DJLaszlo kiborította nálam a bilit. Doszt és Feszt (Ezt még mondhatom)... Küldött egy "rövid" cikket ... ami kilógott a monitorom alján, és mindent összekent az asztalon. Mivel? A joggal meg a nem joggal... Ezek a jogászok a vegyes összevisszakutyult ehetetlen kotyvalékukkal évszázadok óta bemocskolják az egészséges és egyszerü igazságot.

Pacta sunt servanda - igen! Clausula rebus sic stantibus - nem!

Kedves Igazmagyar honfitársaim, még igazabb magyar BAJtársaim, összefoglalóan: Beutalt-társaim!
Kezdjük a megszólítással! Ide, hozzánk, 99%-ban csakis igaz, magyar, honfi-, és baj társak tévednek (néha ide "csavarodik" valami sosekopel-féle is, de hát tökéleteset csakis Isten tud alkotni - leszámítva az általa alkotott jelen Világunkat - úgyhogy az iszlám világban, ha bármit építenek, a végén egy parányi kis részt elrontanak, félrefalaznak, elvakolnak - mert a tökéletes alkotás isten (Allah)káromlás lenne...).
De, jó, ha tudjuk, hogy valójában mindannyian: BEUTALTAK vagyunk.

Beutaltak ebbe a Világ-Bolondokházába és azon belül is a hunreali, magyari zártosztályra.
Elnézve a nagyobb Bolondokházát, ahol megy a nemzetközi elmebetegek által előadott színdarab feszt és doszt (itt nálunk már levédtem magamnak ezt a "feszt és doszt"-ot, szóval senki ne használja rajtam kívül, mert megharagszom!!, kivéve "copyright by" megjelölés esetén :))), egyértelmű, hogy sokfelvonásos "előadás" zajlik (habár egyik földim, Fazekas Mihály a Lúdas Matyi c. örökbecsű művében "levonás"-t írt vala - megjegyzem illett is a mű karakteréhez ez a színi szakkifejezés-újítása), ma Utassy és Trombitás elnökök (vagy inkább: álnokok) megegyeztek vala, de másnap már hadházi az egészbe!, Zöldecske odamén Tormbitásho' raportra, de nűmán! vele mén' egy féltucat ajrópaji kretén is, bár senki nem hítta űket?!?! - az ész megáll és ácsorog a bűzösszaros eső meg rácsorog! - "Itt mindenki hülye?!?!?" - mondta valamikor egy rendes magyar zsidó kiváló színész, Kern András, akinek az a csapás jutott, hogy az egyetlen fiát neki kellett eltemetnie!, és ő az egyik - azon kevesek egyike -, aki nem tépte soha a száját a szadesz mellett, és nem verte a mellét, hogy ő aztán mekkora nagy "Icig". Én nagyon kedvelem őt, ahogy Moldova Györgyöt is - utóbbi esetében számomra érdektelen, hogy mennyire balos/kádárista volt a politikai felfogása (persze ő is zsidó származású volt), de nála jobb szatírákat máig nem írt senki, egyébként a "baloldaliságából" van, amivel én is egyetértek.

Szóval jönnek feszt és doszt a felvonások (és levonások), "minden napra egy mese" "vakulj paraszt"(gyerek - azaz: mi) - alapon, essen le az állad, hogy mit adunk itt elő neked, az anyád hülye pixáját tahókám, hun a taps?!?
És a hunraeli zártosztályon sem más a helyzet: kapjuk a "krémest" (krémet szart belé a béres) minden nap, kakaósnak mondott (szaros) kroásszantot (megjegyzem azt kevesen tudják, hogy a franciá(nak hazudott) croissant, az - magyar találmány!!! - mint kb. minden értelmes és lényeges dolog a nagy Bolondokházában máig es!), Megváltó Kőszikla ígér feszt faszt (!!) és doszt, hogy ha ő gyün, hát vele elgyün a Kánaán is, de még tán az Édenkert is!, alcsúti Johann Háry von Münchausen minden nap elmondja, hogy olyan qrva jól élünk, hogy az anyánk pixája!, ha nem tetszik nekünk, amit ő és (bűn)társai összegányoltak nekünk, de a devizahitel-jóvátételrűl úgy kussol, hogy a méretes elefántszar nem tud úgy lapítani az aszó szavannai fűben, ahogyan ő nem beszél róla egy kummaszót sem!!

Merthogy: PACTA SUNT SERVANDA van itt - tényleg feszt és doszt!
Na, helyben - azaz a címnél - vagyunk.
A 'PACTA SUNT SERVANDA" a római jog egyik, ha nem 'a'. legfontosabb civiljogi/polgári jogi jogelve!!!
Jelentése (szó szerint): "a szerződésnek szolgálni kell!". Itt az egyébként végtelenül precíz jó édes anyanyelvünk kissé mégis félreérthető: nem a szerződés kötelezett a szolgálatra, hanem mindenki más köteles a szerződést kiszolgálni! Másképpen: a szerződésben foglaltakat, azaz a szerződést kell szolgálni, kiszolgálni. Még másképpebben: a szerződést be kell tartani, a szerződést fenn kell tartani.
A szerződést teljesíteni kell.
Kvázi: minden és bármi áron!!!

Azaz a szerződés egyik kötelezettjét Minden Áron-nak, míg a másikat Bármi Áron-nak híjják!!!

Ez az egyik legbrutálisabb római jogi jogelv - amely egyébként a nagy Bolondokháza lényegében összes jogrendszerének mindegyikében (még az észak-koreaiban is!!!) teret nyert gyakorlatilag változatlanul.
A jogelv brutalitását "Lándzsarázó" (vagy "Körterázó"? - attól függ, hogy az 's' betűt/hangot hova kötjük) az "A velencei kalmár" c. drámájában fejtette ki részletesen - nem kevés antiszemitiszmussal -, amikor a zsidó Shylock kalmár a kölcsöne fejében jogosult lesz egy font húst kivágni az adósa testéből, ha az nem fizeti vissza időre a kölcsönkapott pénzt. Akkoriban ez a kitétel, hogy egy font hús (ami kb. fél kilónak felel meg) az EMBERI SZÍVET, másképpen: az adós ÉLETÉT jelentette. És persze a drámában nem lett visszafizetve az adósság, úgyhogy a kíméletlen zsidó uzsorás jön a késével, hogy érvényesítse a jogait Minden és Bármi Áron.

Rólam a római jog kapcsán annyit, hogy kikerülvén a - nagyon szigorú és puritán (valójában nyomorgó) - szülői házból ÉS az előfelvételis katonai szolgálat után a hadseregből IS - finoman szólva kicsit elszállt velem a ló (meg még jónéhány hozzám hasonló cimborámnál is, jól megtalálván egymást, mint zsákafóttyát!), úgyhogy az első évfolyamot a szegedi jogi karon bizony jelentős részben a szegedi legolcsóbb kocsmák forgalmának fenntartására szenteltük - bejártunk előadásra is, és jegyzeteltünk is böcsületesen, mert a felsőbb évesek a lelkünkre kötötték, hogy mi az, amit majd úgy kérdeznek az előadáson, hogy sehol nincs a tankönyvben -, ámde utána "irány a kocsmahivatal!" felkiáltással mi is tettük a dolgunkat...
Szóval az év végén egyrészt utolsó vizsgának jelöltem meg a római jogot (tanultam rá kb. 4 napot), persze ez alatt is látogattuk a sörcsapolási "egyetemet", de a vizsga előtt azért éreztem a "büdöset", úgyhogy bementem a tanszékre a vizsgát elhalasztandó egy - azaz: egy! - nappal (merthogy úgy éreztem, hogy az még kéne a perfekt (!!!) római jogi tudáshoz). Nem is lett volna ezzel nagyobb baj, ha pont akkor nem jön ki a professzor (Pólay Elemér professzor - a Jóisten nyugosztalja! - aki világhírű római jogász volt!!! - persze az előző - értsd: háború előtti - világból volt ott, mert még a szocializmus sem merte megkérdőjelezni!!!), és nem kérdezi meg Irmácskát - a tanszék titkárnőjét -, hogy aztán a "kolléga úr" mi járatban??? Persze kiderült, a "járat", amire a prof kissé felhúzta a szemöldökét, de nem mondott semmit.

Na, harmadnap a vizsgán aztán jött a "feketeleves".
A prof addig nyaggatott, míg végül tényleg akadt egy kérdés - kb. egy órás faggatás után!!! -, amire nem tudtam a választ, és ekkor csak ennyit mondott: "Látja, kolléga úr, ennyi idő alatt nem lehet jól megtanulni a római jogot, úgyhogy találkozunk szeptemberben!".

És elégtelennel szégyenszemre kioldalogtam a vizsgáról.
Azt tudni kell, hogy akkor mindössze három jogi kar volt az országban (Pesten, Szegeden és Pécsett), és az első év egyfajta szelekciós év volt, amikor kvázi megfelezték a hallgatókat, pedig nem sok embert vettek fel nappali képzésre akkoriban és maga a felvételi is nagyon durva volt.
Szóval az a mondás járta, hogy akik a szeptemberi utóvizsgán próbálkoznak római jogból, egyetemes és magyar jogtörténetből - ezek voltak a "szelekciós" tantárgyak - , azoknak nem érdemes, mert úgyis repülnek az egyetemről.
Ettől mi annyira beszartunk - egy helyen szolgált kocsmatöltelék volt katonatársak - hogy két héttel a szeptemberi UV előtt elmentünk Szegedre, és az egyik bajtárs albérletében lényegében kora reggeltől késő estig semmi mást nem csináltunk, mint egymást vizsgáztattuk a tankönyvből és a jegyzetekből permanens kérdezéssel (a római jogon nem volt tételhúzás, mert mindent, de tényleg mindent! tudni kellett az anyagból), magyarán ültünk a panel-szoba tíz négyzetméterén hatan és lényegében étlen-szomjan ment a "felkérdezés" kora reggeltől késő estig. A legvégén már azt is megtanultuk, hogy melyik nyomda, hány példányban, mikor adta ki a tankönyvet és ki volt a felelős kiadó?

Na, ez a díszes kompánia együtt ment utóvizsgázni.
És úgy lőn, ahogy velünk addig vala.
A prof egymás után kérdezett minket kb. három óra hosszat - tulajdonképpen az egész tankönyvet felkérdezte, meg az előadások jegyzetét is.
És mi álltuk a sarat és mindegyikünk hiba nélkül válaszolt és válaszolt és válaszolt.
És a legvégén a XYZ megyei ügyvédi kamara fiától, egy kosaras termetű, de angyali szelídségű sráctól - aki velünk együtt szintén "bukott angyal" volt - megkérdezte: "- Aztán kolléga úr, meg tudná mondani, hogy a tankönyvet melyik nyomda, hány példányban, mikor adta ki és ki a felelős kiadó???"
És ekkor vigyori mosollyal kórusban, egyszerre válaszoltuk, hogy melyik, mikor, hány és ki?.
És ekkor a prof egyenként kezet fogott mindegyikünkkel, széles mosoly kíséretében, és csak annyit kérdezett, hogy: " - Közepes jó lesz?".
Tudni kell, hogy utóvizsgán addig az elégséges volt a legjobb jegy, ötösre a prof tudta a római jogot, négyesre a helyettese, a docens, hármasra az adjunktus vagy tanársegéd.
Én erre a "hármasra" a mai napig büszke vagyok! (Arra már kevésbé, hogy mi vezetett hozzá...).
Mindezt azért meséltem el, hogy érzékeltessem: számomra a római jog a JOG, és aki azt tudja, az lényegében MINDEN jogot IS tud/ismer - legalábbis el fog igazodni bennük (és ez még az "esetjog"-nak minősített angolszász jogokra is igaz, mert azoknak IS a római jog az alapjuk!!).

Nos, eddig ugye a "pacta sunt servanda"-elvről deliráltam.

Jöjjön akkor most a "CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS" szintén római jogi jogelv.
A rómaiak ugyanis nem voltak (annyira) kegyetlenek és legfőképpen a realitásoktól elrugaszkodottak, mint azt első látásra/hallásra gondolni lehetne.
Ezt a jogelvet nem könnyű jól lefordítani, de a lényege az, hogy "addig kell kiszolgálni a szerződést", míg a szerződést indukáló (kiváltó) körülmények változatlanok maradnak. Másképpen: míg valamelyik (vagy akár mindkettő) fél oldalán nem következik be - még a szerződés hatályban léte alatt - időmúlás folytán olyan változás, amely alapján nem várható el az adott féltől, hogy "tovább szolgáljon a szerződésnek".
Egy példával: van egy erdő, aminek a kivágására szerződik az erdő tulajdonosa favágóval/favágókkal. Igen ám, de nyár van, és a szerződéskötés után vihar kerekedik, egy villám belecsap egy öreg fába és ettől leég az egész erdő. Nem várható el ezek után, hogy a fákat bárki is kivágja, úgyhogy az erdő tulajdonosa elállhat a szerződéstől, mert a "körülmények utóbb, az ő oldalán, megváltoztak" (most tekintsünk el a "biztatási kár"-tól, amit egy jogvégzett ember itt nyilván azonnal felvethetne, joggal, teszem hozzá).

Nos, a devizahitelek kapcsán eddig csakis a "pacta..."-elv érvényesül/t, de a "clausula..."-elvet fel sem vetették, az egy Marczingós ügyvéd úr kivételével. (Illetve egykori Postaimre tagunk Kásler Árpádól szólnék néhány szót bár abban az idõben még nem ismertem, de õ volt az egyetlen  aki neki mert menni a magyarországi Bankhatalomnak jónéhány éve Strassburgban pert nyert Csányi és bünbandája ellen az Európai bíróságnál - amivel sok magyaron segítve 10 milliárdnyi veszteséget okozott nekik - amit már nem tudtak ellopni... Persze Hazánk uralkodói tönkre is tették, emberileg megtörték, ellehetetlenítették ... lassan teljesen el is felejtik az egykori, egyetlen, magyar DonQuiote harcát.)
És a Fidesz a mai napig is annyira kussol ebben az ügyben, hogy nincs a világon még egy olyan szar-féleség, amely képes lenne a fűben ennyire lapítani!!!
Merthogy megjött a "clausula..." méghozzá az Európai Bíróság ítéletének formájában. Másodszor is!
És ez az ítélet MINDEN, de TÉNYLEG MINDEN devizahitel-szerződést SEMMISNEK mondott ki.
Nem azt mondta, hogy csak azok a semmis szerződések, amelyeknél "nem lett volna megfelelő tájékoztatás a deviza-kockázatokról?", hanem akár volt tájékoztatás, akár nem, a szerződés azért semmis, mert DEVIZA-ALAPÚ szerződés volt az!!!!!!!!!!
És ezt NEM AKARJA EZ A KI-b-ASZOTT,KREMATISTA SZARMÁNY (el-kúrmány) MEGÉRTENI!!!!
Nem és nem és csakazért-is-sem megérteni, pláne nem végrehajtani!!!!

De ugyanez érvényes az ország NEMZETKÖZI ADÓSSÁGÁRA is.
Az ország máig görgeti maga előtt a külső adósság trágyahegyét, amely foslavinaként még a kádár-rendszerben szakadt az ország nyakába (hála a beszédes nevű Fekete János MNB alelnöknek, aki persze a valódi elnöke és álnoka volt a már akkor is Magyar(nak hazudott) Nemzeti(nek hazudott) Bank(nak hazudott) műintézménynek, fajtájának amúgy "kiváló" és archetipikus képviselőjeként), és egyre csak duzzad, és szívja el az erőforrásokat a mai napig, most is, ebben a pinanyalatban is, ahogy gépelek és levegőt veszek hozzá (by the way: hallották, hogy a fejlettművelthaladó Nyugaton már felvetették, hogy a levegő"vételt" is tényleg VÉTELLÉ kellene átalakítani, magyarán megadóztatni, megsarcolni - persze zöld-téboly álcája mögé bújtatva -, merthogy hogy jön ahhoz a földi halandó, hogy fogyasztani meri a drága jó oxigént (a nyelvújításkori: éleny-t), és telekojtolja a világot ingyé' a súlyos méreg, klímagyilkos széndioxiddal???? és amely CO2 ÖSSZES mennyisége a teljes légkörben, ide értve az óceánokat is!!! - 0,0038% - annyira csekély mennyiség, hogy szinte érzékelhetetlen, de persze nélkülözhetetlen tápanyag a teljes növényzet számára!!! - és amely növényzet nélkül minden más élőlény 'aszhatja, főleg mi - ez a bolygó ugyanis alapvetően a NÖVÉNYEK BOLYGÓJA, az állatvilág csak szükséges "rossz", collateral damages...).

Szóval "beutalt-társak"!!!
Összes mai nyavalyánk, bajunk és nyomorunk eredője, és origója az adósságunk, és abban is 99%-ban a külső adósságunk!!!
Amíg ezzel kapcsolatban csakis a pacta sunt servanda érvényesül és fel sem merül a clausula rebus sic stantibus, addig jöhet itt Megváltó Kőszikla és alcsúti Johann Háry von Münchausen - hadházi nem fog változni, semmi nem lesz jottányit sem jobb, de marad a szarmedence feszt és doszt, b'aszhatjuk magunkat mindörökre!!!
Egy biztos, ha már arra vetemedtek, hogy mégis lejáratjátok magatokat és voksoltok valamelyik "negyven rablóra", akkor csakis oda ikszeljetek, amelyik azt ígéri (legalább ígéri!), hogy elsöpri a devizahitel-szerződés-ganédombot ÉS (igen, nagybetűvel: ÉS!!!) felmondja, lejárttá teszi, és maximum 1 %-os végtörlesztéssel véget vet a külső adósságnak egyszer és mindenkorra és legfőképpen: MINDÖRÖKRE!!!!
Amelyik rablóbanda legalább ígéret szintjén ezt nem teszi, arra ne is gondoljatok.
És ha egy sincs, amelyik ezt - legalább - szavakban (a szó már utóbb számonkérhető, egyébként én is vallom, hogy a szónak teremtő ereje van!!), meghirdetné, akkor szavazzatok az ülepetekkel: ne menjetek el szavazni!!! Az el nem menés (távolmaradás) is szavazás valójában.
És figyelmeztetés.
Figyelmeztetés arra, hogy most még a seggünkön maradtunk - de ha így folytatjátok, akkor felkelünk - először a fotelből, aztán amúgy 56-osan is.
És akkor - a jó kurva édesanyátokat nektek, úgy en bloc!!! - nem fogunk sem Istent sem embert ösmerni, mert az lesz, amit Lőwy Árpád több, mint száz éve megírt rólunk:
"A magyar asszonynak, leánynak szépen megfizet.
De ha megharagszik: nem kell pina ennek.
Bassza szentségét az Atyaúristennek!!!"
Ti, ott fenn a "magas politikában"!!!
Szálljatok magatokba amíg még magatokba szállhattok!!
Mert mi - MI!!! - mára már tényleg csak a láncainkat veszthetjük!!
Dixi et salvavi animam meam!