A napsütéses Toscanában (is?) benézett valaki a való világot letakaró ponyva alá? Ez se fér a bõrébe! Vajon a békés - megfizetett - ujságírás nem biztonságosabb? Ejnye-bejnye... az élet rövid,,, vagyis ha tovább nyújtózkodik az ember mint a takarója ér, akkor ... esetleg levágják a lábát, bár újságíróknál lehet, hogy a kezét, csuklóból, vagy talán a nyelvét nyisszantják ki. Másik megoldás ... elveszti a családját. Ezek meg is teszik, merthogy a jelszavuk: "A változatosság gyönyörködtet" (régi latin mondás).

A Vizsgálat FRANCESCO SINATTI által - Az ügy egy önjelölt "olasz cég", az "Olasz Köztársaság" bejegyzésére nyúlik vissza az S.E.C.-nél.

Olasz Köztársaság, bejegyzett "magáncégként", az "állampolgárok és/vagy alattvalók" jogainak misztériuma. Az "olasz szuverenitás" kérdése még nyugtalanítóbb tükörképet kap, ha olyan részletekben kutakodunk, amelyek egy távoli múltba tartoznak, amelyre az olaszok, az elmúlt négy-öt generáció tagjai, nem emlékeznek. Az olasz nemzet valójában egy "magáncégnek" bizonyulna, hihetetlen, hogy ezt mondjam!

Nem egy meghatározott intézmény: a Köztársaság! Ami bizonyosan nem magánjogi intézmény.
Milyen traumatikus esemény történt volna annak idején, ami "átalakította" volna az intézményt, a "monarchikus-fasiszta Olaszországot", egy önjelölt "társasággá"? Olaszország "nemzet", úgy tűnik, hogy 1933-34 között, az akkori pénzügyminiszter, Jung (mindössze hat hónapig volt miniszter) hivatalában, átalakult az önjelölt: "Olasz Köztársaság", egy "magánjogi" társasággá, amelyet a washingtoni S.E.C. (USA, Securities and Exchange Commission) bejegyzett.

Ebből következik, hogy 1934 óta az "Olasz Köztársaság" már nem "szabad nemzet", majd 1947-től kezdve nem egy állami (banán)köztársaság, hanem (legalábbis 1934 óta) egy "Magánvállalat".

E rejtélyes körülmény folytán "a köztársaság-testület" tehát egy magántársaság "dolgaihoz tartozó és hozzátartozó" (mert az "Olaszországként" meghatározott terület határain belül született) dolgokként kormányozná az önjelölt állampolgárokat. A "Köztársaság" és "alattvalói" között tehát a "kereskedelmi jog" vagy U.C.C. (Unified Commercial Code) lenne a hatályos jog, amely a tengerjogból vagy a tengerészeti jogból származik.

Olaszország tehát e szabályok szerint egy "társaság" lenne, ahol a férfiak és nők nem rendelkeznek jogokkal, mivel "az Olaszország vállalatnak adott tulajdonra" redukálódnak, amelynek végső célja az lenne, hogy nyereséget termeljen egy "ismeretlen szervezet" számára, amelynek semmi köze a nemzeti területhez.

Ez az információ mindenki számára hozzáférhető (azok számára, akik mélyebben el akarnak mélyedni a témában), nyílt forrásokból származik, ami azt illeti, az elmondottak alapján egy önjelölt "Italia társaság" bejegyzését jelentené, amelynek cégneve "Olasz Köztársaság" lenne, az S.E.C.-nél, amelynek nyilvántartási száma: 0000052782!

Nem a mi feladatunk annak megállapítása, hogy az imént leírtak igazak-e vagy sem, de egyelőre elég, ha rámutatunk arra a "bizarr anomáliára", hogy valójában egy "Republic of Italy" nevű önjelölt társaságot jegyeztek be az S.E.C.-be. Mindez, úgy tűnik, legalábbis szokatlan, hogy egy, az S.E.C.-nél bejegyzett társaság az "Olasz Köztársaság" nevet adja!

"Az állampolgár "önrendelkezése", az állam által elzárt út

Ez a "történet", Olaszország teljes szuverenitásáról (vagy annak hiányáról) a területe felett, amelyhez képest az "állam" valójában egy magánjogi társaság lenne, és ezért az állampolgárok "státuszát" (egy nem meghatározott) "alávetettségi és tulajdonosi státuszban" változtatná (azok számára, akik a meghatározott terület határain belül születtek: "Olasz Köztársaság").

Mindez nem hagyta közömbösnek azokat, akik tudomást szereztek róla, sőt, néhány "olasz" beleásta magát az "állampolgárság" témájába, és egy sor anomáliát talált, különösen az anyakönyvi bejegyzésekben, ami arra késztette őket, hogy ezekben a konkrét esetekben arra kérjék az államot (annak közhivatalain, az ügyészségen és az anyakönyvi hivatalon keresztül), hogy biztosítsa a "megújított" anyakönyvi bejegyzést, beleértve a "helyes" és módosított személyazonossági okmányokat!

Dióhéjban, aktiváltak egy sajátos jogi - bürokratikus eljárást, (amelyet pontosan) "az élő lét önigazolásának" neveznek, amely az állampolgár (mint férfi/nő) saját "önrendelkezési" jogát helyezné vissza jogai középpontjába, kijelentve, hogy élő egyén (és nem társasági tulajdon tárgya), polgári jogokkal felruházva, amelyekkel az olasz területen őslakos nem rendelkezne, mivel az "Olasz Köztársaság" egy magánjogi társadalom lenne.

Ha az egyes olasz állampolgárok önrendelkezésének kérdése tömegesen kerülne napirendre, akkor ez de facto delegitimálná az olasz államot, ahogyan mi ismerjük, és a "hatalmat" a "szuverén nép" kezébe adná, ahogyan azt egyébként az alkotmány is állítja az állítólagos "Olasz Köztársaság" 1. cikkében!

Interjú egy "önrendelkező" polgárral

Hogy jobban megértsük ezt az utat, feltettünk néhány kérdést Mario Draghettinek (fiktív név, amely mögött nyilvánvalóan egy valós személy rejtőzik).