Ma reggel - telegramon keresztül küldtek nekem egy riport videót Majd 110 perc hosszúságút. Arra gondoltam, hogy bele hallgatok itt-ott s kezdődhet a nap. Az „önvédelmi fogantatású" ötlet jó volt, de ez esetben nem jött be.
Több okból sem. Az egyik az volt, hogy a riport alanyával, Gyulával (aki öt évvel idõsebb nálam, de nem öregebb!)) sok-sok éve állandó kapcsolatban vagyunk - kösznhetõen annak, hogy az internet megadta ennek a lehetõségét, ezer kilométer távolságból is. A másik ok pedig ez volt: Ilyen emberi és kultúrált - valamint - hozzám , az életemhez ennyire simuló beszélgetést még soha nem hallottam. Ezért a riportért Minden negatív oldalát megbocsátom Vikidálnak (néha nem egyezett a véleményük egyes dolgokról és hiába agitálom õ se enged a véleményébõl!) - azért is mert a múltbeli életünkben néhányszor "összefutottak a vágányaink" ami nekünk volt kijelölve, majd szét is váltak, de - ha sok kilométer távolságból mégis évtizedeken keresztül, utaztunk együtt is a "magyaroknak fenntartott vagonban"... és többnyire ugyanaz az erõ hajtott minket: Magyarnak maradni. Neki - véleményem szerint sikerült - és ezt egész életével bizonyíthatta is. Nekem?... úgy vélem - szintén sikerült, de bizonyítékot erre ma sem tudok felmutatni. Igaz, hogy nem fontos, elég, ha én hiszek ebben.
A videó végén elmondott egy verset, amit én eddig nem ismertem. Szeretem a verseket, sok hires magyar elõadót hallgattam meg életem során - de ahogy ezt a verset Vikidál elmondta úgy még senkit nem hallottam verset elmondani. Talán azért mert õ másként érezte meg a vers dallamát és a hangja - az a hang amit millió magyar ismert, évtizedeken keresztül, át is adta felém azt a dallamot ami úgy szólalt bennem (s ha van lelkem akkor lelkemben) mint egy szívet lelket megsímogató harsona vagy harcra hívó kürt.
A verset - ideteszem, olvassátok mert nekünk magyaroknak szól. Rólunk, magyarokról szól. Helyettünk, is szól.
Ezt még ideteszem, Gyula mostani - kapcsolattartó - weboldala.
A második oldalra feltettem neki/nekik egy Foto és egy "JukeBox" jellegü bõvítményt - akinek kedve támad nézzen bele:
A házmester az egyik kapuzárás után becsöngetett , az egyik fiatal és kacér lakólánynak a sötétben .
A lány közben meglepetten kiabált :
De házmester úr ! De Házmester! Házmester ! .... Mester !!!
Gerry mester, talán volt úgy is, hogy Gyulának itt futott reklámja sok éve, meg árulta a hangszereit, mert éppen meg volt szorulva, de lehet igaz se volt.
Ha már versek, ezt se feledjük! Talán még szükség is lehet rá! Emlékezni! Már másra sincs szükség.
Gyóni Géza:
Csak egy éjszakára...
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemyśl, november.)
Forrás:
Magyar versek könyve
Szerkesztette: Horváth János
Második, bővített kiadás
Budapest, 1942
678-679. oldal
A költő adatai ugyanezen kötet 753. oldalán:
Gyóni Géza, 1884-1917. Családi nevén Áchim.
A pestmegyei Gyón szülötte; ott volt gyakornok a községházán, azután a közigazgatási tanfolyam elvégzésével
Alsódabason, a szolgabíróságnál.
A világháború jeles katonaköltője. Przemyśl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba került s a krasznojarszki
fogolytáborban halt meg.
Nem ismerem Vikidál Gyulát. Anno rongyosra hallgattam a Dinamitot, Mobilt. de.... Egy valamit hiányoltam a beszélgetésből. A sokat emlegetett Schuster Lóri szerint, Gyula ,Dalos néven "beszerveződött" és jelentett a körülötte forgó zenészekről. Eddig terjed az én ismeretem. Nem tudom mi igaz és mi nem, mindenesetre a riport egy jó alkalom lett volna ennek tisztázására. Nem történt meg. Így keletkeznek a hamis találgatások, rémhírek. Egy másik zenészeket megszólaltató csatorna is fut, Elmondod Alapinak? címmel. A múltkor Csepregi Évával beszélgetett. Egy szó nem hangzott el az erdős féle kapcsolatáról. Utalt rá, hogy semmiféle segítséget nem kapott a Neoton, csak saját tehetségüknél fogva jutottak el Japánba, kaptak Yamaha díjat. Végig haknizták a fél világot. Ne máááááá. Minden tökkelütött tudta/tudja, hogy annak a gusztustalan, raccsoló zsiráfnak teljhatalma volt a zeneiparban, mellesleg Évikét .......ta. Az összes többi lánynak ott tett keresztbe, ahol tudott. Csak azért mert nem tudta őket ágyba vinni. A legismertebb "példa statuálás" Cserháti Zsuzsa esete. Mert tudja apuka, a statuálás a lényeg! Lóri meg is mondta: ha erdős belé lett volna szerelmes, a Mobil ment volna mindenhová.
Látszólag nem idevágó, de a napokban bontakozik ki egy másik zsiráf sztori a volt "úszópápa" szécsi körül. Vagyis a róla készült könyv kapcsán. Anno mindenki tudta, egy ragadozó pedofil. Rettegtek tőle. Miért is? Ja hogy a kis hatágú csillagos szentélybe volt bekötve? Minő véletlen, mindenhol ezek a zsiráfok emelik fel rettenetes fejüket. Ugyan már. Konteo. El is határolódom ettől gyorsan. Szóval marad a kérdés, Gyula jelentett vagy sem? Mit jelentett, kiről, miért, meddig?
Igazság szerint nem azt kellene kutatni, hogy besúgó volt-e, hanem azt, hogy kik voltak azok a gazemberek, akik a pártállam kiszolgálóiként más emberek életét ezzel tönkre tették - és őket kéne név szerint arccal/pofával pellengérre állítani kalodában!!! Annak idején az egyetemen volt egy először katonatársunk és utána évfolyamtársunk, aki, amikor mi a kocsmázásnál - már alaposan felöntve a garatra - székely himnuszt és irredenta dalokat énekeltünk Szegeden, akkor azt mondta, hogy: "Gyerekek az én jelenlétemben ezt ne tegyétek!" - és jelentőségteljesen megbillentette az ing-gallérját (ez ugye egy viccbeli gesztus volt utalásként a titkos-szimatra). Őt úgy szervezték be, hogy amikor megkapta a felvételiről az értesítést a jogi egyetemre, akkor a haverokkal csináltak egy nagy bulit, aminek a végén egy játszóteret leamortizáltak. Persze rendőrségi ügy lett belőle, ahol közölték vele, hogy vagy jelent, vagy ugrott az egyetem. A lényeg, hogy ha vele kocsmáztunk - mert egyébként rendes gyerek volt - akkor nem politizáltunk és nem irredentáskodtunk: nem akartuk kellemetlen helyzetbe hozni a "tartótisztje" előtt.
Hál'Istennek soha nem kerültem annyira komoly helyzetbe, hogy zsarolható lettem volna. Kevésbé komolyba igen, ahol pofán röhögtem ezeket a fehérjetócsákat. Főleg a seregben. Ott majdnem futkosóra kerültem. Sport múltam és a sport tiszt mentett meg. A Dunántúlon úszást-futást mindent megnyertem. Fel sem fogtam lehülyézni, hülyét csinálni tisztekből, mivel járhat. Így visszagondolva, sokkal olajozottabb lett volna az életem ha itt-ott belesimulok a rendszerbe. Embere válogatja... geszti 24 karátos zsiráf. Egyszer volt szerencsém a mamához, amikor is kerek perec kijelentette nem fizet a leszállított konyháért. Én nyugodt voltam, apám tett felé egy két fizikális és verbális megnyilvánulást és láss csodát megnyílt a pénztárca. Bochkor sanszos, de ha valaki nem a törzs tagja, soha nem kerül ilyen pozícióba. Aztán ott van az a feleség, anduka sztori. Elválnak, majd felbukkan az egybites csőszerelő oldalán mint felügyelő. Az a barom azt sem tudja mennyit ér a pénz. Bazaltarcú anduka meg böfögi a baromságot szorgalomról meg megbecsülésről, szerelemről. Emlékezzünk csak a tanácsköztársaságra! Egy goj volt, azért, hogy sabbatkor is legyen aki aláírja a halálos ítéleteket. Egy brancs maguk, ne is tagadja. ( A tanú c. filmből)
Bochkor Gábor és Geszti Péter nevét aligha kell bemutatni a hazai közönségnek. Bochkor népszerű rádiós, Geszti pedig egy sokoldalú alkotó, aki zenei, televíziós és kreatív területen is letette a névjegyét. Bár pályafutásuk különböző területeken teljesedett ki, van egy érdekes közös pont az életükben: a családi hátterük.
Mindkettőjük édesanyja a külkereskedelem területén dolgozott, de édesapjuk karrierje talán még figyelemreméltóbb. Bochkor Gábor édesapja, Bochkor Jenő az MTI tudósítójaként tevékenykedett, többek között az NSZK fővárosában, Bonnban. Munkája azonban nem merült ki az újságírásban: a katonai titkosszolgálat, az MNVK-2. embereként is számon tartották. Bochkor Gábor állítása szerint meglepte ez az információ, noha érdemes lett volna elgondolkodnia azon, hogy a Vasfüggönyön túli életmód és a külkereskedelmi óvodában eltöltött idő milyen áron valósulhatott meg.
....
Bochkor egykori infantilis rádió műsorában is ezért szerepelt annyit Geszti anyja.Van valahol egy cikk a Geszti családról,amiben megemlítik hogyan kaszált a kis raper,Berkes haverjával már a 90-es években milliárdokat az érdektelen Posta Bank reklámokal.Szolgálati tevékenység a Geszti családnál is felmerült.<br />Véleményem,hogy ezek a szülők zsizsikes szabadkőműves tagságival (ügynöki tevékenység és a szabadköműves tagság mindig is kéz a kézben járt) rendelkeztek ami az utódoknál is folytatódott.A kommunizmus alatt a hiedelemmel ellentétben nem tiltották be a páholy bulikat,hanem csak szűkítették a páholyok és tagok számát és szigorították a titoktartási szabályokat.Geszti jelenleg futó tucat talk-showjában ugyanazokat a külkeres és káder útodok kitalált és unalmas sztorijait és megjátszot érzelmeit bámulhatja a néző,ebben a műsorban a szabadkőműves jelek kézzel gesztikulálását túlzásba is viszi,szinte már görcsösen a néző képébe tollja.
Vallàs útàn a zenével lehet megbolondítani az embereket ezért is van ennyi irànyzat mind kettőből. 80-években, egyszer elmentem egy Edda, koncertre annyira nem tetszett az a sokk zűlölött alak aki ott volt. Borzasztó és visszataszító volt azt mondtàk ezek a làzadó fiatalok? Manapsàg sem sincs ez màskép.
