Nagyon jól összeszedett anyagokat dobnak piacra a múltról. Ha csak a fele igaz (de gyanítom, hogy a teljes sztori még ettől is bőven zaftosabb), akkor se előre, se hátra és ezen a szarházi csürhén nem csak Jézus, de már Östen sem segíthet...és már nem most. Persze én már nem lepődök meg rajt, csak az a kérdéses, mit akarnak most még ezzel?
Imi ! Ragaszkodsz, ahhoz a vidékhez, vagy csak, gyerekkori nosztalgia vezérel. Lehet, hogy nem kéne ezt erőltetni ! Ha más is szóba jöhet, én javasolnám Esztergom mellett szamárhegy, búbánatvölgy területet. 10-15 milláért már egész jó kecókat lehet kapni nagy telekkel. Jó az infrastruktúra, gyönyörű , csendes a vidék. Az erdőkben sok a vad, van elég tüzelő, és rengeteg tiszta ivóvíz. Itt a Duna és rengeteg halastó. Ha melót akarsz találni itt nem gond. Lakik itt 20 km-es körzetben vagy 50-70 ezer ember. Rengeteg cég van . Senki nem ugat bele az életbe. Amúgy a volhovok volt az én szakom a Zalkán 89-ben. A másik szakasz meg nyevás volt.
Mi megnyugodhatunk, már áthozták a kupolát, a vasat. Még egy picit húzzák a gazdasági helyzetet, aztán már lesz annyi adós, hogy tömegesen mindenkit ki lehet lakoltatni, 1-2 kerítés és jahve hozott magyesztinába. https://index.hu/belfold/2021/02/05/a...-legteret/
- 2021. 02. 05. 21:17
Dance Monkey
Ja.. Biztos szép és jó, de hányan tudnak itt oroszul? Próbálkoztam vele, de számomra kiejthetetlen. A germán nyelvekkel elvagyok a német, holland és még az angol, de a spanyollal is elboldogultam. A szláv szavakat kimondani sem tudom.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter üdvözölte a németországi amerikai csapatkivonás felfüggesztését
Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter február 5-én, pénteken üdvözölte Joe Biden amerikai elnök bejelentését Washington németországi csapatkivonásának felfüggesztéséről, és kijelentette, hogy az amerikai katonai jelenlét lengyelországi megerősítése független ettől.
Twitter-bejegyzésében a miniszter arra regált, hogy Biden a csütörtöki, külpolitikájának főbb elemeit ismertető beszédében megerősítette: felfüggeszti az elődje, Donald Trump által elindított csapatkivonást Németországból. Biden döntése „jó hír egész Európa biztonsága szempontjából” - írta Blaszczak, hozzáfűzve:
Varsó nem kötötte a németországi csapatkivonáshoz az amerikai erők lengyelországi jelenlétének ügyét. A lengyel tárcavezető aláhúzta továbbá: a NATO keleti szárnyának megerősítéséről szóló lengyel-amerikai megállapodások érvényben maradnak.
Trump korábban többször bírálta Németországot, mert úgy ítélte meg, hogy Berlin nem fordít elég pénzt védelmi célokra. Tavaly júniusban a volt amerikai elnök bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, és közülük 5600-at a NATO más országaiba, köztük Lengyelországba vezényelnek át. A megerősített lengyel-amerikai védelmi együttműködésről szóló, tavaly novemberben ratifikált szerződés értelmében a nyugat-lengyelországi Poznanban létrehozzák a Kentucky állambeli, Fort Knox székhelyű 5. hadtest előretolt, mintegy 200 fős parancsnokságát, és (legalább) ezer fővel 5500-ra növelik meg a már lengyel földön állomásozó amerikai kontingens létszámát. A poznani parancsnokságot november végén meg is nyitották. https://honvedelem.hu/hirek/a-lengyel...set-1.html
Meghalni a cárért vagy Leninért? Akkor már inkább Lettországért
Kelet-Európában komoly verseny lenne a legszerencsétlenebb sorsú nemzet címért, amelyen a lettek is jó esélyekkel indulhatnának. Az ország első világháborús szenvedéseiről szóló Lélekvihar című film Magyarországon is megnézhető, és szólnak is érvek mellette, ha érdeklik az embert a történelem kevéssé ismert részletei.
Aleksandrs Grīns életútja tökéletesen szemlélteti Lettország sorsát a 20. század első felében: érettségi után jelentkezik az orosz hadseregbe, és részt vesz az első világháború néhány véres csatájában, majd kitör a forradalom, besorozzák a Vörös Hadseregbe, ahonnan megszökik, és beáll az önálló lett hadseregbe, mely végül kivívja az ország függetlenségét. A háború után sikeres író lesz, legismertebb regénye pedig a Lélekvihar (Dvēseļu putenis), melyben nagyrészt a saját tapasztalataira támaszkodva írja meg a lett fiú történetét, aki még középiskolásként kerül a frontra, harcol a cárért, később a bolsevikokért, míg a végén mindből kiábrándulva rájön, hogy a független Lettország az egyetlen, amiért megérné meghalni. Ebből a regényből készült most egy nagyszabású film, melyet Lettországban még 2019 végén mutattak be, azóta pedig nemzetközi forgalmazásba került, és most már magyarul is látható az HBO GO jóvoltából.
A film végig turnézta a teljes angolszász filmes sajtót, odahaza pedig 200 ezernél is többen látták a mozikban (nem kis szám egy kétmilliós országban), mely ezzel minden idők legnézettebb lett filmje. Bár a lettek már 2007-ben készítettek egy nagy költségvetésű, háborús, hazafias filmeposzt (ez volt a Rigas sargi, azaz Riga védői című film), mégis a Lélekvihar lett az, amire már az ország határain túl is felfigyeltek. Míg a Riga védői a szokásos kelet-európai történelmi film, melyben a híres történelmi személyiségek is feltűnnek, a Lélekvihar az átlagember sorsára koncentrál, ám ehhez sem árt ismerni a történelmi hátteret, márpedig a film azért elsősorban érezhetően a lett közönségnek készült, így a magyar vagy éppen az angolszász nézőnek nem magától értetődő.
Élet a nagyhatalmak útjában
Lettország évszázadokon keresztül idegen – német, lengyel-litván, svéd, majd a 18. század elejétől kezdve orosz – uralom alatt állt ugyan, de a lett nyelv és kultúra túlélt mindent, sőt, a 19. században ott is megtörtént a nemzeti ébredés. Amikor aztán kitört az első világháború, és a németek betörtek a Baltikumba (ahol az orosz uralom alatt is megmaradtak a német földbirtokosok kiváltságai), az oroszok a lett parasztság németellenes érzelmeit kihasználva önálló lett lövészhadosztályt állítottak fel. A jól kiképzett és a szülőföldjüket védő lettek valódi elit alakulatnak számítottak a cári hadseregben, és ki is vették a részüket a háborúból. Bár a balti hadszíntér kevésbé volt nevezetes, itt is kemény csaták zajlottak, lövészárokharccal, gáztámadással és minden egyébbel, ami az első világháborút jellemezte. A lettek a legnagyobb veszteségeket az 1916 végén lezajlott karácsonyi csatában szenvedték el, amikor kegyetlen hidegben és hóviharban foglalták el a meglepett németek állásait a Jelgavához közeli lápvidéken, ám minden áldozatuk hiábavalónak bizonyult, amikor a támogatásukat biztosító szibériai egységek megtagadták a parancsot.
Ez már a forradalom előszele volt, és a lett katonák harci moráljára is komoly hatást gyakorolt, a többségük csatlakozott is a világháborút ellenző bolsevikokhoz, akik megtartották a lett lövész alakulatot a polgárháborúban, de rossz szemmel nézték a függetlenedési törekvéseket, úgyhogy hamar jött itt is a kiábrándulás. A katonák tömegével dezertáltak és léptek át az új lett nemzeti hadseregbe, amely előbb a bolsevikok ellen harcolt sikerrel, majd a balti németek seregét űzte ki, együttműködve a szintén frissen felállított észt hadsereggel. 1920-ban a független Lettországot elismerték a szovjetek és a németek is, és a polgári lakosságnak is mérhetetlen szenvedést okozó háború után (mintegy 700 ezren kényszerültek elmenekülni az otthonukból) jöhettek végre a békeévek, és Aleksandrs Grīns is leszerelt, hogy idejét végre az írásnak szentelhesse.
HBO
A független Lettországban ehhez képest eseménytelenül teltek az évek egészen 1934-ig, amikor is a függetlenségi háború két hőse, Kārlis Ulmanis és Jānis Balodis puccs útján magukhoz ragadták a hatalmat, felfüggesztették a parlamentet és az alkotmányt, és portugál mintára korporatista diktatúrát építettek ki, melynek az vetett véget, hogy Sztálin a Molotov-Ribbentrop paktum következményeként megszállta a három balti államot. A szovjetek százezres nagyságrendben deportáltak letteket Szibériába, szabályosan irtották a lett elitet és értelmiséget, és hozzájuk képest még a hitleri Németország is vonzóbbnak tűnhetett, amikor megszállták az országot a második világháborúban, noha ezzel az ország zsidó lakossága nyilván nem értett egyet. Lettország még az első világháborúnál is többet szenvedett a másodikban, és utána újabb négy évtizednyi szovjet uralom következett a függetlenné válásig, ezalatt Grīns regényét természetesen betiltották.
Hétköznapi hősök a hóviharban
Bár sokáig hiányolnunk kellett az első világháborús filmeket, az utóbbi években nem lehet erre panasz, az 1917 a tavalyi Oscar-szezon egyik főszereplője volt, de írtunk nemrég a szerbek idevágó filmjéről, az I. Péter királyról, és most már tudjuk azt is, hogy újra megfilmesítik Remarque Nyugaton a helyzet változatlanját is. A Lélekvihar ebbe a nemzetközi mezőnybe tagozódik tehát, és egyáltalán nem kell szégyenkeznie. Az eddig elsősorban sport témájú dokumentumfilmeket rendező Dzintars Dreibergs ugyanis remekül kivitelezett filmet készített, és egy pillanatig sincs olyan érzésünk, hogy olcsó másolata lenne a nagy költségvetésű angolszász produkcióknak, noha azokhoz képest nyilván fillérekből készült. Különösen a téli, lápvidéki harci jelenetek sikerültek hideglelősre, ott tényleg bravúrosan idézi meg a film a halált, a fagyot és a pokoli körülmények között vívott háború összes értelmetlen borzalmát pár jelenetbe sűrítve. A film gyenge pontját nem a technikai megvalósítás jelenti, amit azért kevesen vártunk volna egy lett háborús filmtől.
A film Artūrs Vanags felnövésének története, akinek pechére a lövészárokban és egy hányatott sorsú országban kell eltöltenie a legszebbnek hitt éveit. Még nincs tizenhét, amikor apjával és bátyjával együtt jelentkezik a lett lövészek közé, miután portyázó német katonák agyon lövik az édesanyját. Artūrs végig küzdi a háborút, és nagyjából ugyanazt az utat járja be, mint a megteremtője, Aleksandrs Grīns, csak az övé még drámaibb és tragikusabb. Végig követhetjük, ahogy eleinte még képtelen embert ölni, és első áldozata, egy vele egykorú német fiú is sokáig kísérti utána, majd négy évvel később már harcedzett veteránként tartja a lelket a halálra rémült lett kadétokban, akiket még talán annál is fiatalabban küldtek a frontra, mint amennyi évesen ő jelentkezett a hadseregbe. (Ez is egy emlékezetes jelenet egyébként.)
HIRDETÉS
HBO
Ahogy már fentebb jeleztük, jót tesz a filmnek, hogy hétköznapi főhősökre koncentrál, és hiányzik belőle a történelmi személyiségeket életre keltő kelet-európai hőseposzok panoptikum-hangulata, ám pont ezért is kár, hogy nem igazán ismerjük meg a szereplőket. Pedig Artūrs apja a parancsnoka is lesz egyben, mégsem bontják ki igazán ezt a rendhagyó apa-fiú viszonyt, mint ahogy a bátyja is ki-be sodródik a sztoriból, míg a többi bajtárs sem tud annyira a szívünkhöz nőni, hogy igazán megrázzon az elvesztésük. Hasonlóan felcserélhető személyiségűek a lányok, akikbe Artūrs beleszeret két ütközet között, miközben a színészi teljesítményből is kevés a kiemelkedő, annál szembetűnőbb viszont az alakulat parancsnokát játszó Vilis Daudziņš a kevés szerepe ellenére (ő a kapcsolat a Riga védőivel, hiszen abban a filmben is játszott). El kell azért mondani, a főszereplő Oto Brantevics is meggyőző, pláne, hogy filmes múlt nélkül választották ki a szerepre, és jól játssza a félszeg, szép lelkű fiút, akiből fásult gyilkológépet farag a történelem – valójában ő testesíti meg a lett nemzet sorsát a világháborúban.
Úgy látszik, az ilyen filmekben nem úszható meg a szokásos pátoszos filmzene, illetve itt akad egy álomszerű, meglehetősen zavaró és szükségtelen betét is a történet vége felé, mely nélkül simán meglennénk, és tele van a film olyan háborús jelenetekkel, amikhez hasonlókat nem a Lélekviharban láthattunk először. De ezekkel együtt is működik és nézhető a film, és a már említett néhány jelenet tényleg kivételesen jól sikerült. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a lettek milyen iramban készítenek nemzetközi karriert is befutó filmeket a saját múltjukról (az említetteken kívül vegyük még ide a Dream Team 1935-öt, a kosárlabda Európa-bajnok lett válogatottról készült filmet), akkor még akár irigyek is lehetünk erre a kis balti államra. Vélhetően elégedett lett volna a végeredménnyel Aleksandrs Grīns is, akinek a további életútja is ugyanúgy egybe forrt a lett történelemmel: üdvözli Ulmanis 1934-es hatalomátvételét, majd 1940-ben letartóztatják a szovjetek, és a következő évben a távoli Asztrahányban agyon lövik. https://24.hu/kultura/2021/02/07/lele...laghaboru/
Egy egymillió nyolcszázezer ember DNS-ét feldolgozó tanulmány szerint száz ország közül Izrael után Magyarországon a legmagasabb a zsidó leszármazottak százalékos aránya – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja, a ynet kedden.
A MyHeritage nevű, genetikai alapú családfakutatással foglalkozó szervezet felmérése szerint Izrael után a népességhez viszonyítva Magyarországon él a legtöbb zsidó leszármazott, több mint az Egyesült Államokban. Az eredmény még a kutatókat is meglepte – tette hozzá az újság.
A MyHeritage a kutatást közösen végezte Daniel Sztacki statisztikussal, a Zsidó Nemzetpolitikai Intézet (The Jewish People Policy Institute, JPPI) demográfiai szakértőjével, az európai -askenázi – zsidóság demográfiáját vizsgáló részleg vezetőjével.
A DNS-tesztet beküldő 4981 magyarországi lakos 7,6 százalékánál találták legalább 25 százalékos askenázi zsidó származást – ami azt jelenti, hogy legalább egy askenázi, vagyis európai zsidó nagyszülője volt. Ez az érték jelentősen magasabb, mint az Egyesült Államokban mért 3,5 százalék vagy a Kanadában mért 3,0 százalék.
Azoknak az aránya, akiknél a gének legalább 10 százalékban askenázi zsidó származásra utaltak, Magyarországon eléri a 12,5 százalékot, szemben a mindössze 4,7 százalékos amerikai vagy 4 százalékos kanadai aránnyal.
A Magyarországról küldött minták 4,2 százaléka legalább 50 százalékos zsidó-askenázi etnikai háttért mutatott, az Egyesült Államokból érkezőknek csak a 2,3 százaléka.
A tanulmány következtetései és a korábbi becslések közötti óriási eltérés azt mutatja, hogy Magyarországon különösen sok ember van, aki egyáltalán nem ismeri a zsidó gyökereit, vagy akiknek zsidó örökségét a szülők vagy a nagyszülők tudatosan eltitkolták a holokauszt emléke és az antiszemitizmustól való intenzív félelem miatt – írta a lap.
A kutatást irányító Daniel Sztacki ugyanakkor rámutatott, hogy az ilyen típusú genetikai teszteket általában a jól képzett népesség végzi el, így ők a kutatásban túlreprezentáltak lehetnek.
Mindezek figyelembevételével a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a legalább 50 százalékban askenázi zsidó származású emberek száma Magyarországon eléri a 130 000-et. Ez a szám jelentősen magasabb a korábbi becsléseknél. https://librarius.hu/2019/08/14/70-ev...ban-zsido/
Biztos ismeritek egy japán tudós kísérletét, amelyben a víz szerkezetének rendezettségét érte el szeretettel. Ugyan ez vonatkozik minden vírusra is. Bármilyen a vírus, ha tudsz tisztán, feltétel nélkül szeretni, akkor képes vagy arra, hogy bármelyik vírus szerkezetét rendezetté tudod tenni, és eléred, hogy nem fog rád hatni semmilyen vírus, vagy baktérium, de még semmilyen méreg sem tud rád hatni. Ha meg energiával szennyezett a szereteted, és ezt félelemnek, fájdalomnak nevezik, meg rengeted kifejezés is van rá, akkor bármelyik virtusnál elérheted, hogy rád pusztító hatású lesz a vírus, és akár bele is halhatsz, ha nagyon félsz a vírustól. Ezt nevezik a tudósok vírus mutációnak. Azért próbálják elérni, hogy féljél egy vírustól, mert ezzel érik el, hogy számodra pusztító legyen a vírus, és haljál bele, mert biztosan meg fogod kapni a vírust, hiszen a félelmed be fogja vonzani a vírust. Ha meg folyamatosan tudsz tisztán, feltétel nélkül szeretni, akkor semmiféle kár, baj nem érhet el, és a károkozó nők, és férfiak messze el fognak kerülni, mivel a közeledben azt érzik, hogy nekik kellemetlen a környezet, és elmennek azon környezetből, ahol nekik kellemetlen. Ha a károkozó nők, és férfiak még sem mennek el a környezetedből, akkor elkezdik a rendezettséget elérését, így csak hasznos lesz nekik, ha a közeledben vannak, és ehhez meg sem kell szólalnod. A múltból rengeteg példa, történet van erre. Ha nem ismered a tiszta, feltétel nélküli szeretetet, akkor tegyél sok jót a nők az atyjukkal, a férfiak az anyjukkal. A körosztó miatt van így. Arra érdemes vigyázni, hogy az az atyád, akitől a rendszert kaptad, és nem a géneket. Másként az az atyád, akivel az édesanyukád először közösült. Akitől a géneket kaptad, azt nevezik papának. Ha nem tudod pontosan kivel közösült először anyukád, akkor ne határozd meg, vagyis ne találd ki, hanem egyszerűen csak atyádnak küld el a jóságodat. A sok jóságból lesz a szeretet. Mondok erre egy példát, ami lehet számotokra hihetetlen: Azt mondják, hogy Orbán Viktornak zsidó volt az édesanyja, és cigány az édesapja. Ha ez igaz, és az édesanyja az édesapjával közösült először, akkor biztosan cigány rendszert kapott, és így nem lehet zsidó., hiába mondják a zsidók, hogy az a zsidó, akinek az anyja zsidó. Tehát ha jók az infók, akkor Orbán Viktor valójában cigány, és nem lehet zsidó, még akkor sem, ha bárki próbál neki hazudni, és bármit is hitt el eddig Orbán Viktor a hazugságokból. Azt tudni kell ehhez, hogy egyetlen cigánynak sincs semmi köze a zsidókhoz, még génszempontból sem, de rendszer szempontjából egészen biztos, hogy nincs közük. Ennyire lehet tévedni, ha elhiszitek mások hazugságait. Mindenki csak egy rendszert tud kapni, és nem kaphat két rendszert. Mindig az atya adja át a rendszert az első közösüléskor a lánynak, és ezt a rendszert utána semmilyen közösülés nem tudja felülírni, kivétel ez alól, ha valaki ember, így ismeri a szert, és meg van hozzá a képessége is, hogy törölje a nőből, asszonyból a belé égetett rendszert, amit később minden gyermeke megkap. Ezért van az, hogy polgárháború alatt, akik nem kapják meg a szert, mert nem figyeltek magukra, azon férfiak gyermekei, sem fogják túlélni a polgárháborút, de a szülei sem.
Másik: Aki érti a magyar nyelvet, az valójában magos szintű tanítások sorozatát kapja, ezért egyszerre kiderül egy magyar számára, hogy hazudnak neki, mivel minden magyar érti a magyar nyelvet. Azok ágálnak, ha valamit leírok, bármiről, akik nem értik a magyar nyelvet, tehát biztosan nem magyarok, még akkor is, ha számukra érthetetlen, vagy hülyeség , amit leírtam.
Egy németországi idősotthon 14 beoltott lakója kapta el a koronavírus brit variánsát
Megfertőződött az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) először Nagy-Britanniában azonosított változatával egy németországi idősotthon 14 lakója, akik már mind megkapták a SARS-CoV-2 elleni védőoltás mindkét adagját - jelentette vasárnap a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság, számolt be az MTI.
HIRDETÉS
A beszámoló szerint az Osnabrück mellett fekvő Belmben működő otthon lakói január 25-én kapták meg a második adagot a német BioNTech és az amerikai Pfizer közös fejlesztésű védőoltásából. Február 2-án az egyik dolgozó gyorstesztje pozitív lett, ezért az összes lakót és a teljes személyzetet letesztelték. A minták elemzésével kimutatták, hogy 14 beoltott lakó szervezetébe bejutott a vírus B 1.1.7 jelzésű, Nagy-Britanniában azonosított változata, amelyet a korábbiaknál fertőzőképesebbként tartanak számon.
Egyelőre csak tünetmentes, vagy a vírus okozta betegség (Covid-19) enyhe tüneteit mutató fertőzöttet találtak az idősotthonban.
Ez a kedvező fejlemény az oltás jótékony hatásának tulajdonítható – nyilatkozott Burkhard Riepenhoff, a járási közigazgatási hivatal szóvivője. Hétfőtől a BioNTech/Pfizer és a Moderna-vakcina mellett egy harmadik szérumot, az Oxford/AstraZeneca vakcináját is használják az oltási kampányban Németországban. Az unióstól eltérő helyi rendelkezés szerint az Oxford/AstraZeneca-vakcinát csak 65 év alattiaknak szabad beadni.
A december végén elkezdett kampány első heteinek tapasztalatai alapján lazítanak egy sor szabályon, hogy rugalmasabban használhassák fel a korlátozottan rendelkezésre oltóanyagmennyiséget. A legfőbb változás az lesz, hogy a BioNTech/Pfizer-, és a Moderna-vakcinából érkező szállítmányokat egyelőre mind a 80 éven felüliek beoltására fordítják, így ennek a korcsoportnak a tervezettnél hamarabb biztosíthatják a védelmet a Covid-19 ellen – emelte ki egy vasárnapi nyilatkozatában Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter.
A járvány tavaly ősszel felerősödött második hulláma enyhülőben van Németországban, ami leginkább annak tulajdonítható, hogy a novemberben bevezetett és decemberben megszigorított országos zárlat visszavetette a fertőzésveszéllyel járó érintkezések, személyes kapcsolatok számát. A gazdasági és társadalmi élet legtöbb területét befagyasztó zárlat február 14-ig érvényes. A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői február 10-én tanácskoznak arról, hogy miként folytassák a védekezést február 15-től.
Egy vasárnap ismertetett közvélemény-kutatás szerint minden második német ellenezné a korlátozások lazítását. A lakosság legnagyobb, 37 százalékot kitevő csoportja meghosszabbítaná a zárlatot, további 13 százalék pedig szigorítana a szabályokon. A lakosság 30 százaléka lazításokat tartana megfelelőnek, 13 százalék pedig valamennyi járványügyi óvintézkedést visszavonna a YouGov közvélemény-kutató társaság felmérése szerint. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint vasárnapig a német lakosság csaknem 4 százaléka, 3 116 122 ember kapott védőoltást a SARS-Cov-2 ellen, közülük 903 271 embernek az oltás mindkét adagját beadták.
Az utóbbi 24 órában országszerte 8616 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, és 231 halálesetet regisztráltak a Covid-19-cel összefüggésben. Ez jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 11 192 regisztrált fertőződéshez és 399 halálesethez képest. Az új esetekkel 2 284 010 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány áldozatainak száma így 61 517-re emelkedett. https://24.hu/kulfold/2021/02/07/koro...dosotthon/
