Tibi bá' oldaláról származtatva
Annak idején a széles körű társadalomnak fogalma se volt, hogy közeleg az I. majd a II. világháború, miközben a kormányok már évekkel korábban tisztán látták a ráutaló eseményeket.
Viszont tény az, hogy az egyértelmű jelek fekete-fehéren ott álltak azok részére is, akik vették maguknak a fáradtságot, hogy megismerjék a tényeket, pontosan úgy, mint napjainkban, amikor a napnál is világosabb, hogy a környezeti összeomlás beindulása és a III. világháború kirobbanása előtt állunk. És igen, a III. világháború termonukleáris lesz, amit se a laikusok, se a „szakemberek” nem tudnak se felmérni, se elképzelni.
A III. világháború csak termonukleáris lehet.
Az I. és II. világháborúkhoz vezető tényekkel a bölcs megfigyelők tisztában voltak, amiknek a segítségével, évekkel korábban figyelmeztették a társadalmat. De olyan is volt, aki közvetlenül az I. világháború békekötése után jelezte, hogy a béke sokáig nem tartható fenn. Ezek a ma is érvényes tények, vagy tényezők a következők:
A háború, mint olyan elfogadása, ami a felkészüléshez vezet.
Fegyverkezési verseny, ami az ipari tevékenységben az emberi haláltokozó eszközök gyártását az első helyre teszi. Ezzel a háború sikerét kívánják elérni, ahelyett, hogy a háború elkerülésén dolgoznának.
Az igen nyereséges (valamint státuszt és karriert jelentő) beruházások a fegyvergyártásba, kedvező egy háború beindítására.
Háborús propaganda által keltett félelem minden egyes nemzet állampolgáraiban azzal, hogy a másik háborút akar. Ez a propaganda félelmet szül, és megakadályozza az ellen oldal nézetének a megismerését.
A fenti tényezők okozta nézet szerint a háború kirobbantásához elég az egyik fél. Ezen nézet alapján puszta önvédelemből mindegyik oldal felkészül egy háborúra, ami így nem függ senkitől, hanem egy elkerülhetetlen eseménnyé lép elő.
A hatalmon lévők inkább vállalják egy szörnyű háború kockázatát ahelyett, hogy háború nélküli túlélésre koncentrálnának.
Az I. világháború előtt háborúk dúltak Észak Afrikában, Délkelet Európában. A fegyverkezés, és hadi tervezések felfutó félben voltak. A béke fenntartására tettek erőfeszítéseket, de közben az Osztrák-Magyar Monarchiának tálcán nyújtottak át egy ürügyet Szerbia megtámadására. A németek ürügyet láttak arra, hogy megtámadják Belgiumot, és Franciaországot. Az angolok jó alkalmat láttak arra, hogy harcoljanak a németek ellen, és így tovább. Megindult tehát az öldöklés. Ez megakadályozható lett volna, de több évtizedes célkitűzéssel összhangban volt a háború. Minderről a társadalom mit sem tudott.
Az I. világháborút alig két évtizeddel később követte a második, mert az előző háború győzteseinek volt rá gondjuk, hogy a német népnek szenvedéseket okozzanak, ami egyre sértettebbé tette őket, és közben folyt egy eszeveszett fegyverkezés is, amivel kapcsolatban a Nyugati bankok jelentős segítséget adtak a németeknek, akik számukra szimpatikusabbak voltak a bolsevikoknál. Közben az USA felemelte Japánt partneri szintre, de ellene fordultak, amikor kiderült, hogy túl sikeresek. A nácik zsidóüldözése tudott volt, és tiltakoztak ellene. Az amerikai hadigépezet agresszív japán ellenessége ismert volt, és tiltakoztak ellene. Közben az amerikai kormány készített egy jegyzéket, amiben fel voltak sorolva azok a tevékenységek, amelyekkel ki lehetett kényszeríteni egy japán támadást. Ezeket sorba bevezették. Az olaj embargóra Japán beindult.
(Tibor bá’: Ma ugyanezt teszik Iránnal, Oroszországgal és Kínával)A társadalomnak jelentős része nem vette észre, hogy közeleg a háború. Az amerikai nép elhitte, hogy az USA távol tartja magát a beindult európai háborútól. Az amerikai szavazók kétszer is megválasztottak egy olyan elnököt, aki kampányában megígérte, hogy nem lépnek be egy európai háborúba.
David Fromkin könyvében az I. világháborúról (Europe’s Last Summer = Európa utolsó nyara) kifejti, hogy „A háború Európában nem véletlenül tört ki. Két kormány (Németország és Ausztria-Magyarország) előre megfontolt szándéka állt a háttérben. Abban a pillanatban, amikor ezek megtámadták a szomszédaikat, a béke fenntartása lehetetlenné vált.”
(Tibor bá’: Az igazság az, hogy Anglia és Franciaország sokkal jobban akarták a háborút, meg akarták semmisíteni a feltörekvő Németországot)Ugyanez volt a helyzet a II. világháború esetében is. Japán eldöntötte, hogy háborút akar, majd meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort. Amerikának nem volt más választása, reagált az általa kikényszerített támadásra. De Amerikának nem volt választása Európában se, mert Hitler 1941-ben hadat üzent az USA-nak.
(Tibor bá’: Japán nem akart háborút, Pearl Harbor megtámadása nem volt meglepetés, csak úgy állították be.)Fromkin pontos leírást ad egy gazdag ország szegény országokkal vívott háborúiról. Amikor Amerika megtámadta Irakot, Szíriát, Pakisztánt, Jement, Szomáliát, Afganisztánt, Líbiát, Panamát, Vietnámot, stb. stb. nem volt szükség ezen országok hadba lépési szándékára. Háború robban ki, mert a Pentagon háborút akart. Ennek ellenére megállapítható, hogy nem lettek volna világháborúk, sok tízmillió áldozattal, ha nem akarták volna azokat a háborúkat mind a két oldalon. Egy bekövetkező egyoldalú háború, jelentős egyoldalú szenvedést vont volna maga után, de a halottak nagy száma és a totális pusztítás nem következett volna be.
De most nézzük az Amerikai Egyesült Államokat! Washington felmondta az Anti-ballisztikus Rakéta Megállapodást, és egy tucat új ország bevonásával a NATO egészen Oroszország határáig terjeszkedett. Majd fegyvereket és csapatokat küldött az orosz határra. Puccsot szervezett Ukrajnában, ami után neo-nácikkal kibővített ukrán kormányt hozott létre. Azt hazudta saját állampolgárainak, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, és utasszállító gépet lőttek le. Az állampolgárai számára olyan rakétaelhárító rendszerről fantáziál, ami lehetővé teszi, hogy megtámadja Oroszországot, vagy Kínát (ha már benne vagyunk a dologban) anélkül, hogy azok ellentámadásra lennének képesek. Javasolja még több termonukleáris töltet elhelyezését Európában, amelyek célkeresztjében Oroszország lenne. Bázisokat épített ki Kína körül. Megpróbálja Japánt újra militarizálni. Szankciókkal sújtja Oroszországot. Putyint, az orosz elnököt, megfenyegette, kigúnyolta, nevetségessé tette és démonizálta. Jól informált megfigyelők figyelmeztetnek a termonukleáris Armageddon veszélyére. Miközben az amerikai állampolgárok legnagyobb részének az egészről halvány fogalma sincs.
Bár nem hiszem, hogy Moszkvának a legbölcsebb, egyetlen, vagy a stratégiailag a legkedvezőbb reakciója a harc felvétele lenne, azt se javasolnám, hogy tartsa oda a másik arcát is. Mivel amerikai vagyok, amerikai háttérrel és kultúrával, nem tisztem megmondani az oroszoknak, hogy mit tegyenek. Viszont felszólíthatom az amerikaiakat, hogy ébredjenek fel és állítsák le ezt az tébolyt, mielőtt mindannyiunkat megölnek. A III. világháború még nem elkerülhetetlen, de az egyértelmű, hogy gyors tempóban haladunk felé.
Tibor bá’ véleménye: Az nyilvánvaló, hogy ez egy, az amerikai néphez szóló felhívás, amiben nem lehet azt állítani, hogy a háború elkerülhetetlen, de az amerikai felkészülés (utolsó előtti bekezdés) egyértelművé teszi Amerika szándékát, és azt a tényt, hogy az amerikai elitet nem lehet eltéríteni tervének végrehajtásától. Ehhez ma még hozzájön a polgárháborús hangulat, amit könnyen lehet, csak egy igazi háború tud elfojtani.
