Megint egy hétvége. A sokadik. Néha ilyenkor rendezgetem a szervereimet, bele- beleolvasok / -hallgatok / -nézek régebbi írásokba, hangfelvételekbe vagy éppen egy videóba. Néhány napja rátaláltam Imre egyik otthon készült videójára, azokat ugyan nem igazán szerettem, mert a sok év alatt megszoktam, hogy bármiről is ejt szót, soha nem egy előre megirt cetliről olvassa fel hanem ad-hoc mondja és mondja,... átvált egy másik témára ami valahogy mégis kapcsolódik az elõzõkhöz aztán úgy egy óra múlva lehajt egy pohár vizet és folytatja még vagy másfél órán keresztül... Tudom, hogy sokan nem mindig bírják tartani a tempót - ugyanis ebben némileg hasonlítunk és ha hiszitek ha nem, de mindig marad még mondanivalónk a végén... A sok tízperces videócska kutyafülvakarással és macska simogatással nekem nem sokat ért... hiányérzetem volt, amikor befejezte. Ez a video viszont majd' fél órás - és mintha annak idején elkerülte volna a figyelmemet, nem emlékeztem erre a felvételre. Most - hogy bepótoltam - úgy vélem talán ide is fel tudom tenni... hiszen néhányatoknak úgyis elvonási tünetetek van amióta Imre letiltásra került, de mivel énrám ez nem vonatkozik és az se, hogy a régi felvételeket nem tehetem fel így ezt kapjátok a hétvégére! . Persze ha strandidõ van akkor azt se hagyjátok ki!
Nem azért teszem ki mert hosszabb mint a többi - ezekben az idõkben készült videók, hanem a tartalma okán.
A video 2019-ben készült, még a "COVID" tömeggyilkosságok elött, még Ukrajna emberkereskedõi is bíztak egy sikeres nagykereskedelmi jövõjükben, USA még a tervezési-elõkészítési szakaszban szövögette a közeljövõt... mi - emberiség - még nem sejtettük mi vár ránk.
Nem hittük. Nem tudtuk. De Posta Imre - hogy a fene essen belé - valamit már sejtett... és ezt 5 éve velünk is sejtetni próbálta.
No persze mindig akadtak kasszandrák a világban akiknek sorsuk az volt, hogy ne higgyenek nekik...
Esetleg hallgassátok meg ti is: 
Eszembe jutott még néhány gondolat, / mit felírtam papírra este, a kislámpa alatt,
az utcák kihaltak és békés a város / hol csendes álmunk esténként halállal határos.
A jövõ megoldja talán meg is ment
Hinni jó - bár hiába való
De nem lehet ez a vég! ... kántálja a sok eszement
Nem. Nem ez lesz az ... ha megéred.
De nem fogod.
Kihirdettetett már az ítélet
's ami marad, - a szomorú végjáték
nem számunkra,
csak földanyánknak járó isteni ajándék.
Haldoklik ez az oldal, agóniát teremt a jelen
Nincs bal-, Jobb-, se igazság
Csak a szörnyü
végleges, mocskos gyalázatosság
Haldoklik ez az oldal, már az utolsókat rúgja
Az új szétesett generáció túlélésért harcol.
Harcol? Ugyan már,
csak a beletörõdést gyakorolja.
Mit keresünk még itt,
mi öreg bohócok, gyáva nép?
csak néhány kiáltás itt-ott: "Még mindig nem elég?"
Már nem tervezünk, várunk a végsõ csodára,
az örökkévaló megváltó halálra.
