Ezen rövid értekezés azt a célt szolgálja, hogy segítsen eligazodni a pszichológiai hadviselés dezinformációs, kommunikációs útvesztőiben. Tengu kért fel (de már mikor!), foglaljam keretbe pár mondattal a „túlélés” lelki mozgatórugóit, segítségül tisztázódhat a kép a magukat preppereknek (készülődők) nevezőkkel kapcsolatosan is. Aktuálissá a kérdést a napokban megjelent 444-es írás tette, mely anyagból a megszólaltatott „készülődők” olyan mondatai kerültek több fül számára is hangsúlyba, melyek valami pszichés degenerációra, elhajlásra, paranoiás élményfeldolgozásra és magatartásra utalnak. Az ilyen megnyilatkozások arra engedhetnének következtetni, hogy a „prepperek” mintegy pszihopátiás személyiség-konstellációval rendelkező a társadalomra nézve veszélyes elemek lennének. Mi motiválhat bárkit tovább látni mások orránál és kételkedésre bírni a hivatalos narratívákkal szemben?
Nem tudom eldönteni mások helyett, mennyire lehetek hiteles megszólaló a kérdésben, hisz pont kerek esztendeje készült rólam is egy nagyon csúfondáros pszichiátria vélemény, melyből éppen csak a kígyó és a béka hiányzott. 12 év alatt ez volt a harmadik bűnügyi koncepciós célból készíttetett nagyon szakértői handabandázás, csak éppen vérre menő kimenetel lehetőségével. 12 év alatt nagyot fordult a „világ”. Én 2010-ben vásároltam meg az üzemanyag-kannákat, szereztem be hordókat, aggregátort, töltöttük fel a készleteket, vettem íjat és nyílpuskát, porral oltó készüléket és tértem át a vegyes tüzelésre a gáz helyett. Gyerekek akkor kapták meg az oktatást, hogyan viszonyuljanak a „világhoz” és mire számíthatnak a jövőben…
Mi változott? Nos, az aggregátor akkor 60 ezerbe került, most pedig 360 ezer ugyanazon készülék ára. A készleteket folyamatosan cseréltük, pótoltuk, mindig volt itthon 2 hétre való ellátmány a családnak, házőrzőknek. Az önvédelemre szánt eszközök sem koptak el, a kanászbalta, fokos, egyéb szerszámok minden bejáratnál megtalálhatóak, szükség esetére, tűzifa elegendő a télre és kitart még egyre, ha összehúzzuk magunkat, anélkül, hogy meghirdetett akciós frissen kidöntött tőkére kellene támaszkodni ami esetleg csak jövőre érhet ide tüzelésre teljesen alkalmatlan állapotban, csillagászati áron. Emlékszem, kezdetekben az asszonyom neheztelt, minek készletezni, aztán hozzászokott, most pedig meg már ő tartja jobban számon, mi van kifogyóban. A kertből kihozzuk a maximumot, ahogy látom a környékünkön csak mi használjuk még növénytermesztésre a földet.
Igen, elismerem, ez ma már nem „normális”, szembe megy a „trenddel”. De! Valami történt. Úgy tűnik a kommunikációs hadviselő felek kénytelenek voltak nyitni és élet-halál kérdések irányba terelni a gondolkodást. Tiltani, tűrni, támogatni! Bele sem merek képzelni, mit gondol most a pszihiáter, aki a megrendelt véleményt kiadta a kezéből, vagy az ügyész, akinek annyiszor kellett leírnia a „téziseimet”, mint vádszöveget. Mióta kitört a „háború” és lassan ténylegesen is „hadviselő felek” leszünk, megindul a mozgósítás, sorozás, hadiállapot kihirdetése, katonai szolgálatot megtagadókat már megelőzően büntetni kívánó rendelet jelenik meg és az állam látványosan hátralép az egészségügyi ellátás és a szociális-biztonság területeiről és maximális pressziót gyakorol a rendvédelemnek nevezett erőszak-struktúrák hangsúlyozása irányába. Energia-krízis van? Korlátozott vásárlási kapacitás? Hiperinflációs készpénz-kivonás …, és egyre többeknek az érzése, hogy polgárháborús helyzetet formálnak bizonyos erők, esetleg forradalmat gerjesztve terelni szándékoznak bizonyos irányba a népeket, egymás ellen is hangolva?
Nem sorolom, értik már ezt akiknek van csöppnyi életösztöne! Merthogy az életösztönt kívánja beindítani újra az emberben mindez a folyamat, program, amit szabadjára eresztettek, de erős kontroll alatt tartják mégis. Döntési helyzetet teremtenek mindenki számára és lelki-szellemi, fizikai harcra kényszerítő mechanizmust kapcsoltak be. Itt volt már ez régen, akinek finoman volt hangolva az érzékszerve a hullámhosszra, vehette az adást, de sokan csak most döbbennek rá, hogy „elkéstek” és már „nem tehetnek semmit”… Nem számítanak, nem kellene! Leírható veszteség kategóriába estek. Házukat, tulajdonukat viheti a végrehajtó, hogy velük mi lesz, a hantolt ebet sem érdekli.
Az élet, mint stratégia és a lelki egészség
Először is, tisztázzuk a stratégia jelentését: „A hadvezetés tudománya; a küzdelem gondosan megtervezett menete.” Talán világos, hogy amikor valaki párkapcsolatot alakít ki, némi tudatossággal tervezgeti a „jövőt”, munkát, gyermekeket, lakást, nyaralást, műkörmöt, szilikon-beültetést...kinek ízlése és képességei, érdeklődése és irányultsága szerint. Paradox módon a felelősségteljesebb hozzáállás feltételez hosszabb távú előrelátást, mélyebb ismereteket igénylő, némi elhivatottságot is követelő készségeket. Nem mindenki elégszik meg egy alap nélküli, rongált tetővel rendelkező, szikrázó villanykapcsolókkal bíró ház adás-vételének igénytelenségével. Elvárjuk, hogy a házunk, lakásunk, létünk legyen biztonságos, még biztosítást is kötünk rá, ahogy a gépjárműveinkre ezt kötelező is megtenni. Körültekintően járunk el a banki hitelezéssel kapcsolatban is, nem dőlünk be mindenféle ajánlatnak, ugye? Értelmes ember a másik hibájából is tanulhat...na!
A tapasztalatok azt mutatják, nehéz megbízni a bennünket körülvevő világban. Biztonságra törekszünk és sűrűn tévedünk. Gyakran vernek át, megtévesztenek és/vagy hoznak olyan helyzetbe, hogy mindenképpen kiszolgáltatott állapotban lévőnek tudd magad. Különböző tapasztalattal rendelkező emberek, eltérő családi háttérrel, beidegződéssel reagálnak ezekre a szituációkra, egyénileg teljesen eltérő módon, talán mások számára kiszámíthatatlan formában.
Tengu meglátása szerint, a 444 cikke arra adhat okot, hogy a lelkes kívülálló, pszihopata, gyilkosságra is kaphatónak vélelmeztesse a preppereket, noha mostanra mindenki „prepper” kell legyen valamilyen szinten. Nem megnyugtatásul, de közlöm a pszihopátia (disszociativ, antiszociális személyiségzavar) igen gyakori jelenség. Van három fő ismérv, melyet a „szakzsargon” úgy emleget, mint kőbe vésett szabályt. A pszihopata nem szeret (képtelen rá, de remekül el tudja játszani, jó színész, behízelgő…, létezik a „pszihopata báj” kifejezés, mely nőkre-férfiakra és gendersemlegesekre is jellemző álca), nem szorong és a tapasztalataiból nem tanul. Mivel nem szorong, így nincs késztetése tanulni a kellemetlen tapasztalataiból, tehát újra és újra elköveti ugyanazokat a „hibákat” a kapcsolataiban. Politikusok, gazdasági vezetők, erőszakszervezetek vezetői köre, vallási közösségek vezetői...elég széles a kör a kibontakozásukra. Ami a „készülőket” illeti, gyakran egy trauma, tapasztalat, máskor a józan logika, tervezés, következtetés késztetheti az embert arra, hogy olyasmire készüljön föl, mely nagyon is valószínűen bekövetkezhet. Már az óvodákban kötelező tananyag kellene legyen minden alaptudás, elsősegély, tűzgyújtás, szálláshely építése, vadászat, önvédelem…, amely egyébként nem is olyan régen a kisdobos, úttörő, de leginkább a cserkészek körében még elérhető tudás volt. Emlékszem, általános iskolában lövészeti szakkört indítottak, igaz, csak légpuskával...aztán szakközép iskolában már kispuskával lőttünk és ugyan hanyag módon, de volt honvédelmi ismeretek keretében némi oktatás is.
Mivel lényegében már hadiállapot van és sokan most kezdik felfogni, hogy semmire nincsenek felkészülve mentálisan, nemhogy fizikailag, így jogos lehet most minden olyan írás, információ, film...ami eben az irányban gondolatot ébreszthet. Az más kérdés, hogy nem pozitív hírekkel tudnak leginkább hatást gyakorolni az érzelmi központon keresztül irányítható emberekre. Magyarul, ha valaki rólam azt állítja, hogy ilyen-olyan terrorista, gyilkos, államtagadó vagyok, vagy Tengu a cserháti terrorista, ez csak amolyan megszólításnak minősül. Nem kell mindenkinek felkészülni, nem is tud és amúgy is beindították a természetes és a természet-ellenes szelekciót. Az egészséges lelkületű ember nem szomjazza a szeretetet, elismerést, sőt! Alapvetően nem a külső visszajelzésekből táplálkozik önértékelése, önbecsülése, bár senki nem szereti, ha konfliktusos légkör van körülötte. Kivéve a pszihopaták! Ők várják el, követelik ki és manipulatív úton érik el, hogy másokkal való kapcsolatukban függőkké tegyék, kiszolgáltatottá aljasítsák az „alárendelteket”. Egészséges közeg ezekre a jelekre reagál és kiveti magából a manipulátort. Jó, jó, tegyük hozzá, sok ügynök, hálózati elem is beférkőzik bomlasztó és irányító szándékkal az önszerveződő közösségekbe.
Aki komolyan alkalmasnak találja magát a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, az már erősen készül. Fegyverkezik is, természetesen, ahogyan csak tud. Ez teljesen „normális” az adott helyzetben a várható fejlemények tükrében. Persze sokan zakkannak meg, esnek szét, mert eleve nem is voltak stabil, érett személyiségek. Ezzel számolni kell! Bizalom nulla. Nehéz ezt kimondani, de ez az alapbeállítás hadiállapotban.
Miközben pucolom a barack magot, két roppantás közben gondoltam, figyelmetekbe ajánlom a következő gondolatsort is. A világon mindenhol mozgósítás zajlik, politikailag, gazdaságilag, pénzügyileg, demográfiailag, vallási-faji és hadászati alapon. Nem térek ki az egészségügyi helyzetre, kovidos-Pfizer-es vakcinás, mRNS és ilyen-olyan összeesküvés-praxisok várható következményeire. Megrázkódtatás várható. Aki érzi, érzi, aki nem, nem. Lehet cionistázni, szabadkőművesezni, mondani, hogy az alkotmány illegitim, hogy az állam egy usa-ba bejegyzett izraeli cég...és az ember, nem azonos a személlyel és nem közjószág, se nem humán erőforrás. Lehet tippelgetni, mikor ér ide a közvetlen front, milyen formában, vagy mikor fogy el a pénz az üzemanyagra, sárga csekkre, gázra, áramra...gyógyszerre…, ez legyen most mindenkinek a személyes magánügye. Tudom, nem az lenne, de mára azzá vált. Valami véget ért, be kell látni. Az illúzió szertefoszlott, de a butaság, vakság, a programozott vakság még sokaknál kitart.
Kedves „készülődők”, felteszek egy kérdést! Mi lesz, ha megjön a behívó? Igen, készülnek a bunkerek az új hűbérúri uradalmak területén a főispánok oltalma alatt minden vármegyében. De ha már ti fölkészültetek, készülgettek, van bepakolt málha, zseblámpa, víztisztító berendezés...és akkor megérkezik a Posta! Be kell vonulnod ide és ide, ekkorra, ha nem, úgy 5-10 év és a többi és a többi. Tudjátok, behívó még nincs, de a büntetést már kilátásba helyzeték a „lógósoknak”. Putyin ugyan kijelentette, vége a mozgósításnak, de nem írt erről alá ukázt, ami annyit tesz, nincs vége. Nem is lesz már! Na szóval, felelősségteljesen hogyan készülsz fel az „összeomlásra”, mikor a rendészek kereshetnek föl? Ha család van, akkor is fájdalmas, ha nincs, akkor más a helyzet. Nyilván, ha odáig fajul az országos csőd, hogy hadmozdulatok színterei lesznek a mostani közigazgatási területek, így azon helyek is katonai felvonulási zónák lehetek, ahol a betárol készletek, kis paleogazdaság találhatóak. Igen, ez is egy speciális változata az „összeomlás” forgatókönyvének. Van pár elképzelésem azzal kapcsolatban, hogyan fog zajlani a régiót érintő hadmozdulatok sora, de ez legyen egy másik írás gondolat-vonala. Most vár a munka, ha már az izraeli villanybéklyó így röghöz kötött, legalább itthon készüljünk fel az egyre őrültebbnek, kiszámíthatatlanabbnak látszó világunk testi, lelki és szellemi vetületeinek megértésére és megélése. Nem túlélni kell, hanem megélni, ha már elkerülni nem tűnik lehetségesnek, bátran szembe kell nézni vele!
Az élet, mint stratégia? Felfogásom, megtapasztalásom szerint a stratégia, magyarul az STR (Istár, Isten – Stern (csillag) és a Gaia (Gálya, Föld) szóösszetételből adódóan úgy határoz meg bennünket itt lenn, ahogy „ott fönn” (Föl-d) vagyunk képesek leképeződni. Figyelmébe ajánlom ezt azoknak, akik úgy vélik, nem számít, ki milyen mélyen gyökerezik az életben. Egyre inkább kitűnik, csak ez számít.
Szigetszentmiklós, 2022-11-02 (Achilles napján)
Posta Imre
ui.: Szombaton, Imre napján (05) meditáció nálam, ahogy szoktuk. Tán addig nem ér ide az usa csapásmérő egysége és a perzsák sem rohanják le a szaúdi sivatagot, esetleg a bosznia szerbek Casablankát! Netanjahu újra a cionisták élén, Trump is élesít...kezdődhet a lassan a hanuka is!
