Kell valakinek a porta? Nem vagy megjelölve birka? Durr, vagy méreg? Az ismerősöm Ödönt a szürkebarmot hozta példának, mert nem minden élet számít. Tipikus példája a spirituális felemelkededettségre? Imádkozzunk érettük!

Egy tavaly decemberi reggelen   rendőrök, vadászok és kormányhivatali alkalmazottak csapata érkezett egy azonnal végrehajtható leölési határozattal Törteliné Breznay Klára festőművésznő 12,5 hektáros birtokára, és két óra elteltével valamennyi birkája és kisbáránya – legalább hatvan racka juh – halott volt. Az eljárást szomszédok és vadászok bejelentése alapján többek között azzal indokolták, hogy a villanypásztor nem működött, a juhok nem voltak nyírva és az ellenőrzések alkalmával az ügyfél nem volt együttműködő. Bár lövéseket többen is hallottak, az akcióban részt vevő egyik vadásztársaság vezetője tagadta, hogy lelőtték volna a jószágokat. A kormányhivatal szerint méreginjekcióval végeztek az állatokkal, amit viszont a szakember életszerűtlennek tart. Korábban az idős nő lovait kobozták el a hatóságok, amit a bíróság később jogszerűtlennek ítélt.

Hatalmas smaragdzöld rétek, idilli ligetes erdők: igazi birkaparadicsomnak tűnik Törteliné Breznay Klára festőművész jakabszállási tanyája. A birkái azonban (az egész nyáj, legalább hatvan racka juh, kisbárányokkal együtt) már a birkamennyországban vannak. Karácsony előtt pár nappal ugyanis egy azonnal végrehajtható leölési határozattal megjelentek a hatóság emberei, és egy legalább kétórás művelettel végeztek velük. A helybeliek valóságos mészárlásról számoltak be nekünk. Az elmondásuk szerint a birkákat az erdőbe terelték, és onnan lövések hangját is hallották. A beszámolók szerint az állatokat egy nyájhoz tartozó kisbárány bégetésével csalták egy körülkerített helyre, ahol aztán végeztek velük.

Bár már több mint négy hónap telt el azóta, Breznay Klára láthatóan még most is a sokk hatása alatt áll. A nyája a tanyájának udvarán volt, amikor december 18-án megjelentek a kormányhivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) emberei rendőrökkel, vadászokkal megerősítve, kezükben a 15-i dátummal ellátott leölési határozattal, hogy ott helyben végre is hajtsák azt. A festőművészt rendőrök vették körbe, hogy ne tudjon az állataihoz menni és két órán keresztül, amíg tartott a végrehajtás, rendőrgyűrűbe zárva fogták le. Teljesen tehetetlen volt, csak a lövéseket hallotta a távolból, a vadászles felől és a juhai kétségbeesett bégetését.

Azért kellett meghalniuk, mert nem voltak megjelölve.

Korábban kaptam rövid határidő kitűzésével egy határozatot ennek teljesítésére, de hiába hívtam a juh instruktort, ígérete ellenére nem tudott kijönni időben, hogy a füljelzővel ellássa a birkákat – magyarázta a 24.hu-nak a nyugdíjas festőnő, aki azt is elpanaszolta, hogy hiába kerítette körbe a területet villanypásztorral, folyton megrongálták.
Varga Jennifer / 24.hu

Az asszony nagy szeretettel beszélt egykori juhairól, hogy milyen jó genetikai állományú volt a nyája és arról, hogy milyen jó dolguk volt. A tanyájához 12,5 hektáros birtok tartozik, de szívességi használóként még további kétszer annyi területen legelhettek a juhai, vagyis mintegy 40 hektárnyi területen kószálhattak szabadon, ami 80 focipályának felel meg. Volt olyan szomszédja, aki direkt kérte, hogy legelhessen nála is a nyája, mivel jobb munkát végeznek, mint egy traktoros fűnyíró: a tüskés kórókkal teli, gyomos területből szinte pázsitos rétet varázsolnak, még jól meg is trágyázzák közben.

De nem minden szomszéd örült Breznay Klára állatainak, mások többször feljelentették, mert időnként átkóboroltak más területekre is. Erre hivatkozott az a leölési határozat is, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala adott ki. A hivatal az ott lakóktól és a helyi vadásztársaságoktól érkező közérdekű bejelentésekre reagált, és hogy az emiatt „indult hatósági eljárások nyomán kiadott kötelezéseket nem teljesítette” az állatok gazdája. A pár mondatos indoklásban nem részletezik, hogy pontosan milyen kötelezéseknek nem tett eleget, csak annyit jegyeztek meg, hogy a

villanypásztor nem működik, a juhok nem voltak nyírva és az ellenőrzések alkalmával az ügyfél nem volt együttműködő.

Az állatvédők szerint nemcsak barbár és kegyetlen, hanem ténybeli tévedéseket is tartalmaz a leölési határozat. – Decemberben azt kifogásolni, hogy nincsenek nyírva a birkák, teljesen abszurd. Ha le lennének nyírva, akkor sokkal nehezebben bírnák a hideg téli napokat. A juhokat többnyire évente egyszer, május környéken szokták nyírni, de az sem tragédia, ha netán elmarad, a meleg ellen is szigetel a bundájuk – mondta Czinkóczky Csaba, a Dharma Lómenhely vezetője, akivel együtt mentünk szemrevételezni a tanyát.

A szakember nehezen hitte el, hogy itt lemészároltak egy egész nyájat. – Nagyon sok elkeserítő dolgot láttam már országjárásom során, hogy hogyan bántak az állatokkal, de itt kifejezetten jó dolguk lehetett a juhoknak, szabadon, hatalmas területen legelhettek. A fényképek alapján majd kicsattantak, olyan jó állapotban voltak – állapította meg.
Varga Jennifer / 24.hu Czinkóczky Csaba

Az állatvédő szerint az sem állja meg a helyét, hogy a be nem oltott juhok veszélyeztethették a környék állatállományát, mint ahogy ezt felhozták Breznay Klára ellen. – A juhokat és kecskéket sokan egyáltalán nem szokták beoltani, csak tavasszal féregteleníteni és probléma esetén rühösség ellen kezelni. A lépfene tudtommal nincs jelen a területen, enterotoxémia és klamidiózis ellen létezik ugyan védőoltás, de nem kötelező, listeria, Q-láz, leptospirozis és pasztörellózis ellen csak antibiotikum használ. A Brucella valóban gyógyíthatatlan és az emberre is veszélyes, ezért évente kötelező a szűrése, de mivel egyáltalán nincs jelen Magyarországon tudtommal évek óta, így kevesen veszik komolyan, a védőoltást pedig egyenesen miniszteri rendelettel tiltották meg. Egyedül a füljelzők hiányát lehet felróni, ami valóban előírás, de birkánként 6-7 ezer forintból meg lehet valósítani, vagyis sokkal olcsóbb és humánusabb megoldás lett volna, mint a leölésük – jegyezte meg.

A birkaölés ugyanis nem ingyen volt, a leölésben részt vevő két vadásztársaság költségeit már ki is számlázták Breznay Klárának. A Fülöpjakabi Aranyfácán Vadásztársaság és a Jakabkörnyéki Vadásztársaságnak 150-150 ezer forint költséget előlegezett meg a kormányhivatal, amely így összesen 300 ezer forint befizetésére küldött felszólítást, amit 15 napos határidővel kell teljesítenie festőművésznek.

– Kisnyugdíjas vagyok, nem tudom befizetni – mondta kérdésünkre Breznay Klára, aki a bíróságon (mert perre vitte az ügyet) külön kérte, hogy a leölési határozat jogszerűtlenségének kimondása mellett mentesítsék a leölés és ártalmatlanítás költségei alól.
Varga Jennifer / 24.hu

A kormányhivatal szerint azonban neki kell viselnie a terheket.

„Mivel a leölésre a felperes jogellenes magatartásával összefüggésben került sor, ezért a jogszabály alapján mindezen költségek őt terhelik” – írta Cseh Tamás, a kecskeméti járás hivatalvezetője a bíróságnak, akinek a soraiból az is kiderül, hogy az eddig kiszabott 300 ezer forint még csak a költségek kisebb része, mivel ott vannak még az ártalmatlanítás és a leöléshez használt méreganyag költségei, amelyről még nem kapott számlát a néhai juhok gazdája. „Ezen költségek érvényesítéséről eltekinteni nem áll módunkban” – fogalmazott beadványában a hivatalvezető.

Hogy mi történt a juhokkal életük utolsó egy-két órájában, és hogyan ölték le őket, arról ellentmondó állításokat hallottunk.

Az állatok gazdája, Breznay Klára, akit, ugye, körbevettek a rendőrök, hogy ne tudjon a birkái után menni, látta, hogy elhajtják a nyájat az erdőbe, ahonnan, nem sokkal később, lövéseket hallott, körülbelül húszat. A rendőrök is megerősítették neki, hogy a lövéshangok az erdőből, a vadászles felől jöttek. A lövéseket több olyan helybeli is hallotta, akivel beszéltünk.

Utána terelték be egy bekerített helyre a juhokat, az egyik állatorvos elmondása szerint egy kisbárány bégetésével csalták oda őket. Hallottunk olyan beszámolót is, hogy puskával végeztek velük, a járási hivatalvezető szerint viszont a leölés kizárólag méreginjekcióval történt, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal nekünk az „állatok elaltatásáról” írt, és bár ezt nem is említettük, de fontosnak érezték tagadni, hogy a vadászok szétosztották volna egymás között a bárányhúst.

A méreginjekció használatát Czinkóczky Csaba nem tartja életszerűnek, mivel még füljelzővel ellátni is nehéz egy-egy birkát, birkózni kell ezért, itt pedig egy sokkos birkanyájról van szó, amit még nehezebb kezelni. Szerinte nem véletlenül hívtak oda két vadásztársaságot is. „Aktív közreműködésükről” írt az egyik birtokunkba került dokumentumban az egyik főosztályvezető: „a leölés december 18-án megtörtént, mely során a két vadásztársaság tagjai aktív közreműködés keretében részt vettek”.
Varga Jennifer / 24.hu

Teljesen más verzióval állt elő a Fülöpjakabi Aranyfácán Vadásztársaság elnöke, Dinka Balázs. Amikor kértük, hogy mesélje el, mi történt, azt mondta, hogy a vadászok csak az összeterelésben segítettek, a Nébih emberei szállították el a birkákat, hogy aztán mi történt velük, azt nem tudja. Rákérdeztünk, hogy éltek-e még a birkák, azt felelte, hogy igen és tagadta, hogy akár egyetlen lövés is eldördült volna az eljárás során. Azt is tagadta, hogy kaptak volna a közreműködésért 150 ezer forintot, hiába mondtuk, hogy a birtokunkban levő, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal által kiadott végzésben a kormányhivatal leírta, hogy a végrehajtásban részt vevő két vadásztársaságnak 150-150 ezer forintot kifizették, ragaszkodott hozzá, hogy nem kaptak pénzt.

Azt viszont nem titkolta, hogy örült, hogy megszabadultak a birkáktól.

Áldatlan állapotok voltak itt, mindent összejártak, lelegeltek a juhok. Megették a vadásztársaság által kiszórt etetőanyagokat is, tíz év alatt milliós károkat okozva nekünk

– panaszolta Dinka Balázs.

Kerestük a leölési határozatot aláíró járási hivatalvezetőt, Cseh Tamást, hogy miért hoztak ilyen drasztikus intézkedést, de helyette a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivataltól kaptunk választ.
Varga Jennifer / 24.hu

„A hatóság 2014 óta próbálta megoldani a problémát, többször is hiába szólította fel jogkövető magatartásra az állattartót, aki azonban nem volt együttműködő. A fokozatosság elvének betartásával korábban bírság kiszabására is sor került” – írták és az állatok leölését járványvédelmi okokkal magyarázták. „Komoly veszélyt jelentettek a környező állattartókra nézve, hiszen évek óta senki nem gondoskodott a juhok kötelező állategészségügyi vizsgálatairól. Magyarország jelenleg mentes olyan súlyos állatbetegségektől, mint a Brucella melitensis vagy a kéknyelv-betegség, ez az állapot pedig csak az állategészségügyi előírások szigorú betartásával és betartatásával őrizhető meg. Az elmúlt években több közérdekű bejelentés érkezett amiatt is, hogy a szabadon tartott, jelöletlen juhok veszélyeztették a szomszédokat, járókelőket” – írták.

Kíváncsiak voltunk a rendőrség tapasztalataira is, mivel három rendőrautóval vonultak a helyszínre, de ők arra hivatkozva, hogy csak közreműködtek a közigazgatási hatóság kérésére az eljárásban, nem kívántak részletesebben beszámolni a történtekről, és az illetékes járási hivatalhoz irányítottak. Itt a kör be is zárult, mert mint említettük, a felettes hatóság, a megyei kormányhivatal küldött nekünk választ.
3924 kg racka juh

Megkerestük az állattetemek feldolgozásával foglalkozó állami céget, az ATEV Zrt.-t – mivel szemtanúk szerint ATEV-es teherautóra pakolták a tetemeket –, hogy hány darab juhot vettek át az eset után és miben pusztultak el az állatok. A hatósági határozatok ugyanis 30-40 darab közé tették a juhok számát, a leölési határozatban is ennyi szerepelt. „Jakabszállás külterületén a kormányhivatal megbízottjától átvettünk 3924 kilogramm tömegű racka juh tetemet ártalmatlanításra. Az állatok leölésének okáról, illetve módjáról az illetékes hivataltól kérhet tájékoztatást” – közölték a 24.hu-val, de hiába kérdeztük rá újra, hogy hány halott birkát vettek át, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Mindez az jelenti, hogy a hatóságok által közölt 30-40 közötti darabszámnál lényegesen több birka lehetett a nyájban, mivel a kosok átlagosan 55-75 kilogrammot, az anyajuhok pedig 35-45 kilogrammot nyomnak.

Breznay Klárától öt évvel ezelőtt a lovait kobozták el a hatóságok, ott is a szomszédok bejelentéseire hivatkozva. A lefoglalás során egy vemhes ló elpusztult és olyan rossz helyre kerültek, hogy egy hónap elteltével ki kellett menteni egy másik helyre őket. A festőművésznő bírósági felülvizsgálatot kért az elkobzás miatt és jogi képviselő nélkül első- és másodfokon is megnyerte a kormányhivatal ellen a pert: a bíróság az elkobzás után két évvel jogerősen mondta ki, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal jogszabálysértéssel hozta meg az elkobzási határozatát, ezért azt hatályon kívül helyezték. Most is megtámadta a kormányhivatal határozatát.
Varga Jennifer / 24.hu

Birkái már nincsenek, de lovai ismét vannak, körülbelül húsz darab, akik a hatalmas birtokon szabadon legelésznek. Most ők is veszélyben vannak, a hatósági állatorvos szerint ezeket is el fogják kobozni. A feljelentések vad, emberre is veszélyes állatokként ábrázolják őket, de a helyszíni tapasztalataink szerint inkább félénk, óvatos teremtmények, akiket alig lehetett becserkészni.

– A lovak nem szoktak emberre támadni, mindig kitérnek – erősítette meg nekünk Czinkóczky Csaba, aki szerint az erőszakos befogás és a kifejezetten sérülésveszélyes szállítás traumája helyett a lovaknak az lenne a legjobb, ha itt maradhatnának. Mivel a folyamatos hatósági bírságok jelentősen megtépázták a nyugdíjas festőnő anyagi lehetőségeit, és ezért képtelen megcsináltatni rendesen a villanypásztort a terület körül, felajánlotta, hogy szakszerűen megcsinálják neki, hogy ne jelenthessék fel többé az elkóborló lovak miatt. Emellett elkezdik ivartalanítani és szűrni az állományt a kevésvérűségre valamint takonykórra, mert ennek hiányát is felrótták neki, noha ez alapján szerinte a magyar lótartók jelentős részét el lehetne marasztalni.
[url]https://24.hu/belfold/2022/05/10/birkanyaj-leolesi-parancs-festomuveszno-torteline-breznay-klara-jakabszallas/[/url]