Július elseje után a gyakorlatban is életbe lép egy elvileg visszafordíthatatlan folyamat, amelynek kézzelfogható biztonsági következményei akkor is lesznek, ha jelenleg kiszámíthatatlanok.


A júliusra tervezett annektálásra felkészülő katonai biztonsági művelet nyilvánosságra hozott kódneve, “Hajnal a hegyekben” (שחר בהרים) sejtelmes utalás Benjamin Netanjahu miniszterelnök eddig titokban tartott terveinek részleteire és a palesztinok várható reakciójára.

Három héttel a Júdea és Szamária (Ciszjordánia) telepes közösségei, valamint a Jordán-völgy feletti izraeli szuverenitás kiterjesztésére vonatkozó terv kormányzati és parlamenti ratifikálása előtt, az időponton kívül más biztosra vehető konkrétum eddig nem is került nyilvánosságra.

A terv megszavaztatását és azt követő végrehajtását igazolandó, Beni Ganz védelmi miniszter múlt héten a biztonsági készenlét fokozására szólította fel Aviv Kochavi vezérkari főnököt. Kochavi később helyzetértékelést tartott a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetőjével, Nadav Argamannal és más vezető biztonsági tisztviselőkkel a várható kihívásokról.

Elmélet és gyakorlat

Az elmúlt évek választási kampányainak részeként beharangozott annektálás verbálisan hangoztatott megerősítése és gyakorlati megvalósítása, valamint várható következményei között a különbség lényeges.

Az egységkormány beiktatása után a miniszterelnök többször is kijelentette, hogy a júliusi határidőn nem áll szándékában változtatni.

A kijelentés nyomán a hazai telepes érdekeket képviselő Jesa Tanács és a vallásos-cionista Jamina párt, valamint az ellenzők oldalát más nézőpontból képviselő Palesztin Hatóság és a nemzetközi közvélemény – a verbális kommunikáción kívül – más konkrét következményekkel eddig nem fenyegetett.

Július elseje után azonban a gyakorlatban is életbe lép egy elvileg visszafordíthatatlan folyamat, amelynek kézzelfogható biztonsági következményei akkor is lesznek, ha jelenleg kiszámíthatatlanok. Szemben az anyagi – adminisztratív költségekkel, amelyek költségvetés híján és a koronavírus okozta károkkal egyetemben nagyon is reális terheket vetítenek elő a jövőre nézve.

Nem adnák se Ciszjordániát, se Gázát: a palesztinok megvétóznák a Trump-féle béketervet

Washington csak akkor támogatná az annektálást, ha Beni Ganz és a külügyminisztérium élén álló Gabi Askenázi is mellé áll.
Neokohn


Mindentől függetlenül a miniszterelnök megmásíthatatlannak tűnő kijelentését követő első gyakorlati következmény, hogy a Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász nemcsak a fenyegetőzés szintjén, de fizikailag is megszüntetett minden kapcsolatot az Egyesült Államokkal és Izraellel, beleértve a biztonsági együttműködési megállapodásokat is.

Ezzel szemben Netanjahu arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenekelőtt “a palesztinoknak el kell fogadniuk Izrael vezető biztonsági szerepét a térségben”. A médiában hangoztatott kommunikáción túl, a térség biztonsága gyakorlatilag a hadsereg és a hírszerzés felkészültségén múlik, amelyet eddig nagy részben segítettek a regionális partnerek (Jordánia, Egyiptom), és a palesztinokkal kötött biztonsági megállapodás.

Jelenleg azonban a júliusi annektálás kivitelezésének részletei még nem, vagy csak részlegesen ismertek. A béketerv és az izraeli-amerikai bizottság által készülő térkép mellett a biztonsági vezetők minden lehetőséggel számolnak, figyelembe véve a palesztinok lehetséges reakcióit, a kisebb zavargásoktól kezdve a széleskörű terrortámadásokon át egészen a mindent átfogó felkelésig.

Aviv Kochavi a jelenlegi vihar előtti csendet röviden így jellemezte: “paradox biztonság”, utalva a viszonylagos béke mögötti összehangolt biztonsági háttérre, másrészt a közelgő annektálás nehezen kiszámítható következményeire.

A “hajnal a hegyekben” előkészítése során minden lehetséges forgatókönyvvel és a zsidó államot érintő minden oldalról jövő elképzelhető támadással számolnak, ideértve a vitatott területek felől jövő ellenállás különböző formáit és a Gázai-övezetből indítható támadási lehetőségeket (rakéta, terrorléggömb, gyújtogatás), vagy a Libanon, Szíria felőli zavargások különböző fokozatait.

A gyakorlati biztonsági tervezéssel egyidejűleg a védelmi miniszter, Beni Ganz valamint Gabi Askenázi külügyminiszter a diplomáciai verbális kommunikációra helyezné a hangsúlyt.

Egyoldalú szuverenitás versus diplomácia

A Trump-féle béketerv januári bejelentése óta a Jamina és a telepes tanács tagjai annak ellenére, hogy erősen ellenezték az amerikai elnök vezető tanácsadója és veje, Jared Kushner védjegye alatt elkészült területrendezést – a szuverenitás kiterjesztésén kívüli minden egyes részletet -, a választások és a koronavírus miatt valamelyest mérsékelték ellenvetéseiket.

A kormányalakítás után az ellenzék soraiba kényszerült jobboldali blokk jelentős része, közöttük Netanjahu volt védelmi miniszterei Naftali Bennett (Jamina); Avigdor Liberman (Jiszrael Beitenu), és Mose „Bogi” Jáálon (Jes Atid-Telem), a közelgő szuverenitás kiterjesztését feltételekhez kötve és a miniszterelnök terveit megvétózva támadást indítottak a Knesszetben és a médiában egyaránt.

Ismert Chabad-vezető kritizálja a tervezett izraeli annektálást

Yaroslavsky rabbi szerint egy palesztin állam létrejötte komoly biztonsági kockázatot jelentene a zsidó államra nézve.
Neokohn


Nemcsak a politikusok és ezen belül főleg az ellenzék, de a jövőbe látó elemzők legnagyobb gondját is az okozza, hogy a tervről vagyis a szuverenitás kiterjesztésének gyakorlati részleteiről szinte semmit sem lehet tudni.

Az 508 napig húzódó kormányalakítás körüli belpolitikai patthelyzet után a júliusi annektálás hírét megelőző újabb válság jelei körvonalazódnak.

A Jamina, megerősítve a háttérből a Jesa Tanács jelentős számú képviselőjével, az egyoldalú szuverenitás megszavazását szeretné elérni, figyelmen kívül hagyva az amerikai feltételeket és a nemzetközi tiltakozást.

A miniszterelnöknek azonban tulajdonképpen nincs szüksége a Jamina támogatására a szavazásnál, sőt azt is megtehetné, hogy a kabinetben egyszerű többséggel megpróbálja lezárni a vitát.

Ilyen magas szintű döntés esetén a parlament lehető legmeggyőzőbb a konszenzusának nemcsak hazai viszonylatban, de úgy tűnik, Washingtonban is jobban örülnének. Annál is inkább, mivel a Ganz-koalíció tagjai nem feltétlenül osztják a miniszerelnök egyoldalú annektálással kapcsolatos terveit.

A jelenlegi lehetséges forgatókönyvek:

a Trump-féle béketerv szerinti kétoldalú tárgyalásokra alapozott, és valamilyen formában nemzetközi konszenzus alapján történő annexió,
vagy a Netanjahu-féle egyoldalú szuverenitás kiterjesztése, az amerikai térkép és koordináció alapján, de a palesztinokra vonatkozó rész teljes kizárásával,
vagy a kettő kombinációja, amelyhez mindkét félnek valamennyit engednie kell az eredetileg kikötött feltételeiből.

Akárhogyan is lesz, a miniszterelnöknek mindenképpen szüksége van Ganz és külügyminisztere támogatására.

Beni Ganz és Gabi Askenázi, valamint a Kék-Fehér képviselők – érthető módon – az ország és a régió biztonságát tartják elsődleges szempontnak. Ganz többször is kijelentette, hogy az annektálás döntésének meghozatala előtt elsősorban az izraeli biztonsági érdekeket kell figyelembe venni, amelyet szerinte kétoldalú tárgyalások útján kell megerősíteni. Askenázi hasonló elveket vall.

A verbális kommunikáción kívül, a diplomáciai tárgyalások előmozdítása érdekében Askenázi vendégeként szerdán Jeruzsálembe érkezik Heiko Maas német külügyminiszter, aki várhatóan találkozni fog Netanjahuval és Ganzcal is. Berlin mindenesetre még az út előtt világossá tette: nem terveznek kemény választ adni az annektálásra.

Németország nem fogja büntetni Izraelt az annexióért

Bár Berlin nem támogatja a zsidó települések annektálását, a hírek szerint nem tervez kemény választ adni.
Neokohn


Maas jövetelének célja egyrészt, a zsidó állammal való szövetség kétoldalú megerősítése, másrészt a júliusi annektálással kapcsolatos német aggályok ismertetése.

Az egyoldalú lépésekkel kapcsolatban egyébként a bécsi külügyminiszter is óvatosan nyilatkozott, annak ellenére, hogy az osztrák képviselet (Magyarországgal egyetemben) Brüsszelben szavazataival mindig megakadályozza az Izrael-ellenes döntések elfogadását.

Az európai diplomácia erősítésén kívül Askenázi a régió biztonsága szempontjából Jordánia és Egyiptom közötti kapcsolatok javítását helyezi előtérbe, mivel szerinte „ők a legfontosabb (izraeli) szövetségesek a térség kihívásainak kezelésében.”

Az új külügyminiszter valószínűleg nem véletlenül döntött úgy, hogy rövid úton megszavaztatja a kabinettel Amira Oron, az első női kairói nagykövet megbízását. Oron két éve húzódó kiküldetésének felpörgetésével Askenázi a másfél éve csak “részmunkaidőben” működtetett kairói diplomáciai vonal erősítését akarta elérni.

A diplomácia próbálkozások és az emelt szintű biztonsági felkészülés ellenére, Washingtonban egyelőre nem nyilatkoznak a júliusi tervvel kapcsolatban, ami nem kifejezetten a támogatás javára billenti a mérleget. Legfeljebb az izraeli média számára fehér házi belső források által elejtett utalások révén üzengetnek. A legfrissebb kiszivárogtatott információk szerint (12. és 13. csatorna) Trumpék kizárólag akkor támogatják az annektálást, ha Ganz és Askenázi is egyértelműen kiáll mellette.

Ganz Ammanban egyeztetne?

Netanjahu továbbra sem közölt részleteket a terveiről, Ganz azonban diplomáciai úton próbál az egyoldalú annektáláson finomítani.

Néhány órával a médiában megszellőztetett washingtoni üzenet után egy londoni arab hírportál értesülései Ganz ammáni látogatását sejtetik. II. Abdullah jordán király korábban többször is kijelentette, hogy elutasítja az egyoldalú annektálást, igaz, eleinte konkrét szankciók kilátásba helyezése nélkül.

A napokban azonban olyan hírek kerültek napvilágra, hogy a szuverenitás egyoldalú kiterjesztése miatt Amman kezdetnek visszahívná nagykövetét, de a jordániai-izraeli békepaktum felmondása is szóba került, mint lehetséges lépés.

A washingtoni üzenet hatására kiszivárogtatott hírek szerint azonban úgy tűnik, a miniszterelnök hajlandó lenne egy kis módosításra a közelgő annektálás menetrendjében. Amennyiben Washington támogatná a júliusi (béketerv szerinti) szuverenitás-kiterjesztést Júdea és Szamária telepes közösségei felett, Netanjahu állítólag hajlandó lenne a Jordán – völgy annektálásának halasztására. Ebben az esetben elvileg Ganz is hajlik a megegyezésre.[url]https://neokohn.hu/2020/06/10/a-hajnal-a-hegyekben-hadmuvelet-minden-lehetseges-forgatokonyvvel-szamol/[/url]