutatott rá az államfő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett az országban. Erről külön videóüzenetben tájékoztatta honfitársait.
Az ukrán államfő azt is mondta, hogy "mindenkit legyőzünk". De egyúttal arra buzdította honfitársait, hogy maradjanak otthon.
A hadiállapot bevezetéséről Ukrajnában a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács rendkívüli ülésén döntöttek.
A hadiállapot bevezetése általános mozgósítást jelent.

Oroszország precíziós támadások sorozatával számolta fel Ukrajna légvédelmét és légierejét - közölte csütörtök reggeli közleményében az ország védelmi minisztériuma. Az ukrán határőrök nem állnak ellen az előrenyomuló orosz csapatoknak - állította Moszkva is.
Hangsúlyozták azt is, hogy nem mérnek csapást az ukrán városokra, semmi sem fenyegeti a civil lakosságot.
Emellett a védelmi minisztérium cáfolta a külföldi sajtóértesüléseket a lezuhant orosz gépről.

Február 24-én hajnali 4 órától felfüggesztették a hajózást az Azovi-tengeren.
A döntést az Orosz Föderáció belső tengervizeiről és felségtengeréről és szomszédos övezetéről szóló 155. számú szövetségi törvénynek, valamint az orosz védelmi minisztériumtól kapott parti figyelmeztetésnek megfelelően hozták meg.

Források:
https://ria.ru/20220224/ukraina-17746...51412.html & https://ria.ru/20220224/more-17746741...74106.html

Érdekes módon a hazai sajtóban jóformán egyetlen szó volt, nincs arról, hogy milyen nyomorult, nem biztonságos körülmények között éltek a donyecki, luganszki ( nem luhanszk) orosz lakosok az utóbbi évtizedekben. Ez az egyoldaló tájékoztatás tipikus példája. Ezért senki fejében fel sem merül, hogy a két terület lakói jobban járnak majd a függetlenséggel.
A magyar vezetés már a nyelvtörvény miatt kiakadt a kárpátaljai magyarok elnyomása miatt. A magyar kormány is adott állampolgárságot az ottani magyaroknak helyesen, de ha ezt az orosz vezetés teszi orosz származású polgáraival, az már agresszió. Megdöbbentő, hogy milyen aljas módszerekhez nyúltak "azok". akik összeugrasztották Ukraknát Oroszországgal.

A Verhovna Rada felszólította Zelenszkijt, hogy mondjon le.

Az orosz fegyveres erők továbbra is csapásokat mérnek a katonai infrastruktúrára, elsősorban repülőtereket, katonai arzenálokat és raktárakat rombolnak le, polgári objektumokat nem támadnak meg. A Honvédelmi Minisztérium visszautasította Kijev vádjait, hogy a polgári lakosságot támadnák.
Kijevben már felszólították Zelenszkijt, hogy mondjon le.
Ilja Kiva, az ukrán Verhovna Rada képviselője javasolta egy tárgyalócsoport megalakulását, amely felhatalmazást kapna arra, hogy egész Ukrajna nevében tárgyaljon Oroszországgal. Véleménye szerint csak Zelenszkij lemondása és a tárgyalások menthetik meg Ukrajnát.
Közben Zelenszkij tárgyal a világ vezetőivel, próbál katonai támogatást szerezni és azt kéri a NATO-tól, hogy zárja le az Ukrajna feletti légterét az orosz légi közlekedés blokkolása érdekében.
Jelenleg Európából és az Egyesült Államokból támogató szavak hallatszanak, semmi több.
Zelenszkijt korábban Washingtonban és Brüsszelben már figyelmeztették, hogy senki sem fog harcolni értük.
https://topwar.ru/192671-v-verhovnoj-...lRfvuqmAn0

A NATO állandó képviselői úgy döntöttek, hogy védelmi tervet hajtanak végre a szövetség országaiban a szövetségesek védelmére reagáló erők telepítésére – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stoltenberg szerint Ukrajnában nincsenek NATO-erők .
"Nincsenek NATO-erők Ukrajna területén, és nem is tervezik őket oda küldeni. Támogatjuk Ukrajnát, de határozott biztonsági garanciákat csak a NATO -szövetségeseknek nyújtunk " - mondta a főtitkár.
Korábban arról számoltak be, hogy a blokk "további védelmi szárazföldi és légierőket, valamint tengeri erőket telepít a keleti részen".
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy véli, hogy Oroszország "az ukrajnai hadművelet elindításával bezárta a tárgyalások kapuját".
Hozzátette: "a legsúlyosabb következményekkel az ukránoknak kell szembenézniük, de ez mindenkire vonatkozik, ezért erősítjük jelenlétünket a szövetség keleti részén".
https://ria.ru/20220224/nato-17747702...XHXPBv8h7s

Ukrajna?

Mennyire nem Ukrajnáról, oroszokról, vagy bármilyen "más" népekről szól ez a háború?

Néhány órával ezelőtt, a vén Nancy Pelosi, az US Kongesszus demokrata vezető személyisége, az orosz-ukrán háborúról és az "oroszok törvénytelen és az emberiség ellenes" támadásáról beszélt, amely éppen folyamatban van.

A megszokott hazudozásokat az tette most azonnal nevetségessé, hogy összekeverte Ukrajnát Magyarországgal. Angolban Magyarország Hungary, a vén Nancinek ez Ukrajnának is hangozhatott.(namegasztán, ki tudja a különbséget Amerikában, és kit édekel?)
Lényeg az, hogy mi megint a Natohoz, és a Béketáborhoz tartozunk, mint egy örökös balekhoz illik......

Dr. Daniele Ganser svájci történész és békekutató 2015. május 10-én Berlinben beszélt a 2014-es ukrajnai puccsról, amelyet illegálisnak tart.

Ennek során Ganser az ENSZ erőszak alkalmazásának tilalmára hivatkozik, amely egyértelműen tiltja a kormányok külföldi titkosszolgálatok általi megdöntését, és kimondja: az ENSZ minden tagja tartózkodik az erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazásától nemzetközi kapcsolataiban.

Előadásában Ganser idézi Ray McGovern egykori CIA-ügynököt, aki a 2014. február 20-i ukrajnai puccsról azt mondta: "Ez egy nyugat által támogatott puccs volt, efelől aligha van kétség".

Egy nem sokkal a puccs előtt lehallgatott telefonbeszélgetésben, amelyet Victoria Newland amerikai vezető diplomata és Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete folytatott, arról beszéltek, hogy ki alakítsa meg az új kormányt az ukrajnai puccs után. Newland Arszenyij Jacenyuk mellett szólalt fel, aki a puccs után valóban miniszterelnök lett. Newland nem akarta bevonni az EU-t a titkos műveletbe: "Fuck the EU" - mondta Newland szó szerint a lehallgatott beszélgetésben.

Előadásában Ganser bemutatja, hogy a történelemben mindig is voltak olyan puccsok, amelyek megsértették az ENSZ erőszakra vonatkozó tilalmát.
1953-ban például a CIA az MI6-tal együtt megbuktatta az iráni kormányt, ami törvénytelen volt.
1954-ben a CIA megdöntötte a guatemalai kormányt, ami szintén törvénytelen volt.
1973-ban a CIA megdöntötte a chilei kormányt, ami szintén az ENSZ erőszakra vonatkozó tilalmának megsértése volt.

Végezetül Ganser felszólítja az embereket, hogy erősítsék meg saját médiakompetenciájukat, és ne higgyenek el vakon mindent, amit a televízióban és az újságokban bemutatnak.

Csodálkozom az ukránokon, hogy nem veszik észre, hogy csak eszköznek kellenek az oroszok elleni háborúhoz. Feltüzelték, felfegyverezték őket ahhoz, hogy feláldozzák magukat az amerikai hatalom oltárán. Megígértek nekik fűt-fát, most pedig hagyják őket a saját levükben főni. Ez van, ha mindkét ország ( Usa-Ukrajna) élén nem megfelelő ember van vezető pozicióban., vagy az ukrán elnök megválasztása is azt igazolja, hogy a európai államokban is nem a saját állampolgárok választanak vezetőt, hanem csak valaki győztesen kikerül valahogy " demokratikusan".

Nekünk is bemagyarázták közel 30 évvel ezetlőtt, hogy a szovjet katonának haza kell küldenünk, de senki sem firtatta azt, hogy a németeknél például miért maradhattak a mai a napig az amerikai katonák ( a franciák elhagyták a terepet állítólag) a
lassan " lejárt szavatosságú" nukleáris fegyvereikkel, de nem csak ott, a belgáknál, olaszoknál, törököknél is.
A németeknek most azt is el kell viselniük, hogy a bezárt atomerőművek miatt megrendelt orosz gázt az Északi Áramlaton keresztül igénybe venni nem szabad, nem engedi Sam bácsi, most kínlódnak a magas gázárakkal, előbb-utóbb a gáz hiánnyal is. Hogy nekünk odaátról diktálnak, az nem meglepő, de hogy még Európa egyik legerősebb országának is, az durva.

Az orosz nagykövetség átadta a francia külügyminisztériumnak Kijev Donbassban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűneinek bizonyítékait, amelyekért Ukrajna vezetése a felelős.
Mint a sajtószolgálat hozzátette, ezeket az anyagokat a legnagyobb médiának és emberi jogi szervezeteknek is elküldték.
2014 áprilisában az ukrán hatóságok katonai műveletet indítottak az önjelölt DPR és LPR ellen, amelyek a 2014. februári kijevi puccs után kikiáltották függetlenségüket.
A legfrissebb ENSZ -adatok szerint mintegy 13 ezren lettek ennek áldozatai.
https://ria.ru/20220225/donbass-17750...OdMI-0KJSs

Oroszország kész küldöttségét Minszkbe küldeni, hogy tárgyaljon Ukrajnával – mondta Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára.

Zelenszkij, Ukrajna elnöke ma bejelentette, hogy kész megvitatni Ukrajna semleges státuszát.

Ebben az összefüggésben, Zelenszkij javaslatára válaszul Vlagyimir Putyin kész orosz delegációt küldeni Minszkbe a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyalásokat folytassanak az ukrán delegációval.

(Felkerült közben egy videó ahol Putyin felszólította az ukrán hadsereget, hogy vegyék kezükbe a hatalmat az országban.
„Úgy tűnik, könnyebb lesz megegyeznünk, mint ezzel a kábítószer- és neonáci bandával, amely Kijevben telepedett le, és túszul ejtette az egész ukrán népet” – mondta.
Az államfő egyúttal felszólította az ukrán katonákat, hogy ne engedjék, hogy a radikálisok emberi pajzsként használjanak civileket.)
https://ria.ru/20220225/peregovory-17...rDqitDBMAQ

Oroszországnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről való leválasztásának kérdése vita tárgya még mindig az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.
Fontolóra veszik most annak a lehetőségét, hogy egyes bankokat és vállalatokat kapcsolnak csak le a SWIFT-ről, nem pedig Oroszország teljes gazdaságát.
Oroszország már évekkel ezelőtt számított erre és felkészült. (Iránt 2012-ben már leválasztották a SWIFT-ről)

2014-ben Moszkva elkezdte saját telekommunikációs banki elszámolási fizetési rendszerét fejleszteni, amely a SWIFT-t alternatívája, helyettesítheti és reményeik szerint akár meg is haladhatja azt. Ezt a rendszert Pénzügyi Üzenetátviteli Rendszernek (SPFS) hívják és jelenleg már több mint 300 vállalat használja.

"Készek vagyunk az események követésére és olyan új partnereket keresünk akik az Orosz Föderáció oldalára álltak az ukrajnai válság kérdésében” – mondta Vlagyimir Dorokhov szakértő.
(Ez az SPFS rendszer csatlakoztatható a kínai nemzetközi bankközi fizetési rendszerhez a CIPS-hez.)
https://ria.ru/20220226/swift-1775292...3ZZk1T48eo

Vlagyimir Putyin elnök vasárnap "különleges" készültségbe helyezte az ország stratégiai elrettentő erőit, a lépést Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel folytatott megbeszélésen jelentette be.

"A nyugati országok nem csak gazdasági téren tesznek barátságtalan lépéseket országunk ellen. A jogtalan szankciókról beszélek, amelyekkel mindenki tisztában van.
De a vezető NATO-országok vezető tisztségviselői is agresszív kijelentéseket tesznek hazánk ellen" - jelentette ki Putyin.
https://tass.ru/politika/13885447

Az Európai Unió teljesen lezárja országai légterét az orosz repülőgépek előtt. Ezt mondta vasárnap egy brüsszeli sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) vezetője.
"Lezárjuk az EU légterét az orosz repülőgépek előtt. Tiltást rendelünk el minden Oroszország tulajdonában lévő, Oroszországban bejegyzett vagy Oroszország ellenőrzése alatt álló repülőgépre. Ezek a repülőgépek nem tudnak leszállni, felszállni vagy átrepülni az EU területe felett", ez a tilalom minden repülőgépre vonatkozik, beleértve a magángépeket is. - mondta
Josep Borrell , az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sajtótájékoztatón elmondta, ma az EU -tagországok külügyminiszterei "politikai jóváhagyást adtak a Leyen elnök által ismertetett intézkedéscsomaghoz".
"Ez megnyitja az utat minden szükséges jogszabály gyors elfogadásához" - tette hozzá.

(Ez már biztos, erősítette meg Szíjjártó és az is biztos, hogy korlátozások kerülnek bevezetésre Oroszország Központi Bankjával szemben.)
https://tass.ru/ekonomika/13888041?fb...Ip0mk30Fbw

Oroszország megkezdte állampolgárai Európából való kivonásának megszervezését – közölte vasárnap az orosz légiközlekedési ügynökség.
Jelenleg listák készülnek azokról az orosz állampolgárokról. akiknek segítségre van szükségük a hazatérésben.
https://ria.ru/20220227/rosaviatsiya-...B7r7V100e4

Elfogadták, nyilvántartásba vették és elbírálás alatt áll Ukrajna gyorsított eljárásban történő uniós csatlakozási kérelme. Ezt kedden jelentette be Andrij Jermak az ukrán elnök hivatalának vezetője.

(Magyarország támogatja Ukrajna gyorsított EU-felvételét, támogatja a hétfőn nyolc EU-tagország által megfogalmazott kérést, hogy mielőbb vegyék fel az Európai Unió tagjelöltjei közé Ukrajnát, és kezdjék meg a tagság előkészítését, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.
Nyolc ország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia közös nyilatkozatban fejezte ki, hogy támogatja, hogy azonnali EU-s csatlakozást engedélyezzenek Ukrajnának. A kezdeményezéshez kedden Románia is csatlakozott.)
https://tass.ru/mezhdunarodnaya-panor...a/13915317

Gerry, mikor láttál orosz katonát magyar vendéglátoipari egységben, vagy magyar családoknál vendégeskedni , mert t én soha, pedig közel laktam egyik laktanyájukhoz, ahol elég nyomorult körülmények között , fűtetlen, nedves falak között éltek. Ccsak teherautó platóján ülve, gyakorlatra menet láthattuk őket, vagy kedd este a Keletiben, vonatra szállás közben, hazautazásuk előtt. A tisztek állami ünnepeken vendégként vettek részt nagyobb vállalatok ünnepségén. Ennyi néppel való " elvegyülésükről". Nem volt szabad nekik. Annyira azért nem volt Havaii számukra ez az itteni tartózkodás, főként a 18-20 év körüli fiatalok számára, távol a családjuktól, szeretteiktől.

Mellesleg 1956-ban a Nyugat pontosan úgy lázitotta fel a magyarokat forradalomra, mint az USA az ukránokat 8 évvel ezlőtt és azota folyamatosan. Amikor a segitségükre lett volna szükségünk, pont úgy hagytak bennünket cserben, mint most az ukránokat. Fegyvereket azért nyomattatja a falka tagjaival az ukránoknak de nem fog egyikőjük sem meghalni az ukránok helyett, vagy mellettük.
Majd elfelejtettem az amerikai " humanitárius" segényt 56-ban. Csomagokat osztogattak a népnek, fentről szórták le, benne secondhand" nylon ruházattal. Akinek szerencséje volt, tejport is talált mellette. A"korszerű" ruhadarabokat az első faszenes vasalóval való kisimítás után kidobtuk.

A Pentagon kizárta az Ukrajna feletti légtér lezárását, amit Zelenszkij ukrán elnök többször is kért. Sem az Egyesült Államok, sem Európa nem akar katonai összecsapást Oroszországgal, és elkerül minden ehhez vezető lehetőséget. - mondta a Pentagon hivatalos képviselője
Biden: "Az amerikai csapatok nem fognak harcolni Ukrajnában és a légtér lezárása háborúhoz vezetne, ez nem történhet meg."
Zelenszkij először Boris Johnson brit miniszterelnökhöz fordult, aki visszautasította az ukrán elnök kérését, azzal az indokkal, hogy " az egek lezárásának kísérlete Ukrajna felett közvetlen konfliktust jelentene Oroszországgal, és ezt Európában senki sem akarja".
Zelenszkij utána felhívta Olaf Scholz német kancellárt, de ugyanezt a választ kapta.
Az Egyesült Államok most lezárta a kérdést azzal, hogy a NATO nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban.
https://topwar.ru/192932-ssha-okoncha...ainoj.html

Erbszt Adrienn - geopolitikai elemző véleménye a jelenlegi helyzetről, érdemes elolvasni.

Miért háborúzik Oroszország?

Bár bolygónk számos régiójára majdhogynem kihatással sincs, mégis a világ vezető híre ma az ukrajnai háború. Bődületesen sok álhír terjeng, s rengeteg emóciót vált ki a téma az emberekből; gyűlöletet, vagy éppen imádatot. S nem is csoda, hogy sokak képesek a konfliktus résztvevőivel, helyszíneivel, történeti kronológiájával kapcsolatos minden alaptudás nélkül oldalak mellé állni, hiszen éppen ezt a féle fekete-fehér politikát sulykolja a nagypolitika is az irányukba, s észre sem veszik, hogy annak kiszolgáló szereplőivé válnak. Legyen szó bármely oldalról. Ma a közösségi média elképesztő frusztráció tárházává vált, ahol ellenőrzés nélkül osztanak meg videókat, cikkeket olyan eseményekről, amik sok esetben, vagy meg sem történtek, vagy teljesen más módon zajlottak le. Veszélyes fegyver lett az internet.
Ez a frusztráltság azonban nyilvánvaló, hogy sokkal mélyebbről ered, mint az átlagos social media és sajtó manipuláció, mely csak ismételten bebizonyítja elfogultságát, politikai motiváltságát. Azon túl, hogy az ukrajnai háború közelségét valóban a bőrünkön érezzük – a menekültek, a szankciók okozta gazdasági károk szintjén egyelőre csak – sokkal nagyobb és hevesebb reakciót vált ki világszerte, mint a pár évtizede dúló, borzalmakkal teli délszláv háború. Az ukrajnai orosz beavatkozás az évek óta átalakulóban lévő világrendnek egy hatalmas és jelentős mérföldköve, s ezért rengeti meg az összes kontinenst, azért szegeződik oda ma Indiától Szaúd-Arábiáig, Brazíliától Londonig és Washingtontól Fokvárosig minden szem. Ukrajna ma a Nyugat harca a felkelő Kelettel, akit az előörs Oroszország képvisel, de mögötte várakozik a hatalmas Kína is, s mindenki más, aki nem szeretné elkötelezni magát addig sem a Nyugat, sem a Kelet mellett, amíg ki nem derül ki lesz az erősebb.

Váratlannak éljük meg az oroszok döntését, bár lehetne itt beszélni arról is, hogy hónapok óta próbál a hivatalos Moszkva diplomáciai síkon figyelmeztetni a Nyugat terjeszkedő magatartásának következményeire, ám ezt senki sem vette komolyan. Ugyanakkor be kell látnunk; arról beszélni, hogy bármelyik fél is minden diplomáciai erőfeszítést megtett volna, nem lehet jogos, hiszen akkor nem fajultak volna idáig az események. Azt semmi esetre sem nevezhetjük diplomáciai erőfeszítésnek, hogy leülünk ugyan tárgyalni, de milliméternyi mozgásteret nem adunk a másik tárgyalófélnek. S éppen ez utóbbi zajlik az ukrajnai háború kitörése óta eltelt nyolc évben. A Nyugat nyeregben érezhette magát eddig, az oroszok pedig csak futottak mellettük, 2022-re azonban ez a nyereg meglazult, s Moszkva könyörtelenül belekapaszkodott a gyeplőbe. Egy megválaszolatlan kérdés maradt csak: ki üli meg végül a lovat, jelen esetben Ukrajnát?

Alapvetően nincs meglepetés az oroszok offenzív döntésében, ha tehették volna, valószínűleg már 2013-2014-ben megtették volna ugyanezt, azonban akkor sem gazdaságilag, sem katonailag, sem szövetségesi szinten nem voltak erre készen. Számukra Ukrajna több mint egy átlagos érdekszféra, kulturális és történelmi gyökerekkel kötődnek hozzá, így annak elvesztése a biztonságpolitikai kockázatokkal egyetemben spirituálisan gyökereik fellazítását, elszakítását is jelentené. A Szovjetunió felbomlását az oroszok gyakorta hasonlítják a magyarok Trianonjához, az akkor legnagyobb válságát élő orosz vezetés le kellett mondjon területei hatalmas részéről, sőt sok esetben azok átkerültek legnagyobb riválisának fennhatósága alá – mint a Baltikum a NATO körébe. Mára azonban Moszkva meghúzta a már sokszor hallott vörös vonalait, s egyértelműen kijelentette, hogy azokon mostantól nincs áthaladás, de még átkacsintgatás sem.
Hogy az ukrajnai hadművelet megindításában szerepet játszott-e a NATO bázisok telepítése, vagy esetleges atomfegyver gyártása a Csernobili Atomerőmű nukleáris hulladéktárolójában talán nem is számít, hiszen bármilyen tervek is voltak a háttérben egy biztos; Ukrajnát a washingtoni érdekszférába kívánták csatolni, amit a mai Oroszország láthatóan már minden áron meg fog akadályozni. Ukrajna megkapta a kellő nyugati biztatást ahhoz, hogy szembe forduljon addigi fő szövetségesével, s az Európai Uniós és NATO-s tagság szép, új reményében feladja gazdasági és energetikai biztonságát.
Mindez egy pozitív forgatókönyvvé is válhatott volna talán, ha az ország valóban megkapja NATO és EU tagságát, s nem csak a nyugati ambíciók eszközeként funkcionál. S miközben hitegették a belpolitikai élet katasztrofális korrupciós jelleget kezdett ölteni, ezzel párhuzamosan jóformán megszűnt a belső ellenzék, a szabad sajtó és az életszínvonal is jelentősen lezuhant, ráadásul az ország veszteni kezdett területeiből, s saját állampolgáraival kellett háborúzzon. S mindezt egy olyan ország szenvedi el, melynek mindene tízszeresen megvan ahhoz, hogy európai középhatalommá váljon. Kiváló termőföldjei, tengeri kikötői, szén és földgázkészlete, fémei és más értékes ásványkincsei, erdői és vizei, hatalmas területe és nagy lélekszáma képessé kellett volna tegye ezt az országot a sikerre több mint harminc éves függetlensége óta. Tehát vagy képtelen a függetlenségre, vagy nem hagyják függetlenné válni egyik oldalról sem.
Az oroszok ma megindíthatták érdekszférájukért, s egykori területeikért a háborút, mert a Nyugat hanyatlása látványos utat járt be 2014 óta. Elbukott közel-keleti háborúk sora és azok súlyos következményeiként hatalmas migrációs nyomás, terrormerényletek;
végletessé és már csaknem működésképtelenné váló liberalizmus és kapitalizmus, mely megosztotta a nyugati közösségeket;
illetve Amerikától Franciaországig számos országban folyó verbális polgárháború bontja meg az egykor szoros kötelékeket, melynek hatásai - a nemzetekre nézve - nem sokban térnek el egy tényleges polgárháború okozta, áthidalhatatlan társadalmi szakadéktól. A demokrácia hazájaként és példamutatójaként eddig feltűnő Egyesült Államok erősen hiteltelenítette magát még szövetségesei szemében is az iraki háború igaztalanságával, Afganisztán feladásával, az arab tavasz kudarcos kifundálásával, de még inkább a trumpizmus és a liberalizmus 2020 óta lángoló összefeszülésével. Mindez hatást gyakorolt a legfőbb szövetségesekkel fenntartott kapcsolataira – Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Dél-Korea – de az olyan óvatos nagy versenyzők sem mernek már csak mellette elköteleződni, mint India, vagy Brazília.
Az oroszok ma megindíthatták háborújukat Ukrajnáért, mert az elmúlt évtizedek nyugati kiközösítése, illetve a 2014 óta bevezetett súlyos nyugati szankciók következtében az ország új gazdasági és külkereskedelmi politikát indított el. Míg korábban az oroszokra jellemző volt, hogy mindent inkább megvegyenek, mint megtermeljenek, mostanra ez jelentősen megváltozott. Érdekes példa, hogy a ma gyakran emlegetett Rosztov régió - mely területe nagyobb, mint Magyarországé - hatalmas kiterjedésű földjeit a 2014-es események következtében olyannyira elkezdte megművelni, hogy mára az orosz gabonakereskedelem egyik központjává vált, s míg korábban a törököktől vették a búzát, ma ők árusítják a tenger átelleni oldalára. A gabona alapvetően egy nagyon fontos kérdése a mai gazdasági háborúnak is, hiszen a jelen paraméterek alapján az orosz és ukrán búza adja a világ búzakereskedelmének közel 30%-át, illetve az orosz és ukrán napraforgóolaj a 80%-át. Ebből a csekély adatból is érezhető, milyen hatással lehet ezek hiánya a világpiacra.
A mezőgazdaságon túl az ipar is hasonló fejlesztéseken ment keresztül. Mivel a nyugati gyártású élelmiszertermékekre teljeskörű, válasz embargót vezetetett be Moszkva 2014-ben, elsősorban a nyugati technológiák megvásárlásával igyekezett helyettesíteni a kieső termékeket. Azonban ennél nagyobb lépésekre szánta el magát az energetika területén. Ki kell emelni, hogy Moszkva legnagyobb földgázpiaci partnere továbbra is az Európai Unió, azonban az elmúlt tíz év során számos keleti irányú, nagykapacitású vezetékkel igyekezett diverzifikálni vezetékrendszerét. Elsősorban Kínával sikerült megállapodnia új gázvezetékek megépítésében (pl: Szibéria Ereje Vezeték) és új gázvásárlási szerződésekben, azonban a partnerek közé került Pakisztán, vagy éppen Mongólia is. Ahogy az Európai Unió számára terhes és bizonytalan az orosz energiahordozóktól való függőség, úgy Moszkva számára sem feltétlenül lesz kifizetődő, ha függésben marad európai vásárlóitól. A gáz, olaj, villamos és atomenergia piacokon egyaránt igyekszik partnereket találni keleten és más nem nyugati országokban, ráadásul komoly beruházásokat hajt végre az LNG gázszektorban is. Emellett pedig komoly hangsúlyt fektet az orosz Távol-Kelet felfedezetlen, ásványokban gazdag régióinak benépesítésére és iparosítására, továbbá az Arktika meghódítására, mely hatalmas földgázkészleteket rejteget a jégtakarók alatt.

Ma Oroszország elindíthatta a háborút Ukrajnáért, mert Kínával mondhatni nyílt szövetségre lépett, mely grandiózus hadgyakorlatozásokban, közös űrprogramokban, techonológiai és fegyverfejlesztési együttműködésekben, illetve a nemzetközi porondon az egymás mellett való szolidaritás vállalásában tornyosul elsősorban ki. Látható, hogy a sors összehozta a két ázsiai hatalmasságot, hiszen ami ma Oroszországnak Ukrajna, az Kínának Tajvan. Peking az USA igazi fejtörése, hiszen, ha teszem azt a kínaiak felbátorodva az oroszok lépésein kihasználják a káoszt, s megindulnak Tajvan bekebelezésére, mi fog történni? Milyen szankciókat vezetnek be ellene? Kína gyárt mindent, amire a Nyugat fogyasztói társadalma rá van szorulva, bankjaival, infrastruktúrájával pedig behálózza a világot szó szerint és átvitt értelemben is.
Végezetül ma Oroszország elindíthatta háborúját, mert kapcsolatai a világ számos országával nem is olyan rosszak, mint amilyennek tűnnek a hírek alapján. Dél-Amerikában és a Karib-térségben az elmúlt évtizedek alatt módszeresen, szépen lassacskán olyan partnerekre tett szert, akik holnap igent mondanának egy orosz katonai bázis telepítésére területükön, az amerikai határtól párszáz kilométerre, s akik a moszkvai döntést követően már másnap elismerték a Luganszki és Donyecki Népköztársaságot; Venezuela, Ecuador, Nicaragua. Továbbá visszaköszön a történelemből Kuba is, aki elsősorban kínai és orosz kapcsolataira támaszkodik a vészterhes időkben.
Latin-Amerika legjelentősebb országa, a világ ötödik legnagyobb területű és kilencedik legnagyobb gazdaságú állama, Brazília is figyelemreméltó közeledést mutatott Moszkva irányába. Bolsonaro, aki korábban egyértelműen Trump szövetségese volt, utódjával a hozzá képest túl liberális Biden kormánnyal nem találja a közös nevezőt. Az elmúlt hetekben - Magyarországot megelőzően – a brazil elnök Moszkvában, rendkívül szívélyes keretek közt tárgyalt Putyinnal, s bár az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét Oroszország elítélése kapcsán megszavazta Brazília, Bolsonaro nem volt hajlandó elítélni Putyint az ukrajnai hadművelet miatt és országa semlegességéről beszélt a kérdésben.
Az oroszok - elsősorban katonailag - egyre markánsabban vannak jelen Afrikában is, illetve a Közel-Keleten is kihelyezett szövetségesük a romjaiból lassacskán felépülő Szíria és a rettegett nyolcvan milliós Irán. Az is elgondolkodtató, hogy az ENSZ gyűlés Oroszországot elítélő nyilatkozatának szavazásán Kína és India mellett az Egyesült Arab Emírségek is tartózkodott. India látványosan nem akar belefolyni az ukrajnai háború körül kialakult vitákba, Delhinek kifejezetten jó kapcsolata van az oroszokkal, akik nem utolsó sorban a legtöbb fegyvert is szállítják a hindu országnak. A törökök is meglehetősen visszafogottak a kérdésben, sőt, kijelentették, hogy bár elítélik az orosz hadműveletet, ám mégis számos közös projektjük van az oroszokkal - gáz, olaj, atomerőmű, gabona, turizmus, hogy csak egy néhányat említsek.

Az, hogy Oroszország ma háborúba kezdhetett Európa keleti tájain nem csak a moszkvai vezetés felelőssége, hanem a teljes nyugati politika eredménye is. A NATO keleti terjeszkedése, majd Ukrajna hitegetése és felbátorítása a medvével való harcra, végezetül a kifarolás mögüle nem emlékeztet minket is valamire? 1956-ban hasonló cipőbe léptünk, s akkor sem lett jó vége. Az ukrajnai háború rendkívül megosztó a keleti és nyugati világ közt. Előbbiek történelmi igazságtalanságra, az orosz kisebbséget ért népírtásra és a Nyugat súlyos beavatkozására hivatkoznak, utóbbiak arra, hogy Ukrajnának joga van eldöntenie hova akar tartozni. S a kérdés még ennél is bonyolultabb, hiszen az Ukrajnán belül élők is rendkívül megosztottak, ám a két tábor véleménye egyszerre nem mehet le sem a nyugati, sem a keleti vezérlésű sajtóorgánumokban. Így mi csak az ukránok nyugati integrációs törekvéseiről értesülünk, Keleten pedig az ukránok orosz integrációs szándékáról tudnak. Ember legyen akkor most a talpán, aki ezek után biztosan el tudja dönteni kinek van igaza. Magam jártam mindkét oldalon, de nem mernék erre vetemedni.
Együttérzek és sajnálom az ukrán népet (ukrajnai ukránt, oroszt, magyart, ruszint, bolgárt), hogy harminc éve fennálló függetlenségében nem hagyták nyugodni, s nem is fogják. Hiszen amióta világ a világ, a nagyhatalmak teszik a dolgukat; egymással harcolnak a kicsik rovására, s felváltva viszik mások bőrét a vásárra, hogy a magukét vastagítsák. S most az utolsó ukrán véréig küzdenek hősiesen, ahogy a II. Világháborúban az utolsó lengyel véréig.
Nem meglepő, azonban mindenképp kiemelendő a grúzok álláspontja, akik természetesen kiállnak ukrán sorstársaik mellett lélekben, de a kormány arról is döntött, hogy nem vezetnek be szankciókat Oroszországgal szemben, hiszen akkor oda a gazdaságuk. Grúzia éppen úgy magára lett hagyva a Kaukázusban az ígéreteivel, mint Ukrajna Európa közepén.

A Nyugat egyelőre három eszközt vet be látványosan az oroszokkal szemben. 1. Szélesspektrumú, intenzív és jól koordinált szankciókat vezetett be, melyek egyes becslések szerint 3-5 százalékkal csökkenthetik Oroszország éves bruttó hazai termékét. 2. Óriási mennyiségű, ám nem túl magasszintű fegyverszállítmányokat küld az ukránoknak, melynek a nagy részét valószínűleg az orosz hadsereg el fogja pusztítani. 3. A médiában igyekszik minél inkább becsmérelni az orosz katonai műveletet, azt egyenesen sikertelennek nevezik, s az ukrán győzelem esélyét lebegtetik. Mindezek közül a legjelentősebb az első, mely már pár nap alatt súlyos hatást gyakorolt az orosz pénzvilágra és gazdaságra, illetve a közhangulatot is jelentősen rontotta Oroszországban. Kérdés, hogy a nyugati szankciók és a válaszlépések mennyire fogják megviselni az Európai Uniót és az Egyesült Államokat. Mindenképp elgondolkodtató, hogy éppen a minap jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki, hogy Washington kész enyhíteni a szankciókon, ha Moszkva is tesz ezért.
Az európai országok megosztottak az ukrán kérdésben, láthatjuk, hogy egészen mások a lengyel elvárások, mint a magyar, vagy éppen a német gazdasági szükségletek is mások, mint a spanyol. Ahogy a cikkemet kezdtem, úgy zárnám. Az ukrán helyzet ma azért lényeges, mert hosszú idő óta először újra két pólus csapott össze – a feltörekvő Kelet és az eddig domináló Nyugat – a világ pedig figyeli minden mozzanatát az eseményeknek, hogy időben tudjon mindenki helyezkedni majd a kialakuló új világrenden belül. Az olyan országok, mint Ukrajna pedig önkéntes és önkéntelen áldozatai a nagyhatalmi összecsapásoknak - legutóbb ezt Szíriában láttuk. Szíria egyfajta főpróba volt az új orosz ambíciók és az amerikai hegemónia összeütközésében. Ott az oroszok jöttek ki győztesen, lássuk hogyan szerepelnek a premieren Ukrajnában!