Axióma: ha nem építesz birodalmat - majd építenek belőled (is) birodalmat.

Ca. 1025 éve egy ügyes és gátlástalan hatalomtechnikus, bizonyos István (eredetileg Vajk) rájött, hogy nincs mese, csak az "Európai Unió" útja, úgyhogy elárulta a legközelebbi (vér)rokonait (is) és magához ragadta a hatalmat és vele az egyeduralmat.
Egyúttal mindenkit kíméletlenül lemészárolt, aki csak sandán mert nézni a mocskos szándékaira és tetteire.
De.
De nem épített birodalmat.

Csak egyeduralmat.

És amikor kimúlt az árnyékvilágból, akkor az, amin egyeduralkodott, azonnal darabjaira hullott.
A Sors kegyetlen fintora (vagy igazságtétele?), hogy az egyetlen fiából nem lehetett király.
"Ebül szerzett jószág (mindig) ebül vész el."...
És nem sokon múlott, hogy véglegesen is ne tűnjék el Magyar Ország (direkt így írva, azaz: sic!) a Német-római Birodalomban.
Ahhoz, hogy újra legyen Magyar Birodalom - amely volt Attila Nagykirály előtt/alatt és közvetlenül utána Árpád Nagyfejedelem alatt is - kellettek az István (korai "kádárjános") által megvakíttatott és legyilkoltatott Vazul gyermekei - egyébként István oldalági rokonai - András, Béla, Salamon, Géza és végül I. (valóban szent) László király(ok).

Ők birodalmat építettek - M A G Y A R  BIRODALMAT!!!

Olyat, amely később túlélt egy tatárjárást, mégha az az Alföld kivételével, messze nem volt annyira pusztító, mint amilyennek a már akkor is örökké nyavalygók leírták - ha annyira pusztító lett volna, akkor ma ugyanis nem magyarul beszélnénk.
Mert többségbe kellett volna jutniuk a betelepítetteknek - ugyanis a többség mindig "hasonít" - másképpen: a többség mindig - mindig!!! - beolvaszt!
És nem mi olvadtunk be, hanem a betelepültek olvadtak be miközénk.
Nem jártunk úgy, mint a bolgár-törökök - akik beolvadtak az általuk meghódított szláv tömegbe nyelvüket és kultúrájukat maradéktalanul és tökéletesen elvesztve.
Szóval maradt elég MAGYAR NŐ, akik továbbadták a magyar nyelvet.
Mert a nyelv az mindig - mindig!!! - ANYANYELV.

ANYA NYELV.
Nem "apanyelv".
Soha.
Csakis ANYANYELV!!!

Mert a férfi NEM FOGLALKOZIK a gyerekkel.
Nem az a dolga.
Megy vadászni, állatot terelni, földet túrni, erdőt irtani, harcolni - nincs ideje a gyerekre.
Arra a nőnek van ideje.

Így történhetett az, hogy a hun/szarmata származék lengyelek (és horvátok) már EGY NEMZEDÉK UTÁN elszlávosodtak.
Mert az általuk nemzett gyerekeiket a (szláv) ANYA TANÍTOTTA MEG A SZLÁV (lengyel, horvát) nyelvre, és csakis arra a nyelvre, és az már jó eset volt, ha a gyerekek (még, úgy-ahogy) tudtak/értettek pár szót az apjuk nyelvéből is - egy ideig.
Aztán már nem.

De a vér nem veszett el: mert két nép volt, akikkel népléleki szinten is, máig is, ha halványulva is, de megmaradt velünk, hunokkal (nyugodtan mondhatjuk: hunok. A hunok - magyarok és a magyarok - hunok!!!) a közös eredet-tudat, a rokonság, egyfajta testvériség (ezért (is) van a kibékíthetetlen ellentét az egyébként vegytisztán tökéletesen azonos nyelvet beszélő szerbek, horvátok és bosnyákok között - mert SZÁRMAZÁSILAG - nem sok közös van bennük, de ez most más történet).

Szóval visszatérve a birodalmisághoz.

A magyarság addig volt biztonságban, amíg az egyébként Árpádházi-származású Mátyás király MAGYAR BIRODALMA fennállt.
És Mátyás tudta a dolgát és igyekezett terjeszkedni.
Mert a BIRODALOM ATTÓL BIRODALOM, HOGY MINDIG TERJESZKEDIK, DE LEGALÁBBIS FOLYAMATOSAN BENNE VAN A TERJESZKEDÉS (MINIMUM) SZÁNDÉKA!!!
Nem fogok történelemórát tartani, mert a Mátyás király utáni történéseket máig ismerjük.
Ebből csak az 1867 - kiegyezés - utáni időket említeném meg, ahol elvileg volt egy magyar "birodalom-kezdemény", egy magyar "birodalom-csíra" - elvileg.

Gyakorlatilag sajnos nem.

És még ezt a 'kezdeményt', 'csírát' is sikerült eltipornunk saját magunknak azzal, hogy a "kígyói nemzetség" (Batthyány Lajos feleségének örökérvényű minősítése a Habsburgokra) oldalán belementünk a "Nagy Háború"-nak nevezett mészárlásba, ahol egyébként ráadásul legtöbben a magyar nemzet/nép tagjai közül pusztultak el!!

Horthy-ék még próbáltak egy birodalmacskát kreálni, de inkább ne tették volna.
És megint belementünk egy újabb mészárlásba, ahol az összes hadviselő fél közül - lakosságarányosan - mi szenvedtünk a legtöbbet, még a szovjet veszteségeket is legalább elérően, ha csak nem azt meghaladóan!!!
Azóta még csak búvópatak-szerű törekvés sincs "magyar birodalom"-ra, de bepítettség/alávetettség egy (mindenkori) birodalomba - van minden mennyiségben.
Csak ez van.

A 90-es években a szerbek még tudták a feladatot és megpróbálták az általuk deterrminált és dominált délszláv-birodalmat fenntartani, de nem sikerült nekik.
A lengyelek érzik, bár tudatosan még nem tudják a birodalomépítést, a románok sem tudják, de ösztönösen érzik, hogy erre kell törekedniük, és az oroszok rá is léptek a feladat útjára, szóval ők már "tudják" - az más kérdés, hogy melyiknek mennyi az esélye, illetve mennyire kedves vagy nem kedves (románok esetében) nekünk?

Belőlünk azonban ez a szándék mára gyakorlatilag teljesen kiveszett.

Mi nem akarunk birodalmat építeni - mert nem tudjuk még csak elképzelni sem, hogy milyen az, amikor egy nemzet "birodalmi" nemzet??!!??
Nos, az olyan, hogy ha te elmégy a "végekre" és betérsz egy vendéglőbe/kocsmába és MAGYARUL kérsz egy tál ételt, egy pohár italt, akkor a nem-magyar vendéglős kétrét görnyedve rohan hozzád, hogy lesse, várja a kívánságodat és elsőként téged szolgálnak ki, és ha fizettél és úri borravalót adtál, akkor még a lábad nyomán leülepedő port is megáldják és azért imádkoznak az istenükhöz, hogy az minél előbb tereljen arra hozzájuk vendégnek egy MAGYART megint és újra!!!

Ez most kissé Mikszáth-iasra sikeredett, elismerem, de talán érzékeltette a "birodalmiságot".

Leszállva a Parnasszusról abszolút praktikusan és pragmatikusan birodalmiságra a saját túlélésed érdekében is törekedned kell.

Ezt úgy hívják, hogy "overkill" (a szó angolul 'túlgyilkolás"-ként fordítható, ferdíthető), de az értelme az, hogy mindig többre kell törekedned, mint amid van, vagy amit reálisan elérhetsz - mert a több-ből még mindig engedhetsz, de a meglévőből már csakis veszíthetsz!!!

Ez annyira fontos szempont, hogy nyugodtan hívhatjuk axiómának is.

Mi most olyanok vagyunk, mint az a részeg lány, aki nem vigyáz a "szemérmére" és nem érdekli, hogy mikor, kik (hányan?) gyalázzák meg, csak megtűrjék a kuplerájban, amely úgy-ahogy fedelet ad a feje fölé.
És ez a kupleráj nem más, mint első helyen az EU, második helyen annak biztonsági őre, a NATO, és ezek így együtt egy Birodalom, a Nagy Nyugati Birodalom - amelynek beépített részei, de semmiképpen sem alakítói vagyunk.

És a magyar(nak hazudott) Politika pártállástól teljesen függetlenül azt akarja, hogy legyünk továbbra is "hankitankvúmen"-ek (a Rolling Stones együttes Amerikába bevándorolt és sajnos kurvának állt magyar nőket gyalázó számának refrénje!) és "vengerkák" (ezek pedig az 1900-as évek elején a cári Oroszországban, és ott is főleg Moszkvában kurválkodó magyar nők bece-, és gúnyneve volt, de ilyen - erre kényszerülő - magyar nők szintén az 1900-as évek elején bőven "űzték az ipart" Bukarestben is (!!!) - csöppet sem öregbítve a jó hírünket. Ahogy annak idején a Habsburg-származású, Mexikóban császárrá tett Miksa miatt Mexikóban máig meg vannak győződve arról, hogy a magyarok - cigányok, mivelhogy Miksa nagyon szerette a magyar cigányzenét és vitt belőlük bőven oda, úgyhogy bennünket ott ezekkel a cigányokkal azonosítanak (ezt személyesen tapasztaltam Cancún-ban, és nem győztem magyarázni, hogy ez nem így van (biztos, hogy nem így van???...:)))) Szomorú((( . )

Szóval mi most teljes erővel siklunk a maradéktalan önfeladás halálos lejtőjén lefelé függetlenül attól, hogy melyik politikai bűnbanda ámít és kábít itt mindenkit, miközben eljátsszák a "nagyhalált" egymással szemben, de persze a színfalak mögött vígan bratyiznak és fraternizálnak, elvégre "egy brancs maguk"....
Tisztességes (de hagyjuk az erkölcsöt, főleg, hogy a politikai erkölcsösködés, amit döntően az angolszászok - első helyen az amerikaiak! - művelnek a hipokrízis paroxizmusáig!!! a leggusztustalanabb tevékenységek egyike, amit Ember művelhet), vagy inkább: praktikusan önérdekű politika, nem törekedhet másra, mint a birodalom-építésre.

Úgyhogy igen! igen, törekednünk kell ebben a háborúban, vagy annak farvizén arra, hogy majd - majd! - megszerezzük Kárpátalját (és én még hozzá venném a valamikori Galíciát (Lemberget, leánykori nevén Lvov-ot), és Máramarost is - nem érdekes a nemzetiségi összetétel, a lényeg, hogy hozzánk tartozzanak!!!) - mert minél nagyobb a "birodalom" területe, az bizony ÉLETTÉR is!!! És teljességgel érdektelen, hogy ezt a fogalmat lejáratták a németek (Hitler) - megjegyzem nem ő találta ki, hanem angol/brit politikai gondolkodók vetették fel először - , mert az 'élettér' az elsősorban mindig a domináns nemzet számára élettér!!!
Az egy táguló horizont.

Hogy van tovább.
Hogy nem vagyunk be, és lezárva ebbe a nyomorult kis 93ezer nkm-be.
Hogy tudunk OTT IS létezni, élni, fejlődni, SZAPORODNI!!!
MInt amikor egy bezárt szobából kimégy a szabadba és veszel egy nagy levegőt, amely milyen más ahhoz képest, mint ami a szobában volt, pedig ott is 23% oxigén volt és kint sincs több - és mégsem ugyanaz. De nagyon más!!!

Szóval igazmagyar honfitársak!
Nem háborút akarok és nem is uszítok háborúra.
Arra biztatlak benneteket, mindannyiunkat, hogy a tudatunkban legyen ott MINDIG a gondolat, hogy igen, lehet ez másként, kell is, hogy legyen és ha lehet, akkor mi készen állunk, hogy lépjünk.
Hogy lépjünk egy Új Magyar Birodalom felé!!!


DJLaszlo

=============================

Utószó
...de minek? Kinek? Senkinek.


Él még az akarat?

Él még az akarat, él még a mersz?
Hiába lázadsz, harctérre sose lelsz?
Dühösen reszketsz, szabadnak vágyva,
Rohannál, ha kell - halni kész'- csatába.

De nincs tér a hõsnek, a zászlód sehol.
Nincs himnuszod, harcra hívó dob se szól.
Nem kell a hösi vér, a fénylõ bátorság.
Nem kell már a Haza. Édes lett a rabság.

        Édessé lett a rabság.
        Távozzon tõled ami fáj
        Oldani s kötni sebeid
        Nem akarod sohase már

        Megszokott lett a rabság.
        A Hazát szeresse más!
        s mint haldokló üres éjj
        borul rád a megalkuvás.

Sasnak fia voltál, Isteni jogtól szabad.
Õseid öklétõl a föld ezerfelé szakadt.
rettegett a csorda nép ha jött a "veszett"
Attila erõs népe, mikor új hazát keresett.

Ez a föld a tiéd, elhullt véreid jogán!
Hazád amely táplál,
kihez majdan megtérsz.
Hõsöket nemzett 
s lelked mélyén tudod még,
Szabaddá teheted, ha hiszel,
                            ha remélsz,
                            ha szíved harcra kész!

/gerry/