Ezekben a napokban, hónapokban, években veszítjük el azt a képességünket, hogy megállapítsuk, mi igaz és mi nem. Ugyanis a generatív mesterséges intelligencia (AI) által megalkotott képek és videók lassan átlépik – ha még nem lépték át – azt a pontot, ahol már nem hihetünk a szemünknek. Az AI által generált világ le fogja bontani a társadalom valóságérzékelését, ennek pedig több vesztese lehet, mint nyertese.



1999-ben tágra nyílt szemekkel néztem a Mátrix című film első részét. A történet szerint az emberiség nagyobb része egy számítógép által generált világban éli életét, ezt tartja valóságának; míg egy kisebb lázadó csoport a disztópikus valóságban harcol a gép ellen.

Nem új a gondolat, hogy a valóságot nem ismeri az emberek egy jelentős része, a Mátrix készítői Baudrillard és Platón barlang hasonlatából inspirálódtak. Az viszont újdonság, hogy 25 évvel később minden korábbinál közelebb kerültünk ahhoz, hogy társadalom egy nagyon jelentős része tényleg elveszítse kapcsolatát a valósággal.

Nem a boomerek tehetnek róla

A generatív képalkotó szoftverek félelmetes sebességgel fejlődnek. Ezt jól szemlélteti, hova fejlődött egyetlen év a mozgókép-alkotás: 2023-ban még rémálom-szerű videókat lehetet legeneráltatni AI-al, ami persze menő volt, de inkább az internetes népköltészet mémgyárosainak adott alapanyagot.

Alig egy évvel később a ChatGPT-t is készítő OpenAI elindította a Sora tesztverzióját, amely hiperrealisztikus felvételek készítésére képes.

Az exponenciális fejlődésnek sok leágazása van, a reklámgyártástól kezdve a filmiparon át nagyon sok területet forradalmasítani fog – busás profitot hozva az AI-t fejlesztő techcégeknek. A legtöbb szakértő szerint attól nem kell tartani, hogy emberek tömegei veszítik el emiatt munkájukat, humán gondolkodásra, kreativitásra továbbra is szükség lesz, de tény, hogy más típusú munkahelyek, munkafolyamatok fognak létrejönni – erről bővebben ebben az interjúnkban beszélt lapunknak Szirtes Hajnalka.

Az elmúlt napokban több videó is felkerült, amelyben influenszerek arra a jelenségre mutatnak rá, hogy különösen az 50 év felettiek hajlamosak nyilvánvalóan kamu képeket igazinak hinni. Ezen például egy néni látható, aki egy hatalmas kötött macskát készített. A kommentelők nagy része elismerően nyilatkozik a látottakról, zseniálisnak tartja, és nem hisz a szemének – vagyis, jó lenne, ha nem hinne.

Ugyancsak ijesztő fejlemény, hogy a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI inkább nem dobja piacra hangklónozó eszközét, mert maga a cég is túlságosan kockázatosnak találja, hogy mindössze 15 másodpercnyi alapanyagból gyakorlatilag bárkinek a hangját képesek leklónozni – ettől függetlenül a hangklónozásos technológiát felhasználó csalások már elkezdődtek.

Persze egy ártalmatlan kötött macskának bedőlő kommentelőkön vagy egy hangklónozós telefonbetyárkodáson legfeljebb nevetünk egy jót;

Az emberek többsége ugyanis nem tudja eldönteni, hogy valódi-e, amit hall vagy lát, és ez a technika fejlődésével egyre kevesebbek kiváltsága lesz. Ezt egyre több politikai erő fogja felismerni, és kihasználni az információs háborúban. Nem kell nagy fantázia, hogy „képekkel” és „videókkal” alátámasztott kampány induljon

a határon tomboló bevándorlókról, akik erőszakosan próbálnak betörni;
vagy kompromitáló AI-videó készüljön a rivális politikai vezetőről, amint valami etikátlan dolgot csinál;
esetleg felbukkanjon egy őszödi beszéd-szerű hangfelvétel, ahol a kompromitáló dolgok hangzanak el egy politikai vezető szájából.

A képet Midjourney-vel készítettem, circa 10 perc alatt, vajon hányan jönnének rá, hogy semmi köze a valósághoz?

A képet Midjourney-vel készítettem, circa 10 perc alatt. Vajon hányan jönnének rá, hogy nincs köze a valósághoz?

Kép: Noizz/midjourney

A lehetőségek tárháza végtelen, és mivel az emberek hajlamosak mindent elhinni, ami a közösségi média newsfeedben megjelenik, egy-egy jól megkomponált kép vagy videó súlyos fegyver a közbeszéd alakításában. Annak fényében különösen, hogy ezeket a tartalmakat olcsón és tömegesen lehet gyártani, majd ráereszteni a közösségi médiára.

Még ha a dezinformációs tartalmak többsége nem is jut célba, vagy cáfolják, az elv hasonlóan működik, mint az online csalásoknál:

Fontos adalék, hogy az ilyen kampányoknak nem feltétlenül az emberek meggyőzése a célja, sokkal inkább az elbizonytalanítása: érezzék úgy, hogy a politika mocskos, amitől távolságot kell tartani – a bizonytalan szavazók eltántorítása az urnáktól pedig kulcsfontosságú lépés lehet egy választási hajrában.

Egy 2023-ban publikált tanulmány szerint, a magyar megkérdezettek 59 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „Objektív valóság valójában nem létezik, csak különböző vélemények vannak” – a mesterséges intelligenciával felturbózott dezinformációs kampányok fényében ez a szám tovább nőhet.
Az árkok kanyonná nőnek

Számtalan tanulmány és szakértő kielemezte már, miként törte a nyugati világ társdalmainak valóságát szilánkosara a közösségi média. A politikai szakértők felismerték, hogy a letiltva! vagy tengerentúl népszerű X (egykori Twitter) algoritmusa véleménybuborékokba zárja az embereket, ugyanis a platformok célja, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek el ezeken a felületeken. Ezért az algoritmus olyan tartalmakat dob fel, amelyek a felhasználók saját politikai és világnézetével azonos. Ez halmozottan igaz a különféle csoportokra, chat-közösségekre, így viszont szinte semmi esélye sincs arra, hogy alternatív véleményekkel találkozzanak a felhasználók, szemben mondjuk egy oldschool tévés közéleti vitával.

Nemcsak a véleményük tér el, hanem a megélt valóság is, így lényegében megszűnik a párbeszéd lehetősége – jó példa erre az ukrán háború, amelynek orosz narratívája szerint fasiszták elleni speciális hadművelet zajlik; bár az '56-os magyar forradalomról is hasonló az orosz értelmezés.

A generatív AI által készített tartalmak tovább fogják erősíteni ezeket az árkokat: már nemcsak arról van szó, hogy különböző narratívák versengenek egymással, hanem kézzelfogható hangfelvételek, képek és videók lesznek ott bizonyítékként – ember legyen a talpán, aki elkezdi ezeket debunkolni.

A sajtó lehetne a valóság „fáklyájának” őrzője, ám a globális trendek alapján a hagyományos média inkább haláltusáját vívja. A social média korában az újságok már nemcsak egymással, hanem végtelen számú tartalomelőállítóval versengenek az információs térben; miközben az algoritmusok (Google, letiltva! stb.) egyre kevésbé hajlandók eljuttatni az emberekhez a híreket a kattintásvadász trash, mémek és válogatott baromságok helyett – bár ez kétoldalú, hiszen az algoritmusok azért pörgetik ezeket, mert a felhasználók is valószínűbben kattintanak le valamilyen kretén mémet, mint egy vaskos oknyomozó cikket.

A folyamat jól látszik, hogy mi lesz a vége, az kérdéses. A scifi nagyjai mindenesetre jó előképeket festettek le a szép új világról, amelyben nagyon úgy néz ki, hogy a megbízható információ kevesek kiváltsága lesz: piros pirulás Neo csak az lehet, aki hajlandó zsebébe nyúlni a megbízható információért.
https://noizz.hu/melyviz/mesterseges-intelligencia-kepek-videok/r4m30dk