Hiba történt! Nem működik a JavaScript!
A böngésződben le van tiltva a JavaScript futtatása, vagy nem támogatja a JavaScript használatát. Az oldal megfelelő használatához kérjük engedélyezd a JavaScript futtatását böngésződben,
vagy frissítsd egy újabb verzióra, amely támogatja a JavaScript-et:
Firefox, Safari, Opera, Chrome, vagy az Internet Explorer 6-nál újabb verziója.

Mi a nagy harci helyzet és eszkalálódik-e a közeljövõben?

Mi a nagy harci helyzet és eszkalálódik-e a közeljövõben?
Imre helyett - aki pillanatnyilag (fizetés nélküli) 'szabadságon' tartózkodik - nem tudok olyan szinten geopolitikai (vagy gazdaságpolitikai?) cikket kanyarítani mint Õ illetve néhány, nálam jobban informált személy, ugyanakkor olvasni tudok és az olvasottakat képes vagyok hasznosítani is. Persze az írottak tartalmát felülbírálni nem szokásom de személyes véleményem az, hogy érdemes nálunk is megjelentetni.


Az alábbi cikket tartalmi változtatás nélkül olvashatjátok és eldönthetitek, hogy mennyiben fedi (vagy fedheti) a lehetséges valóságot.

A cikk írója Kásler Árpád /kasar/ aki - mint egykori tagunk - természetesen engedélyezte az írás itteni leközlését.

KATONAPOLITIKAI és GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉS,
AZ ÚJ VILÁGREND KÜSZÖBÉN MAGYAR SZEMMEL

 

„Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni” – tartja a régi közmondás.

Igen, most az emberiségnek, globálisan egy „beszoktatási” időszaka van, egy olyan időszaka, ami nélkül sokkal súlyosabb következményekkel járna, illetve sokkal több „fejfájást” okoznának a rakoncátlanná vált, túl szabados élethez szoktatott emberek, a világrend átalakulási folyamatban, mert a szemünk előtt éppen az zajlik, csak másnak álcázva. Semmi sem az, aminek látszik, ez az egyik alapszabály, a másik szabály pedig az, hogy nincs szabály, a cél szentesíti az eszközöket, vagy mégsem… tehát nyugodtan fel lehet ezt fogni egy felkészítő időszaknak, az előttünk álló nehézségek átvészelésére. A nagyfogyasztói léthez szokott és demokráciákban nevelkedett generációkat nem lehet egyből háborús helyzetbe hajszolni, fokozatosan ki kell mozdítani őket a megszokott komfortzónájukból. Most ez a kimozdítási folyamat zajlik, kijárási tilalmakkal, árúvásárlási korlátozásokkal, vakcinaútlevelekkel, mind-mind a beszoktatást szolgálják, mint kisgyerekeknél az óvodába való beszoktatás. A tüntetések, az ellenszegülések a kisóvodások hisztis sírásai, de az óvoda elkerülhetetlen.

Legalább egy évtizede elemzem a Kelet és a Nyugat viszonyát, katonapolitikai és gazdaságpolitikai szempontból. Akik a „sajtóból” és honnan máshonnan szívják magukba az ismereteket, azt látják, hogy a kommunista Kína veszélyezteti a demokratikus Tajvant, a diktatórikus Észak-Korea pedig a világbékét és a zsarnok Oroszország pedig Ukrajnát, a NATO-ba és az Európai Unióba készülő, tehát mindenképp a demokrácia útját járó Ukrajnát. Hiszen már meg is támadta azt 2014-ben és annektálta a Krím félszigetet, az orosz zsarnokság és most a teljes katonai erejével készül megsemmisítő megszállásra. Tehát ők a rosszak, a szabad világ ellenségei.

És akkor ott van az Amerikai Egyesült Államok a szövetségeseivel, a demokrácia és az emberi jogok védelmezői, akik nem hagyják  magára a védtelen és kiszolgáltatott országokat, hogy a zsarnokság győzzön a szabadság felett.

Vajon tényleg így van, ez lenne a vegytiszta igazság?

Ahhoz, hogy valamilyen szinten meg tudja érteni valaki a globális folyamatokat és azok összefüggéseit a nagy sakktáblán, ahhoz egyenként szemügyre kell venni a globális szereplőket, pontosabban a globális szereplők tetteit, cselekedeteit.

A második  nagy világégés végezetével kormányok jöttek, kormányok mentek, de volt egy fél évszázados stabil rendszer, egy kétpólusú rendszer a világon, a maga minden gondjával és bajával. Volt a Szovjetunió és az érdekszférájába tartozó Kelet-Európai országok, néhány Dél-Amerikai országgal, Kubával.  

A másik pólus az Amerikai Egyesült Államok a maga érdekszférájával, de szövetségesei megnevezéssel, mert az ugyebár mégis demokratikusabban hangzik. Ebbe beletartoztak a  Nyugat-Európai országok, természetesen Angliával az élen, de ide sorolhatóak Ausztrália és Kanada is, no meg Japán és Dél-Korea.

Ezen jól behatárolható táborokon kívül, ott volt Kína, aki méretéből és múltjából adódóan nem tartozott egyik tábor teljes befolyása alá sem, bár egyértelműen a keleti blokk számított szövetségesének és védő szárnyakat emelt hosszú ideig Észak-Korea felé, a Szovjetunióval közösen, míg az meg tudott annyira erősödni, hogy képes legyen önálló államként létezni, így mindenképp egymással baráti viszonyt tápláló országoknak tekinthetők.

Ezen kívül ott volt a fekete kontinens, Afrika, a nagy folyamatokba nem igazán szólt bele, szabad prédaként hol ennek, hol annak feküdtek le a korrupt kormányok, mély szegénységbe tartva a népeit és gazdaggá téve a kifosztóit.

Ugyanez jellemezte az Óceánok szigetországait is, ahol vagy az ásványkincsekből, vagy a tengeri élővilág táplálékként való kizsákmányolásából, vagy a természet szépségeiből gazdagodtak, többnyire Amerika és szövetségesei.

Az olajban gazdag arab országoknál más politikát használt Amerika, ott a folyamatos ellátás garantálásához, viszonylag stabil rendszerekre volt szükség, így a kiválasztottak minden támogatást megkaptak ahhoz, hogy uralmukat semmi se veszélyeztesse és ez majdnem a mai napig így van. Az „arab tavasz és a színes” forradalmak egy másik mellékvágánya a történelemnek.

A forró és igen véres világháború lezárást követően, gyakorlatilag azon nyomban beállt a hidegháború, Amerika és a Szovjetunió között. Katonai szempontból semmiképp, de gazdasági szempontból, három évtizeddel ezelőtt Amerika került ki győztesen a fél évszázados hidegháborús versengésből.  Oroszország és érdekszférája gyakorlatilag, a legkiszolgáltatottabb állapotban kerültek azoknak a nyugati gazdasági ügynököknek a befolyása és kifosztása alá, akik komoly, több évtizedes, sőt évszázados tapasztalattal rendelkeztek, hogyan kell országokat és államokat, korrupciós és egyéb módszerekkel szisztematikusan kifosztani.

Ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzési terepe óriási méretekben állt rendelkezésre időbeli és térbeli kiterjedés tekintetében egyaránt, majdnem a teljes Afrikai kontinens, a fél Dél-Amerikai kontinens, a szigetországok és maga Kína is, nagyon hosszú időn keresztül, de minden tévedés nélkül kimondható, hogy a nyugati hatalmak, főleg Anglia, gyakorlatilag száz évig a legmegalázóbb  sorba taszította Kínát, az ennek köszönhető emberáldozatok, tíz vagy inkább százmilliókba mérhetők, a gazdasági hanyatlásról és erkölcsi rombolásról nem beszélve, elég a két ópiumháború időszakát, illetve az azt követő évtizedeket szemügyre venni.

A Szovjetunió megszűnését követően, Amerika egyeduralkodóként, a legnagyobb gazdasági és katonai hatalomként pozícionálta magát a világban és akként is viselkedett.  A sors iróniájaként az ellenfél, vagyis a Szovjetunió  jelenléte a folyamatos erősödéshez vezette az Amerikai Egyesült Államokat, majd a Szovjetunió szétesését követően, talán elbizakodottságból, vagy még inkább a hazafias érzelem nélküli kormányok és a hazafias érzelem nélküli gazdasági elit, teremtette meg azt a helyzetet, amire a Szovjetuniónak fél évszázad is kevésnek bizonyult. Amerika, szinte észrevétlenül, a világhatalmi pozíciójának az elvesztéséhez vezető spirálba sodorta be saját magát.

A Koreai háborútól eltekintve, a világ dolgaiba sok vizet nem zavaró, a maga sorsára koncentráló Kína, a világban szinte példátlan módon előretört. Ehhez kellett Amerika elbizakodottsága, az amerikai kormányok hazafiatlansága és az amerikai, vagy még inkább nemzetközinek nevezhető gazdasági elitek hazafiatlansága, kapzsisága és még valami, egy jól kitervelt csel, ami visszájára sült el.

A világ minden táján, de különösen a keleti blokk hétköznapi embereinek számára, az amerikai álom legkézenfekvőbb és leglátványosabb jellegzetessége, az igen mutatós amerikai gépjárművek képeiben teljesedett ki. A Szovjetunió szétesést követően az amerikai gazdasági elit, a hazafiatlan és rövid látókörű kormányaiknál kilobbizták, hogy az olcsó munkaerő és a még nagyobb és gyors haszon reményében, főleg Ázsiába, Kínába, Dél-Koreába, de akár Mexikóba is kivigyék szinte a teljes nehéz és könnyűipart. Megszűnt a termelés Amerikában, olcsó importra álltak át, Kínából gyakorlatilag mindent, Dél-Koreából főleg elektronikai cikkeket, Japánból gépjárműveket és elektronikát.

Az amerikai autógyártás fellegvárainak számító városok ma már csak szellemvárosok a túlnyomó többségében, az ezzel járó szegénységgel és züllöttséggel. Amerika, ezzel a lépésével, felbecsülhetetlen mennyiségű tudásanyagot és jövedelmet biztosított a keményen dolgozó Kína számára, ahol megjelentek ugyancsak a nagytőkések és egy új gazdasági elit is kialakult, óriási hasznot biztosítva az amerikai gazdasági elit számára, de az amerikai nép és maga az ország számára felbecsülhetetlen kárt.

Kína, ha a nyugati országok politikai berendezkedését követte volna, a gazdasági növekedésének következményeként, mint ahogy erre számított is az Amerikai Egyesült Államok, hiszen a nagyobb haszon reményén kívül, pontosan ez volt a rejtett cél, a rejtett háttérszándék, kiindulva saját magából és a pénz sajátosságából, hogyha megjelenik egy tőkés elit, az elengedhetetlenül a politikai rendszer megváltozását is magával fogja hozni.

Amerika elszámolta magát!

Ha a számítása bejött volna, akkor Kína sose veszélyeztette volna Amerika pozícióját a világban, mert a mérhetetlen gazdagsággal bíró elit, mérhetetlenül hazafiatlanná is lett volna, a pénz sajátosságának köszönhetően, valamint a megreformált politikai rendszer kitermelte volna a maga korrupt és hazafiatlan politikusait. A világ legnagyobb politikai koponyái, pénzeszsákjai és a világ békességét oly sokszor saját érdekük asztalán feláldozó politikai-gazdasági boszorkánykonyhák főszakácsai, alábecsülték Kínát, magát a kínai népet, a kínai kommunista pártot és az évszázados megalázottságból fakadó akaraterőt. Ez így összesen egy olyan egyveleg, amibe lassan de biztosan beletörik Amerika bicskája és ez az amerikai bicska valójában a globális világkormány álmot dédelgetők bicskája is egyben.

Ezzel máris  elérkeztünk a jelenünkhöz.

Amerika bő évtizede tisztában van vele, hogy számítása nem jött be és azzal is tisztában van, hogy belátható időn belül Kína letaszítja a trónról, de a világon még nem sok eset volt, amikor önként és dalolva átadják a trónt az ellenfélnek és ezt Amerika sem gondolja másképp.

Az Amerikai  Egyesült Államok a második világháborút követően gyakorlatilag folyamatosan háborúzott. A legtöbb esetben, nálánál jóval gyengébb ellenfeleket szemezett ki magának és többnyire el is érte célját. Ahol pedig nem tudott egyértelmű győzelmet aratni, lásd Vietnám, akkor sem keletkezett semmi olyan következmény belőle, ami a világban betöltött pozícióját fenyegette volna.

A szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Szergejevics Gorbacsovnak, túlzott nyugatbarát, vagy inkább nyugathiszékeny magatartása annak is betudható talán, hogy látta, a szovjet kommunista vetélytársai ellene szövetkeztek. Ennek a túlzott bizalmi viszonynak köszönhetően, Gorbacsov megelégedett a kimondott, de le nem írt ígéretekkel, hogy a NATO nem fog tovább terjeszkedni a volt orosz érdekszféra irányában. Nagy hiba volt, végzetes hiba volt. A keleti kultúrákban az adott szónak mindig is nagyobb becsülete volt, mint a nyugatiak esetében. A nyugat elmúlt 500 éve, árulásról, ármánykodásról, kizsákmányolásról szólt. Ennek alátámasztására elég csak megvizsgálni, hogy hány keleti ország rendelkezett gyarmatokkal az elmúlt 500 évben és hány nyugati ország? Olyan gyarmatokkal, ahol az emberi életet alig becsülték többnek az állatokénál, ahol a természeti erőforrásokat és kincseket a legaljasabb és leggátlástalanabb módon kizsákmányolták, az őslakosságot kiirtották vagy megtizedelték. Szóval ennek a nyugati katonai szövetségnek hitte el az adott szavát az utolsó szovjet elnök. Természetesen Amerika az adott szavát nem tartotta be és Oroszország küszöbéig kitolta a NATO határait.

Minden egyes NATO csatlakozást, a csatlakozó állam független szabad akaratának és szabad döntésének jogából eredő szabad szerződési akaratként elkönyvelten, népszavazásokkal szentesítve ütötték nyélbe, hibátlanul. De Rothschild báró óta tudjuk, hogy  Add nekem egy ország pénzforgalma feletti uralmat, és nem érdekel, hogy ki hozza a törvényeit” és ugyanez érvényes arra, hogy aki kezében a pénz és politikai hatalom  az, azt szavaztat meg gyakorlatilag amit akar, mivel kezében tartja az adott ország teljes médiáját is. Az átlag emberektől elvárni, hogy a kapott, igen erősen hiányos, illetve igen erősen egyirányba befolyásoló információk birtokában bölcs döntést hozzanak, gyakorlatilag hiú ábránd, de ha netán mégis a saját jólfelfogott érdekükben szavaznak az emberek, akkor addig ismétlik meg a szavazásokat, amíg így vagy úgy el nem érik a céljaikat. Számos példa alátámasztja ezt.

Ebből kiindulva, gyakorlatilag kimondható, hogy Amerika, a NATO fedőnév alatt teljesen bekerítette Oroszországot, a csatlakozó országok népeit, pedig szavazási maskaraként használva, a demokrácia és szabad akarat nemes jelmezeként, pajzsként, hódító hadjáratában maga előtt.

De mindezt csak azután kapcsolta be emelt fokozatba, miután csődöt mondott a jól bevált módszerük, amelyik egy ideig igen olajozottan és hibamentesen működött a Borisz Nyikolajevics Jelcin kormányzása alatti időszakban, amit a nyugat csak nemes egyszerűséggel akként aposztrofált, hogy Oroszország elindulhatott a társadalmi demokratizálódás, a gazdasági átalakulás útján.

Mindenki láthatta, hogy mit jelentett az, az orosz emberek számára. Ugyanazt, amit a többi keleti blokk országai számára, a szabadrablást, az ország teljes vagyonának kifosztását a már korábban beidézett nyugati kifosztó ügynökök vezénylete alatt, helyi strómanok közreműködésével.  Az elmúlt 100 évben sosem szerette a Nyugat annyira Oroszországot, mint abban az időszakban, humanitárius segély keretében burgonyát küldtek az éhező oroszoknak  a  fő bejárati ajtón és a hátsó ajtón kilopták az ország felbecsülhetetlen vagyonát.

Kína esetében, a kínai kommunista kormány olyan áthatolhatatlan védelmi falat képezett az amerikai ármánykodással szemben, olyan védelmet biztosított, mint ezer éven át a nagy kínai fal tette azt és ezen felül még az ármánykodás visszájára is sült el, valójában feltámasztották a nagy kínai sárkányt.

Oroszország esetében, a nyugati ármánykodásnak Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin színrelépése vetett véget. Szinte hihetetlen, hogy a szétesett Szovjetunió és az azt követő szabadrablásból fakadó rombolásból, a teljes tekintélyvesztést követően Oroszországot két évtized alatt, a világ megkerülhetetlen politikai szereplőjévé emelte ismét. A politikai szintéren a Putyini csapatot, talán leginkább a Puskás féle focicsapathoz lehetne hasonlítani. Hosszú évtizedek telnek el a korszakok között, amíg ilyen tökéletesen összecsiszolt és nagy kaliberű játékosok egy adott korban, egy adott helyen összeverődnek. Oroszország elnökéhez és külügyminiszteréhez hasonló felkészültségű, higgadtságú, karizmatikus politikusok az elmúlt száz évben nem igazán voltak a világpolitikai palettán.

Az Amerikai Egyesült Államok, mivel elvesztette úgy a Kínai, mint az Oroszországi kalandozását, ráadásul mindkettő megerősödve jött ki a kártyapartiból, és nemhogy csak külön-külön megerősödtek, hanem rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak egymással, az amerikai ármánykodás elkötelezett szövetségessé formálta őket, ezért Amerika élet-halál ütközetre készül. Nem is tehet mást, mert az idő Kínának és Oroszországnak dolgozik, Amerika gyengül, adóssága eszméletlen méretekben nő, az ország lakossága pedig az amerikai polgárháború óta nem látott megosztottságtól szenved.

Oroszország esetében Amerika nem bocsátkozna katonai konfliktusba, már egyszer bejött neki a kivárásos módszer és joggal gondolhatják, hogy a Putyini rezsim után, hátha újból előtérbe kerül egy Gorbacsov gyenge sakkmester, majd utána egy Jelcini figura és újból nekifuthatnak a nagy terv megvalósításának, Oroszország feldarabolásának, az orosz katonai és politikai erő végleges felszámolásának, a természeti kincsek kizsákmányolásának. Viszont Kína rohamos fejlődését látva, tisztában vannak vele, hogy nem lesz idejük azt kivárni, hogy ez bekövetkezzen.

Szun-Ce, a Háború Művészete című művében megfogalmazta a következőt:  „Ó, isteni művészete a félrevezetésnek és titokzatosságnak! Általad tanulunk meg láthatatlannak lenni, általad vagyunk halhatatlanok, és innen van, hogy az ellenség sorsát kezünkben tudjuk tartani.”

Ezt a félrevezetési művészetet próbálja Amerika használni azáltal, hogy agresszorként tünteti fel Oroszországot Ukrajnával szemben és Kínát, Tajvannal szemben, Észak-Koreát pedig a világbékét veszélyeztető zsarnok rendszernek. 

Amerika valójában mindössze Trójai falóként tekint Tajvanra és Ukrajnára is. Mindkettő esetében befolyást szerzett a politikai vezetés körében. Tajvan esetében gazdasági partnerség keretén belül, Ukrajna esetében pedig a narancsos forradalom minden szegmensében fellelhető részvételével. Ebből a pozícióból már gyerekjáték provokációkat előidézni, folyamatos feszültséget gerjeszteni a térségben. Ha fordított esetben, Kína vagy Oroszország művelné ezt a műfajt Amerika közvetlen szomszédságában, az önmagában már rég háború kirobbanásához vezetett volna, lásd Kubai rakétaválság.

De akkor mégis mi lehet az utóbbi hónapok Ukrán-Amerikai, Oroszország ellenes provokációk  hátterében? Miként fordulhat az elő a világban, hogy az oroszok saját határaikon belüli katonai mozgása óriási felháborodást vált ki a NATO részéről, elfogadhatatlan lépéseknek számítanak, de fenntartják maguknak a jogot, hogy amerikai és egyéb NATO katonákat vezényeljenek Oroszország határainak közelében, a fegyverekről nm beszélve. Mi történt, hogy ennyire aggódik Amerika Ukrajnáért? Mi lehet a valós ok a háttérben?

A Krími félsziget elcsatolása törvényes népszavazást követően, legitim lépés volt. Aki másként látja az figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Amerika által kirobbantott narancsos forradalommal eltávolították a demokratikusan megválasztott Ukrán kormányt és ukrán fasiszták élve égettek el embereket, valamint megszámlálhatatlan esetben követtek el emberiesség elleni bűncselekményeket. A szakadár területek fegyveres felkelése és a Krím elcsatolása népirtást akadályozott meg.

De akkor mégis mi az amerikai cél Ukrajnával és háborús retorikával? Egyetlen ésszerű magyarázat van minderre, amiről eddig még senki sem beszélt.

Oroszország nem veszélyezteti Amerika trónját. Kína viszont igen. Tajvan ügyével vagy Tajvan ügye nélkül, a “kenyértörés”-re sor fog kerülni belátható időn belül Kína és Amerika között.

A két ország lélekszámát, gazdaságát, területi elhelyezkedését, erőforrásait és legfőképp HARCI  MORÁLJÁT tekintve, Kínának áll a zászló. Kire számíthat Amerika egy ilyen kockázatos kalandba? Mondjuk ha a gyújtószikra Tajvan lesz ? Ausztráliára a maga 25, 7 milliós lakosságával és korlátozott haderejével? Japánra a maga 125,8 milliós lakosságával de megtépázott harci moráljával? Japán nem valószínű, hogy szívesen belemenne egy nyílt konfrontációba az 1,4 milliárdos  Kínával. Azzal a Kínával, akiben még élesen ott él a japánok által elkövetett háborús bűnök emléke. Egy újabb fegyveres összetűzés esetében Kínából a bosszú és az elégtétel vágya, megjósolhatatlan erővel törne fel. Az Európai NATO tagokra? Egy-két elvetemült csatlóstól eltekintve, kizárt, hogy például Németország vagy Franciaország, de még Anglia is kérdéses, hogy belemenne egy háborús kalandba Kínával, azzal a Kínával, aki méltán számíthat Oroszország segítségére, nyersanyagban és minden másban is, ráadásul a szállítási útvonalak jól védhetőek a két ország között.

Amerika gyakorlatilag magára maradna a nagy ellenféllel szemben. Ennek tudható be az Ukrán-Orosz provokáció. Amerikának az lenne a kedvezőbb felállás, ha a Kínával való konfliktust megelőzően, kirobbant egy provokációra épített konfliktust az Orosz-Ukrán határon, ahol Oroszország agresszorként kerül feltüntetésre  egy nálánál sokkal gyengébb féllel szemben és így Amerika fel tudja sorakoztatni maga mellé a teljes NATO haderőt.

A NATO tagországok  és Ukrajna lélekszáma több, mint 990 millió ember, szemben Oroszország 144 milliójával szemben. Joggal felvetheti valaki, hogy elmúlt már az az idő, amikor az országok lélekszáma számított valamit. El is meg nem is, viszont a lélektani szerepe a számoknak ma is ugyanolyan fontos, mint bármikor korábban, a katonai kalandozásokat  kiszolgáló munkálatok fontosságáról nem beszélve.

Ha ezt a tervet meg tudja lépni Amerika, akkor  jöhet a második fokozat, Kína nyílt provokálása Tajvanon keresztül. Így már Kína bármely lépése a teljes NATO szövetség elleni lépésként, a teljes szabad világ elleni lépésként lesz megítélve. Ekkor már Japánnal, Ausztráliával, netán Dél-Koreával a szövetségesek 1,2 milliárd lélekszámú és 33-34 nemzetállamot számolhatnak a velük szembenálló 2-3 vagy 4 nemzetállamot tömörítő 1,5 milliárd lélekszámot számláló ellenséggel szemben. Ennek óriási jelentősége van lélektani szempontból.

Az arab országok, India, Pakisztán valószínűsíthetően nem fognak résztvenni konkrét katonai cselekményekben, az elején semmiképp sem. Afrika úgyszintén.

Magyarország számára ez a forgatókönyv katasztrofális következményekkel járna, ha NATO csatlósként ki veszi a részét a cselekményekből, akkor sokszorosan is. Az Új Világrend megszületésének küszöbén állunk és mint minden születés ez sem lesz fájdalommentes. Most a vajúdás korszakát éljük, a világ többi népével együtt, a komfortzónából való kibillentés, beszoktatás korát. Magyarországon  ezt megelőzően is bőven kijutott az embereknek a komfortzónából való erőszakos kibillentésből a devizahitelezés kifosztása okán, amely az évszázad csalása volt, a legmagasabb állami tisztségviselők és állami hivatalok közvetlen közreműködésével. Az évszázad kifosztását nem lehet egyetlen okra visszavezetne, számos kiváltó oka volt.

Egyik ilyen ok például, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, több tanulmányt is elvégeztek, amelyekből kiderült, hogy a Kelet-Európai országok közül Magyarországon a legkisebb az elvándorlási hajlandóság, nyugati országokba. Ezért olyan kifosztott légkört kellett teremteni, hogy ez a kivándorlási hajlandóság erőteljesen megnövekedjen. Sikeresen végrehajtották. Másfél millió életerős, képzett magyar munkabíró ember elmenekült az országból nyugatra. Az elöregedő nyugatnak rendkívül nagy szüksége volt erre a munkabíró injekcióra a velejáró minden előnyével együtt. Csak abba gondoljon bele mindenki, hogy másfél millió, tanult, munkaterületén tapasztalatot szerzett erőforrásra úgy tettek szert a nyugati gazdaságok, többnyire olcsóbb bérekért, hogy sem gyereknevelési, sem oktatási, sem más “fel és kinevelő” költséget nem kellett évtizedekig ezekre az emberekre fordítania az adott országnak. Magyarországnak felbecsülhetetlen kára keletkezett ebből adódóan is.

A devizakifosztás, köztörvényes bűncselekményekből, felbecsülhetetlen és anyagiakban nem mérhető tragédiák sorozata sújtotta és sújtja a mai napig az ország egyharmadát.

Ennek az elemzésnek a szerzője derített fényt erre a köztörvényes szélhámosságra, de az egy másik elemzésben kerül bemutatásra. Végezetül, de nem utolsó sorban ki kell jelenteni, hogy Kína nem agresszor, Oroszország nem agresszor, mint ahogy Észak-Korea sem az. Amerika és szövetségeseik beszorítják egy kényszerpályára, ahová nem kellene, mert ennek a magatartásnak beláthatatlan következményei lesznek az emberiségre nézve.

Kásler Árpád

Magyarország. 2022. 01.30.

  

38 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
  • G
    Január 27-én Imre hazament a börtönből.
    Miért nem beszélünk erről a jó fordulatról?

    A Blikk nevű gagyi szennylap idióta társaságnak nevezett minket........
    - 2022. 02. 05. 11:44
  • Gerry
    Gutai - ugye elképzelhetõ, ha Vera arra kér, ne közöljünk le egyenlöre semmit, akkor az rajta (esetleg rajtuk) kivüli okok miatt fontos.
    Én ezt elfogadtam, ami pedig a Blikk és azóta már az Index is - jólértesültségüket fitogtatva - leközölt, valahogy hidegen hagy. Miután olvastad, ott "Dr. akárkik" informálják a nagyérdemüt és velük nem szeretek versenyezni... képzeld, ha fellöknek a kanyarban (mert nekik mindent szabad!).

    Ugyanakkor nem felejtek. (Nem érted? Akkor megsúgom, már a második nagyalakú kockásfüzetem is lassan betellik a nevektõl akikre emlékeznem kell ha esetleg fordulna a kocka... - ezt még Imrének se mondom el. Neki most fontosabb dolga van.)

    Ne idegeskedjünk. Igaz, hogy Imre otthon van de azt hiszem megérdemel egy kis nyugalmat... (Ha jól tudom akkor az autó elsõ szélvédõjét is ki kell még kalapálnia!) Szívem szerint én megkérném a TEK-eseket, hogy dobjanak már össze néhány forintot, ha már ilyen dinamikus emberkék... De persze nem kérhetek olyasmit amit Imre nem engedne meg. Tudjátok félt engem, nem akarja, hogy olyan helyre vigyenek ahol - olvashattuk - a szomszédban egy üvöltözõ cigánynõ felidegesítene - nem biztos, hogy sokáig bírnám, ugyanis nem vagyok olyan mimózalelkü mint õ.

    Az újságírók és a hirharsonák pedig duguljanak el! (Persze tudom, miattam nem fognak, mert ez nem kívánságmüsor.)
    - 2022. 02. 05. 15:32
  • J
    Hála Istennek, hogy végre hazamenetett imre. Nagyon örülök ennek a fordulatnak.
    - 2022. 02. 05. 15:39
  • Dance Monkey
    Dance Monkey
    "A letartóztatását előidéző okok és a súlyosbító körülmények, továbbá a szökés veszélye jelenleg is fennállnak, ugyanakkor a hatóságokkal való együttműködése okán tartották indokoltnak a helyzetváltozás megtételét. A hatóságokkal való együttműködés kulcsszóösszetételként is szerepelhet az ügyben különösen annak fényében, hogy egy másik letartóztatottnak, magát bírónak nevező K. Áronnak továbbra is a börtönben kellett maradnia, a többi előállítottnak hollétéről pedig jelenleg nincs információnk. Ezen tényekből arra következtethetünk, hogy nagy valószínűséggel Posta Imre azért nyerhette el szabadságát, mivel más gyanúsítottakra terhelő vallomást tehetett, a felelősséget rájuk háríthatta. Az előzőekben taglaltakat azért is valószínűsíthetjük, mert államrend erőszakos megváltoztatásának gyanújával letartóztatottakat, főleg vezető személyeket nem szoktak egykönnyen szabadlábra bocsátani."

    A teljes cikk.
    https://szentkoronaradio.com/blog/202...sta-imret/
    KI mit gondol erről?
    - 2022. 02. 05. 18:31
  • J
    Vérlázitó a Szentkorona Rádió feltételezése Imre szabadon bocsájtásával kapcsolatban. Ez felér egy rágalommal. Nem is volt bátorsága egyik" szentnek" sem aláírni az írást, ahogy a többit sem. Végtelen csalódás számomra ezt a nevet felvevő és használó titkolózó társaság tevékenysége.
    Kiváncsi lennék, hogy hazai támogatással működnek-e?
    - 2022. 02. 05. 22:25
  • J
    Nem pontosan ide vág, amit most felteszek ide. Arról van a cikkben szó, hogy hány szegényebb országot vitt csődbe Kína az általa adott hitelekkel, amit az adósok részben a járvány miatt is nem tudtak visszafizetni, azokat át sem lehet ütemezni.
    Ami miatt fontosnak tartom a cikk közzétételét az az, hogy az államok a kölcsönt infrastrukturális beruházásokra vették fel általában, amelyeki ki nem fizetés esetén átmennek Kina tulajdonába. Így járhatunk mi is az épülő Budapest-Belgrád vasútvonalra és esetlegesen a bp-i az egyetemre felvett ( vagy még talán nem) hitelek miatt. Azt sem tudjuk. hogy a pandémia miatt Kínától megvett ( majd részben tovább ajándékozott) egészségügyi felszereléseseket, védőruhát, szájmaszkokat kifizettük, vagy hitelre vettük-e.
    https://ria.ru/20220207/defolt-177116...nt=9996479
    - 2022. 02. 07. 17:17
  • Gerry
    AZÉRT EZ A FORGATÓKÖNYV IS REÁLIS:


    Rendszerkérdés: Amikor nem marad más lehetõség, háborúkba vezetik az emberiséget

    Gerald Celente, az elmúlt 30 év egyik legismertebb trendkutatója fogalmazta meg a következõ mondatot: Ha minden más kudarcot vall, háborúba visznek minket.

    Tekintettel a világméretű tiltakozásokra, a méreginjekciók nyilvánvaló következményeire és a tömegek egyre nyilvánvalóbb manipulálására a félelem és a pánikpropaganda segítségével az irányított planémiának köszönhetően, a Fehér Ház és a mély állam propagandahírek kiadói (mint a Washington Post, NYT, CNN, stb.) úgy tűnik, hogy céltudatosan egy Oroszországgal való háború kirobbantását szorgalmazzák egy abszurd kétségbeesett cselekedetben. Minden eszközzel megpróbálják rávenni Putyint, hogy védje meg Oroszország határait a NATO provokációival szemben. Sőt, ha a fenti forgatókönyv szerint nem sikerül Putyint reakcióra bírni, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az USA és a NATO-erők saját "hamis zászlós támadást" hajtanak végre Ukrajnában, és azonnal Oroszországot hibáztatják. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni Kína és Oroszország szerepét a hamis kelet-nyugati paradigma összefüggésében.
    Az internacionalisták/globalisták/elit (IGE) kétségbeesése a túl korai globális ellenállás miatt a planemie-ben félreérthetetlen, és még a tájékozatlanabbak számára is felveti a kérdést: miért akar a Biden-rezsim (és így a támadó szövetség, a NATO) szinte kétségbeesetten háborút kirobbantani Oroszországgal?
    A válasz természetesen az, hogy egy "súlyos vészhelyzet" (azaz egy nemzetközi háború) megteremtése lehetővé teszi a háttal a falnak álló rezsimeknek, hogy továbbra is mindenféle kegyetlen módon terrorizálják az embereket. Emellett fedezetet nyújt Biden, Scholz és társai katasztrofális gazdasági kudarcaihoz, amelyek máris emberek millióit sodorták élelmiszerhiányba, munkanélküliségbe és hajléktalanságba.
    Egy Oroszországgal való (mesterkélt) háború kitörése esetén Biden csatlósai valószínűleg el tudnák érni, hogy nemzeti szükségállapotot hirdessenek, és "háborús jellegű" rendőri államként hadiállapotot vezessenek be az egész USA-ban.
    Ez viszont lehetővé tenné Biden és a demokraták számára, hogy:
    - Felfüggesszék az időközi választásokat, és addig maradnak hatalmon, amíg fenn tudják tartani a "szükségállapotot".
    - Megkíséreljék a fegyverek országos elkobzását az Egyesült Államokban.
    - Mindenkit, aki ellenzi a Biden-rezsimet, "terroristának" vagy Oroszország "szimpatizánsának" bélyegezzék. (Lásd!: "Trudeau és a Kamionosok")
    - Hogy további támadásokat hajtsanak végre az ellátási láncok ellen, élelmiszerlázadásokat okozva, miközben mindenért Oroszországot okolhatják.
    - Az amerikai dollár kívánt összeomlásának elérését a produktív amerikai munkavállalók kifosztásának végső aktusaként.

    Természetesen ezek a "lehetőségek" nem csak az USA-ra vonatkoznak, hanem a többi nyugati rezsimre is, amelyek mind belekeveredtek a Plandemie hazugságba.
    Ráadásul egy Oroszország elleni háború lehetővé tenné az amerikai hadügyminisztérium számára, hogy további több tízmilliárd dollárnyi amerikai katonai felszerelést semmisítsen meg - a Kabul tavalyi "kiürítése" során szándékosan "hátrahagyott" anyagok tervezett megsemmisítésén/veszteségén felül. Amellett, hogy a Pentagon így felfegyverzi a "Nyugat későbbi ellenségeit", jelenleg mindent megtesz az amerikai hadsereg megbénítása érdekében azáltal, hogy halálos "vakcinákat" használ az aktív katonai személyzet tömeges meggyilkolására, miközben háborús forgatókönyveket dolgoz ki az amerikai katonai felszerelések megsemmisítésére. Arról nem is beszélve, hogy egy meggyengült hadsereg már nem tud puccsot végrehajtani a rezsim ellen. Ezt a tényt valószínűleg sokan még nem vették figyelembe.
    Az amerikai hadseregben alkalmazott génterápia most nyilvánosságra került, súlyos következményeivel kapcsolatban Daniel Horowitz a TheBlaze-től azt írja:
    A Pentagon válasza a Védelmi Minisztérium robbanásveszélyes orvosi adataira még az adatoknál is nagyobb történet.
    (A Pentagon VÁLASZA a DOD robbanásveszélyes orvosi adataira még nagyobb történet, mint az adatok.)

    Horowitz ezt részletesebben kifejti cikkében:
    A hadsereg 2021-es járványügyi adatainak nyilvánosságra kerülésével és a hadsereg erre adott válaszával kapcsolatban egy dolog világos: a hadseregben kétségtelenül közegészségügyi és nemzetbiztonsági válsághelyzet van, és a Pentagon válasza, úgy tűnik, csak a vakcina defundálására irányul, ahelyett, hogy saját állítólagos problémáját oldaná meg.
    Eközben egyértelmű, hogy a hadsereg egészségügyi felügyeleti rendszere - DMED - 2021-ben a korábbi évekhez képest hatalmas növekedést tapasztalt a betegségek és sérülések diagnosztizálásában, különösen a neurológiai, a szív- és érrendszeri, az onkológiai és a reproduktív egészségügyi kategóriákban.
    A katonai egészségügyi tisztviselők azonban fokozatosan véletlenszerű számokkal egészítették ki a 2016-2020-as kódokat. Renz és két informátor elmondta, hogy a múlt héten újra lekérdezték ugyanazokat az adatokat, és a legtöbb ICD-kategóriában azt találták, hogy a 2016 és 2020 közötti számokat exponenciálisan "megnövelték", hogy úgy tűnjön, hogy 2021 nem rendellenes év.
    -
    (A 2021-es katonai járványügyi adatok nyilvánosságra kerülésével és a hadsereg erre adott reakciójával kapcsolatban egy dolog világos: a hadseregben kétségtelenül közegészségügyi és nemzetbiztonsági válsághelyzet van, és a Pentagon reakciója a jelek szerint csak az oltóanyag felmentésével foglalkozik, nem pedig a saját állítólagos problémájának megoldásával.
    Most már biztos, hogy a hadsereg egészségügyi felügyeleti rendszere - DMED - 2021-ben a korábbi évekhez képest masszív növekedést mutatott a betegség- és sérülésdiagnózisokban, különösen a neurológiai, a szív- és érrendszeri, az onkológiai és a reproduktív egészségügyi kategóriákban.
    A katonai közegészségügyi tisztviselők azonban egytől egyig véletlenszerű számokat adtak vissza a 2016 és 2020 közötti kódokhoz. Renz és két bejelentő azt mondta nekem, hogy az elmúlt hét folyamán újra lekérdezték ugyanazokat az adatokat, és a legtöbb ICD-kategóriában azt találták, hogy a 2016-tól 2020-ig terjedő számokat exponenciálisan "növelték", hogy úgy tűnjön, mintha 2021 nem lenne rendellenes év).
    Ez tiszta gonoszság. A védelmi minisztérium szó szerint növeli a történelmi adatokat, hogy a 2021-es robbanásveszélyes vakcinakárokat "normálisnak" tüntesse fel. Ez több mint csalás... ez bűncselekmény. Ez árulás.
    Egy olyan rendszernek vagyunk tanúi, amely a végső görcseiben fetreng. Egy olyan rendszer, amely bármit megtesz azért, hogy szó szerint túlélje és ennek érdekében mindent elkövet. Hamarosan kiderül, hogy Peking és Moszkva valójában milyen szerepet játszik ebben.

    Innen: https://www.konjunktion.info/2022/02/...den-krieg/
    - 2022. 02. 10. 09:38
  • J
    Le kell tudni az " ukránok megvédését" szeptember végéig, mert addig szól a megbízatása a nató főtitkárnak. Október 1-től már várja őt a norvég központi bank elnöki széke..
    https://www.cnbc.com/2022/02/04/nato-...chief.html
    Majd találnak helyette egy szőke asszonkát, annyira divatba jött mostanában Európában, hogy a a vezető katonai beosztásokat nők töltsék be.
    - 2022. 02. 14. 19:34
  • J
    Kíniai szakértők megfejtették az okát az orosz ellenes amerikai pánikkeltésnek:
    https://www.globaltimes.cn/page/20220...2149.shtml

    : 1,) ezzel indokolja aza USA az európai jelenlétét
    2.), szembeállítja az EU-t Oroszországgal,
    3.) gyengiti az európai gazdaságot azzal, hogy a háborús helyzet miatt távol maradnak a befektetők, ez nekik ( az USA-nak) kedvez,
    4.) teszteli az orosz-kínai viszonyt, stb.

    Még a végén kiderülhet, hogy Saras a háborús propaganda ötletgazdája.
    - 2022. 02. 14. 20:03
  • J
    Lengyelország bevásárol annyi amerikai haditechnikát, tankok százait, katonai repólőgépeket, stb, hogy a fél világot le tudná vele győzni.
    https://bulgarianmilitary.com/2022/02...-browning/
    Közben kisegíti alaposan az amerikai költségvetést is. Az EU-éba nem fizetbe, ha támadják Brüsszelből.
    - 2022. 02. 18. 19:04
  • J
    Kap a lengyel haditengerészet egy aknakereső szuper hajót is, a Kormoránt, amelyik bármilyen veszélyes közegben képes működni.
    https://www.navyrecognition.com/index...-navy.html
    - 2022. 02. 18. 19:11
  • Gerry
    Der Spiegel: A NATO tényleg megígérte, hogy nem fog terjeszkedni Oroszország irányába!

    A NAP LEGFONTOSABB CIKKE A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN!

    Le a kalappal a főáramú német Spiegel előtt, amiért egy friss dokumentum nyilvánosságra hozatalával eloszlatta végleg az amerikaiak által mára letagadott megállapodással kapcsolatos kételyeket! (VilagHelyzete megj.)

    A Nyugat megígérte, hogy nem bővíti a NATO-t - írja a Der Spiegel

    A NATO becsapta Oroszországot a bővítéssel kapcsolatban és ezt egy brit dokumentum is bizonyítja - derül ki a vezető német hetilap értesüléseiből

    Egy 2022-ben újonnan felfedezett (? - na persze), 1991 márciusából származó dokumentum azt mutatja, hogy amerikai, brit, francia és német tisztviselők megvitatják a Moszkvának tett ígéretet, miszerint a NATO nem terjeszkedik majd Lengyelországra és azon túlra.

    👉 "Világossá tettük a Szovjetunió számára - a 2+4-es tárgyalásokon, valamint más tárgyalásokon is -, hogy nem kívánunk hasznot húzni a szovjet csapatok Kelet-Európából való kivonásából" - idézi a dokumentum Raymond Seitz amerikai Európáért és Kanadáért felelős helyettes külügyminisztert.

    👉 "A NATO nem terjeszkedhet kelet felé, sem hivatalosan, sem nem hivatalosan" - tette hozzá Seitz.

    ❗️ A dokumentumot Joshua Shifrinson, az amerikai Bostoni Egyetem politológia professzora találta meg az Egyesült Királyság Nemzeti Levéltárában. A dokumentumot "Secret" (titkos) megjelöléssel látták el, de valamikor feloldották a titkosítását.

    Forrás: https://www.spiegel.de/ausland/nato-o...d6d3285295
    (A teljes cikket magyarra lefordítva és kiegészítve itt olvashatjátok (SBG Buddha - VilagHelyzete): https://www.alternativhirek.com/2022/...-hogy.html
    - 2022. 02. 19. 15:45
  • Gerry
    Azt hiszem ezt a hírt most lezártnak tekinthetjük...
    Persze nem zárom le a kommenteket - de úgy vélem stílusosan érdemes ide feltenni a mai Kásler cikket. Ime:

    Idézet


    HADBÍRÓSÁG ELÉ MÁRKI-ZAYT

    Márki-Zay Pétert és a teljes politikai garnitúrát, akik háborúba akarják sodorni Magyarországot, hadbíróság elé kell állítani.

    A háború Ukrajna „volt” területén, ma hajnalba elkezdődött. Reggel 8 órára, már a teljes ukrán légvédelmi képességet lenullázta az orosz hadsereg.

    A helyzet idáig való elfajulásáig gyakorlatilag Amerika és az általuk pénzelt és irányított bábpolitikusok a felelősek. Már hetekkel, hónapokkal ezelőtt megírtam, aki rendszeres olvasó, az tudhatja, aki nem, az csak olvasgasson vissza bátran, hogy az oroszok behatolnak Ukrajna területére és „eltávolítják, ami nem oda való. Ezt pontosan így megfogalmaztam, hónapokkal azelőtt, (bő négy hónappal) hogy a fősodratú lakájmédia, még bármit is sejtetett volna. Akkor, amikor ők még Majkával és a többi idiótával vakították a népet.

    Azt is az olvasók elé tártam, hogy új világrend lesz-van kibontakozóba és nem lesz fájdalommentes az átállás.

    Eddig, még a legnormálisabb álláspontot Orbán képviseli ezen a téren, de mondjuk ki, még nem is lett úgy istenigazából válaszút elé állítva, majd kiderül, hogy mit lép, ha már a libikóka hintapolitikáját egyik fél sem tolerálja tovább.

    Ami Ukrajnát illeti, örüljön ha fele megmarad! Ha a nyugat nagyon verdesi megát a földhöz, akkor olyan, hogy Ukrajna, már nem lesz tovább a térképen.

    Visszatérve a pszichopata tüneteket magán hordozó Márki-Zay Péterre, ő csak a saját gyerekeit küldje Ukrajnába harcolni, ne más gyermekét. Könnyen van a szarházija, könnyen beáldozná a magyar fiatalokat ágyútölteléknek, a saját családját meg menekítené Kanadába, ha több kettőnél.

    Aki az ellenzékre szavaz, az a háborúra szavaz.

    Bármiféle NATO hadműveletet, vagy a háborúval kapcsolatos csapat és hadifelszerelés mozgást az ország területén, beleértve az ország légterének használatát is, meg kell tagadni. Felhívom a kormány figyelmét, hogy ha nem így járnak el, felelni fognak a helyzet eszkalálódásáért.

    Forrás: https://ahazapartja.hu/hadbirosag-ele...arki-zayt/



    Akinek hozzáfűzni valója van az hozzon tűt és cérnát...
    - 2022. 02. 24. 18:14
  • J
    Itt az igéret, hogy nem terjeszkedik a nato az Elbán túlra, írás is van róla:
    https://www.globalresearch.ca/us-uk-f...es/5772441

    Ez az oka az orosz-ukrán konfliktusnak. Sok politikai elemző már rég óta mondogatja.
    - 2022. 03. 11. 23:32
Csak regisztrált tagok értékelhetnek.

Bejelentkezés vagy Regisztráció az értékeléshez.
Felülmúlhatatlan! (0)0 %
Nagyon jó (0)0 %
Jó (0)0 %
Átlagos (0)0 %
Gyenge (0)0 %